Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-15 / 185. szám

1937 augusztus 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 i yenVot Bíin»« csak lépésben mentek. Voltak Z inben, a Bata-gyárhan és Kaplaton, a Fri deczkybirtokon megtekintették ez aratást. Az erelók köszörűvel diszitették ÍJ kelet hatalmas urát . . . Tegnep délben u'a»tak el Pöstyénből. Egyenesen Tehribe. E'utazásuk előtti estén a maharadzsa bankettől adott, de ennek menüjét mér nem Széki Suk. hanem Sonnberg Rudolf, az Excelsior konyhsfőnöke állította össze és készítette el. A hölgyek először ültek asztalnál az étteremben. És késsel, meg villával ették az ételeket. Kiderült, hogy ezzel is tudnak bánni. Nem csoda : előke'ő angol iniézetekben nevelték őket és éjjeli szekrényeiken ott láthatni a legújabb angol irodalom termékeit. De azért: a szőnyegen, mezítláb, villa és kés nélkül mégis csak jobban érzik megukat... Paál Jób Rendkívül nívósnak Ígérkezik a nyíregyházi gyűmolcsvásár (A B. K. tudósítója jelenti.) Lázes buzgalommal készül a Nyírség fővárosa a szeptember 11-től 20 ig rendezendő Nyíregyházi Gyümölcsvásárra. Máris épülnek az impozáns méretű kiállítási csernokok, ahol bemutatják az ország eme egyik leghireiebb gyümölcstermő vidékének pomoásnál-pompásabb termékeit. A Tiszántúl gyü mölcstermelő társadalma erősen kétzül erre a kiállításra, amely mellett ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítást is rendez a gyümölcivásár vezetősége. Ezenkívül társadalmi és kulturális események egész sora várja a Nyíregyházára érkező sokezres törne get. Egészen bironyos.hoey fényes eikere lesz a Nyíregyházi Gyümölcsvédárnak, amelyet az is elősegit, hogy aa ország minden részéből kedvez:nényes áron lehet majd a Nyírség fővárosába ulazri. Buza - tengeri Mezőgazdasági szaklapjaink gyakran foglalkoznak különböző vetésforgókkal, azok előnyét és hátrányát emelve ki és természetesen elvetik az orszái legnagyobb részén még szokásos hármas forgót. Sajnos, országunknak tekintélyes részében még a hármas forgó színvonalét sem érik el, mert gyakran tengeri—buza, tengeri—buza a vetésforgó. Lehet, hogy ezt az egymásutánt természeti adottságot, üzemi elgondolás és közgazdasági kényszerítő körülmények indokolják, termelés technikai szempontból oionban feltétlenül hibás. Kukorica után buza alá a talajt az idő rövidsége miatt megfelelően előkészíteni már nem lehet. Ez APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ Augusztus 15 én CSAU MEG DRÁGÁM Előadások hétköznap 5. 7, 9. vasáréi ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az ?lsd előadás naponta zóna ! nemcsak a vízgazdálkodás miatt hátrányos, de elgyomositja a talajt is. Ním is szólva arról, hogy a talaj beérni r.e n tud, növényi táplélóanyegok nem tárolódnak fel, annál inkább, mert a kukorica tarló nagytömegű maradványának elkorhasztáséhoz aa ezt végső apró növényeknek, a baktériumoknak táplálékra van szükségük, amit a talajból vonnak el, uiy, hogv kukorica után nem tápanyagok feltorlódására, felhalmozódására számithatunk. hanem épen az ellenkezőjére. Ennek ellensúlyozására ily növényi sorrendnél buza alá különösen nélkülözhetetlen könnyen az uj a g yothallón SiEMENS-PHONOPHORSegit! 1 Próbálja ki Szent Istvánkor személyesen ! 1 Siemens Phonophor,Budapest, VI, Nagymező-u.4 felvehető növényi táplálóanyagok adagolása, másné ven műtrágyázás. A műtrágyák közül a szuperfoszfát adagolása azért is fontos, mert a kukorica u'án a buza késői kerül a talajba, a szuperfoszfát fejlődést és érAst siettető hatása e késedelmet bizonyos foki«i kiegyenlíti. Beszél a cipőkereskedő, a tömegtermelő és a szakosztályelnök és mindegyik a maga álláspontját védelmezi (A B. K. tudósítója jelenti.) Hetek óta este állandóan ég a villany a békéiciabei ipa testület kis- vagy naay tanácstermében. Egészen rövid idő, alig egynéhány hét alatt több mint harminc szakosztály értekezlet, gyűlés stb. zaj' lott le. Ennyi munkát, tárgyalni valót adott az iparügyi minisz'pr rendeleteivel az iparosoknak. Targyaltak a szabók, asztalosok, lakató sok és a cipészek és csizmadiák, sőt műsoron kívül még a aütőmesterek is üléseztek. DJ egyik iparban sem okozott a rendelet annyi bonyodalmat, mint a lábbeli készítő iparban, ahol már két hét óta tárgyalnak, osztályoznak. Köib.-n egyszer itt szünetelt a munka, szakítottak maguknak egy-két vi kend napot a mesterek és a munkások. Ez a huzavona a nagy nyilvánosság előtt folyik le. Figyelemmel kisérik elsősorban a cipőkereskedők és nem u'olsó sorban a fo gyasztó közönség, meri bizony bármi yen megáliepodéeok is történnek, a változást, az áremelkedést mégis e vevők lapos pénztárcájára kell áthárítani. 11 nem hibás a mesterember, akit a neki kijáró életnívóra akarnak emelni, sem a munkás, akinek jobblétét igyekszik biztosítani a rendelet, csupán az a baj, hogy a vásárló közönség legfontorabb részéről, a tisztviselők rőlnem történik gondoskodás.hogy legalább is olyan arányban kapják vissza levont illetményeiket, mint az ipari munkásokét felemelték. Beszél a cipőkereskedő Cikkünkben megszólaltatjuk az összes érdekelteket, akiknek valami közük van a ruházati szakmák legfontosabbikéhoz. Hadd beszéljenek ők. Az egyik jónevü békéscsabai ciDŐkereskedő, akit az osztályozások miatt különösképen érdekelnek a cipé8iipari tárgyalások, mert ő maga is összeköttetésben áll a tömegtermelőkkel, a következőket mondja: — Minket annyiból érdeke! sz osztályozás, hovy mennyiben lesz versenyképes a tömegtermelő a gyáriparral. Mert nem szeretnénk, ha a magas, illetve a tömegtermelőknek nem megfelelő II. osztály miatt, máshonnan kellene b:szerezni a cipőket. Reméljük azonban, hogy sikerül áthidalni a differenciákat. Ennyit mondotta cipőkereskedő. Ám lássuk, hogyan világítják meg a helyzetet a tömegtermelők. Miről panaszkodik a tömegtermelő Az egyik üzem tulajdonosa a második osztály mellett van, azaz halvesebben belenyugszik az osz tályozásba, mert sikerült a kereskedőjével megállapodnia. 11 rendben van minden, csak egyik munkás elégedetlenkedett. Ő I. osztályú bért akart kapni, de természetesen ez nem sikerült neki. A másik üzemhsn mér szomorúbb a helyzet. Egyedül a mester ke

!sp6', mert mint mondja : — Enni kell. A munka szünetel, „szabadságolták" a munkásokat, mert a cipősereskedő nem akarja megfizetni a nr»<?felelő árakat • ez az üz*m a III. oszlályu minősítést szrretné kivívni magénak. Körülnézünk. Tíz árván maradt szék áll a hosszú keskeny szerszámos asztalok között. A mester kijelenti, hoiy ő szívesen fizetné a második osvtélyu bért, mert nem sajnálja a munkásaitól, de igy nem tud ver89nvképes lenni. Megemlítjük neki a tegnapi cikkünkben megirt kamarai jóváhagyat az osztályozást illetőleg. Síéttárja kezeit és vállat von. — A mérték után dolgozó műhelyek ugyancsak a második osztályban vannak, holott ők magasabb őrekat tudnak elérni, mint mi. Sokat beszél még a bajokról, de látszik rajta, hogy szeretné a meso'dást megtalálni, mert neki is csak ugy van haszna, ha mind a tiz kalapács kopo? a műhelyben. Még egy vélemény Az ujabban előállott helyzettel kapcsolatosan kérdést intéztünk Nyilas Andráshoz, a lábbelikészitő szakosztály elnökéhez, aki kijelentette. hogy ha a miniszteri rendeletet mindenki betartja, az csak hasznára lehet a kisiparosságnak. 11 az a baj. hogy a kereskedő az iparossal szemben levő nagy hasznáról nem akar lemondani, amit a munkások bérén igyekszik mindenki behozni, mert hiszen az anyagon nem lehet és a mesterek haszna is olyan kicsi, hogy abból lefaragni képtelenség. — Az osztályozás ellen emelt kifogásokról? — kérdjük. — Mint már megírták, az iparkamara helybenhagyta az osztályozást, ugy hogy azon nem változtatunk, d9 nem is tartom lehetségesnek, hogy a tömegtermelőket a vásározókkal egy kategóriába sorozzuk, mert a tömegtermelőktől egészen kiváló munkát követelnek meg, amely fölötte áll a gyári készítményeknek is és éppen ezért nem hinném, hogy a kereskedők az előállott diferencia miatt mellőzzék a tömegtermelőket. — E<y kis jó akarattal meg lehet szűnt stni a bajokat — »zzel fejezte be nyilatkozatát Nyilas András. * Végül még csak annyit füzünk hozzá a dologhoz, értesü'ésünk szerint hetenkint mintegy 250 pár cipőt termelnek a nagyobb c

;oőüiemek és most ennek a 250 cipőnek a sorsa forog veszélyben. Feltétlen meg kell találni a megoldás, hogy a Békéscsabán alig nyolc év óta kifej'ődött tömegtermelőipart ne gáncsolják el néhány filléres diferencia miatt, annől is inkább, mert bárhogyan is történik, ha a tömegtermelő fizet többet a munkásnak, vagy a cipőkereskedő a termelőnek: végeredményben az áremelkedés mégiscsak a kispénzű fogyasztónak életét teszi egy kevéssel nehezebbé. Miklya János Meddig állhat ellen a szesz kartel a bortermelők érvényesülésének ? (A B. K. tudósítója jelenti.) Köztudomáau, hogy a viMghirü magyar szőlőgazdaság a 9 millió lakosú Csonkamagyarországon egymillió léleknek nyújt megélhetést, tehát hazánk minden kilencedik lakosának élete és sorsa évrSl-évre a szőlő és borárak alakulásától fÜflfl. Közel tiz esztendeje fuldoklik immár a magyar szőlősgazda-társadalom és munkásság a rossz értékesítési viszonyok hínárjában. A régebbi kormányok nem sokat tettek a bortermelés és értékesítés helyzetének javüása érdekében s annál dicséretesebb, elismerésreméltóbb a Darányi-kormány törekvése. amely éppen most, amikor kitűnő termésre számiihatunk, végre határozott intézkedésekkel próbál a bajokon enyhileni. Mint ismeretes, az ország arra leginkább rászorult helységeiben egyelőre 12 borközraktér felépítését kezdte meg a kormány s ezenkívül a hordóbehozatal vámmentesitését is elhatározta. Arról ia döntött a kormány, hogy a must, illetve a boráraknak megfelelő szintre való felemelése B ezen az árszinten való megtartása érdekében kellő időben egy nagyarányú ártartó vásárlást is végeztet. Kétségtelen, hogy a tervbeuett kormányintézkedések naev orom-