Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-22 / 190. szám

1937 augusztus 20 BE.KESMEGVEI KÖZLÖNY 205 Külpolitikai szemle írja s Lustíg Géza Mialatt a Duce Trapaniban időzött és leróitö héla adóját Crispi emlékének, a veje, Ciano, ugyancsak nem pihént. Hetclmes cikket kanyarított a Stampában, amelyből megtudhatta, ha tudni óhajtotta, hogy „az olasz csésaéreég örömeit,»ai\ é»án egyezkedik Angiiéval, föltéve, ha Anglia ÍRveterélt gőgjével el nem vősja 6z utat." Azt i< megtud uk és pedig hivatalos forrásból hogy rövidesen, amúgy szeptember vége felé, tárgyalások indulnak Rómában Sir Eric Drummond népszövetségi titkár bevonásával. Es a kancelláriákban már javában törik a fejüket az illetékesek i az illetéktelenek, ha vájjon csűrbe érik ez uj vetés, avagy ez is lábon rothad, mint ema hires nevezetes Géntiemen8 Agreemenl, amelynek annyian hozsannóztak, Anglia részéről tiszta és világos e helyzetkép. Miközben lázasan fegyverkezik, amerre csak a szeme eilőt és ahova a csípjai elérnek, a birodalom összes sebezhető pontjein és bolygatható idegvégződésein beleütközik az olasz impériumba. Hónapok óta — véli a Foreign Office —, egyebet sem csinál Mussolini, mint hogy páratlan szívóssággal és még páratlanabb zsenialitással kézizőlogokat gyűjt, nem annyira az eljövendő öíszeütközéi", mint tokkal inkább e feltétlenül eljövendő megegyezés céljaira. Megvetette a lábát a beleéri sí igeieken, gyökereket eresztett Albániában, Jugoszláviában és Törökcrszógban, Cyprusban és Máltában újra felszította a rég elhamvedott emlékeket, amelyek a velencei és génuai kapcsolatokat hirdetik, Yemenben odaadó barőtokat szerzett és, last not least, megerőltette az összes flottabőzi sokat az otrantói szorostól kezdve le az adeni öbölig, ahonnan PeNYITOTT TETŐ ! Augusztus 22, vasárnap 3, 5, 7,9 órakor A 3 órai előadás zóna! D.O.X.Nincs kegyelem Peter Lorre, Brian Donlewy Magyar hiradó Augusztus 22-23-én, hétfőn fél 2 fél 7 fél 9, kedden fél 7 és fél 9 órakor Mefisztó az operában Boris Karloff, Warner Oland rimen keresztül India szivébe döfhet. Ámde a Foreign Office szintúgy arról is meg van győződve, hogy a látszat ellenére — post verios caeutt, post tol discrimina rerum — nem kerül sor kenyértörésre, Való igaz, hogy azoknak a beszélgetéseknek a sorén, amelyeket julius 27-én, illetve augusztus 2-őn Grandival folytatott, Naville Chamberlain újfent megerősítette szolgájának, Edsnnek a kijelentéseit: „Conditio sine qua non gyanánt ezt óhajtotta: szüntesse be Olaszország azt a földalatti propagandát, amelyet az izlóm világában Anglia el^en olyan sikeresen üz és legfőként ritkítsa meg a líbiai hadsereg tömött torait." Minden nek ellenében Anglia hajlandó az abesszin kérdést végkép törölni a napirendről, sőt az elől sem zárkózik el, hogy elismerje nemcsak de facto, hanem de jure is az olasz hódítást. Persze, ilyen potom őrért, ilyen nesze semmi fogd meg jól-ért senki nem kapható arra, legkevésbé a Duce, hogy takarodót fújjon. É$ augusztus 10 én a Vcce del Popolo hangot is adott a nagy államférfiú jogos kételyeinek és az angol fegyverkezés egyre gyorsuló ütemére célozva ilyként példálódzóit: „Nam érjük, miért van olyan nagyra az angol külügyi hivatal a maga békés szándékaival. Hiszen az angol gyárak szinte okádják az őqyukat, a páncélosokat meg a repü'őgepeket. Azonfelül az egyiptomi meg az irőki siövetség, valamint Palesztinának tervbe veti felosztáca ugyancsak nem arra vall, mintha Anglia a Földközi és a Vörös tengeren az uralomban bárkit is osztályra bocsőjlani készülne. A britt kabinet simulékonysága 8 engedékenysége nem egyéb álcőzott manővernél, amellyel időt próből nyerni a fegyverkezés zavartalan befejeziséig." Ebből az ingadozásból, ebből a hullámzásból, ebből a tétovázásból látható, hogy az egyezség nehezen fog megszületni. Mindazonáltal önmagéban az, hogy a felek egymást kerülgetik, jót ígér. Azaz, hogy jói ígérne, ha... Ha ciak Oaszorsrág éa Anglia volna a passióban. Sejna, rejtuk kivül mások is benne vannas, fülig. Es alig jött a hire Párizsba annak, hogy Anglia és O aszorszőg egymást körül szagolgatják, megháborodott az egész sajtó. Különösen a jobboldali lapok ütik a nagy do bot. íme, Anglia elárulni készül Franciaországot a hőtuk megetl. Nosza előzzük meg ezt a sunyi kupecet és omoljunk Mussolini karjaiba, mielőbb, mielőtt nem késő. Persze a baloldal és vele együtt a bandagazda, Chautemps egészen másképen vélekedik. Ha van, amit örömmel láthatunk, argumentőlnak a baloldali korifeusok — ha van, ami Franciaorszőgon lendít, ugy az angol—olasz béke az. Ha csakugyan nyélbe ütődik, akárcsak rövid időre is, módunkban óll a rendet, amely meglehetősen zilált 8 tépázott, helyreállítani künt is, bent is. Legalább tudni, fogjuk, hányadén is vagyunk. És nem érhetnek orvul, vőratlanul olyan meglepetések, aminő a Gentlemens Agreement volt, amely a hegemóniát a Földközi tenger nyugati részén a mi rovásunkra Olaszorsiágnak juttatta. Pihenhetünk é» dolgozhatunk, kedvünkre, kényünkre. Ha Anglia olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kaphaté KOPSTEIN BUTORHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 s Kedvező fizetési feltételek! a megindulandó tárgyalásoktól azt reméli, hogy a birodalom utvonalait megtisztítja a forgalmi akadó lyoktől és ha azt reméli, hogy a propaganda, amely az arab sokaságokat ellene ingerli, elül, adja Isten, hogy ne csalatkozzék vőrakozősában. Franciaországnak is javére és üdvére vőllnék, mert hiszen Észak-Afrikában is arabok tanyáznék s az olasí flottabázisok. Marokkó, Aigir, Tuniss birtokéi ép annyira prekariosusnak sejtetik, mint Cyp usét avagy Haifáéi. Franciaországot hét nem birlzgatje, nem izgatja semmi mós az egész diplomádéi chassé-croiséból, mint csak egy, egyetlen egy kérdés. Mit csinől félelmetes szomszédja, a harmadik birodalom, ha netán az európai ostáblán változik a figurák állása. 1936 óta Németország együtt haladt Olaszországgal, de csak bizonyos méretekig. Igy páldáui Spanyolországban is karöltve működött vele, anélkül azonban hogy fringiát rántott volna. Aminek meg volt a maga oka. A spanyol dráma ugyanis, ugy ahogy bonyolodott, illetve a beavatkozás a spanyol drőtnőba a harmadik birodalom sző mára nem volt öncél, csak eszköz. Eszköz arra, hogy a nyugati államokéi, Angliát és Franciaországot, a mediterrőneumon lekötve tartsa, avégből, hogy keleten szabad pórőzra engedjék. A számítás annál helytállóbbnak ígérkezett, mert a kis enlente és a balkáni entente, ez is az is paraszt a franciák sakktábláján, a halállal vívódik. Azután meg a legu'óbbi tömegmészőrlősok óle. c francia orosz barátság is észrevehetően elhidegült, sőt bekozmósodott. Hitler és tanácsadói, Neurath és Ribbentrop bizton remélhették, hogy London is Párizs is előbb utóbb a csömörig, az émelygésig jóllakik azzal a kaotikus zűrzavarral, amely a Szovjetunió cégére alatt Európa és Ázsia nagyobb felében okvetetlenkedik s végül is, ez is, az is, belenyugszik az elkerülhetetlenbe, Mitteleurópába, amely a Rajnólól a Dnyeszterig, a Ballicumtói Tirolig húzódnék egyvégtében. Ilyként a két fronton megvívandó háború veszélye elenyészne s ez angolfrancia szövetség csak akkor éledne fel ismét, ha a német imperializmus nyugat felé törne. £2! a grandiózus elgondolőst keresztezi az angol-olasz megegyezés lehetősége. Érthető tehőt hogy Berlinben felcsigézott kíváncsiságai lesik, mi lesaen a dologból. Ha Sir Eric Drummondnak sikerül az, ami Lansburynak nem sikerüli, ha Anglia és Olsízotazőg vásárt csap, ha az európai egyensúly ujabb kényszeregyezségi eljáráson esik át, a berlin-római tengelynek az érielme is megváltozik. Es megtörténhetik az is, hogy eredeti értelmét veszti. Szóval őszire nagy diplomáciai hadjáratban lesz részünk. Nemcsak az érdekek fognak egymással mérkőzni a tornán, hanem az angol empirizmus, a fasiszta és a hitlerista dinamizmus és a francia logika képében a metodusok is, Várjuk a bajvivős eredményét, optimizmussal 1 Mert az optimizmus ugyancsak reánk fér, különösen amikor a hamis próféták napról-napra az ördögöt idézik. Quod bonum, faustum, felixque est, sít nobis 1