Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-08 / 179. szám

1937 augusztus 8 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 5 Szabadtéri előadás Békéscsabán Amióta a szegedi Dóm-téren meg honosították a szabad éri előadásokat, sok város irigykedve gondol Sseged hatalmas idegenforgalmára s azokra a sikerekben gakdag napokra. amelyek a szabadtéri játékok folytán joggal megilletik Szegedet. Tagadhatatlan, az évek folyamán sok követője akadt Szegednek, azonban — a jó ég tudja, miért ? — sikerekről nem lehet beszélni. Nálunk Bikéscjabőn még nem próbálkoztak ezzel a gondolattal. Nehéz is lenne annak keresztülvitele, mert mindjárt az első lépésnél: a rendezőbiiotisőg megalakitásánái megbuknánk. Hol vannak nálunk olyan egyének, akik szeretnek szerepelni ? Pedig, ha ezt az óriási akadályt leküzdhetnénk, ha vezetésre hivatott nagyjaink nem lennének a szerénységig visszahúzódók, vagy — ha igy jobban tetszik — a visszahúzódásig szerények — pompás szabadtéri előadásokban gyönyörködhetnénk. Az előadáshoz — szabadtérre van szükség. A lapokon kivül a város is több szabadtérrel rendelkezik. O.t van pld. a szikes. Kitűnő talaj. Pompás az akusztikája (Úgyannyira, hogyha esténként a szerelmespárok ott sétálnak, mély sóhajukat Simon Pista bará unk is meghallja.) De ha ez a tér még sem lenne megfelelő, fel lehetne használni a Kőrös melletti éa az egész várost átölelő körgátat. Minden oldalról könnyen megközelíthető, azonkívül pedig tiszta, ózondus levegője felüdíti az arr|i járókat. Ezenkívül rengeteg a szabadtér a városon belül és kivül is. A szabadtér meghatározása után következne az előadásra kerülő darab helyes kiválasztása. Szerény véleményem szerint át kellene dolgozni szabadtéri előadásra a „Káka tövén költ a ruca" cimü magyar motívumokban gazdag dalmüvet. Ez a dalmű teljesen stílszerű lenne, annól is inkább, mert hiszen — tudott dolog — rengeteg káka találhe'ó nálunk. Egyebekben padig olyanok is akadnak, akik költenek. (Erek három részre tagozódnak: van olyan, aki a sajátját költi, egy nagyobb réteg viszont a máséból költ, de sokan vannak olyanok, akik semmit sem költenek.) Ami pedig a dalmű harmadik részét, a rucát, vagy a kacsát illeti, es is akad — a hírlapin kivül — szép ssámmal. (A napokban pld. arról beszélgettek „jól értesült" körökben, hoay a „jótékonyságóról" ismert öreg doktor bácsi 5000 pengőt adott a város Ínségeseinek. — Egy másik ilyen hir — amely szintén erősen tartotta magót — arról szóit, hogy a nyilaskeresztesek beadvánnyal fordultak a képviselőtestülethez és kérték, hogy a mostani Ujkigyósi uccőt Riesz Dávid-uccának nevezzék el.) Minden eshetőséggel számolva, ha a fenti dalmű előadása nem kecsegtetne sikerrel, meg kellene próbálni Petőfi egyik lírai versé]; „Megy a juhász a szamőron ...". Ez ugyan szintén nehézségekbe ütközne, mert juhász akadna, de hol található nálunk egy igazi sza mőr? Ismeretlen TELEFONSZÁMUNK: 176. Két megdöbbentő számi Tiz é¥v@i ezelőtt 145 woit, must 4 a békéscsabai épitöiparos-tanoncok száma Ipari szakmák tündöklése és bukása (A B. K. tudósítója jelenti) Sok megfontolásra méltó jelenség mutat rá arra, amit — bőrmennyire is szerettük volna — nsm akartunk elhinni: túljutottunk a mély ponton. Nem akartuk elhinni, mert, emberi gyengeség, előbb magunkon akartuk észlelni ezt a fölötte csodálatos jelenséget. Tul kell azonban tenni magunkat ezen és szembe kell nézni a való helyzettel, amelynek vizsgálata a kedvező szimptomák mellett nem minden szempontból megnyugtató. Nem kivőnunk itt most általános helyzetképet nyújtani, ahhoz lulkevés a rendelkezésünkre őiló tér, csupán egy két olyan jelenségre mutatunk rá, amelynek figyelembevétele nagyon kivénatcs, ha nem akarjuk, hogy a bajok és gondok még su'yosabbá váljanak. A hirlapiró boncasztalára eruttal az iparos szakmák kerülnek. A száraz lény ennyi, hogy a békéscsabai ipartestül ;t nep mint nap kapja postőjában a falkéréseket különböző környékbeli és messzebb lakó vállalkozóktól is: valamennyien azt kívánják, hosy küldjön részükre a teslület hol kevesebb, hol több segéd-munkőst. Az ipartestület válaszé rendszerint egy: se ilyen, se olyan munkanélküli szakmunkás ninc«. Az érdeklődés legtöbb esetben a nehézipari szakmunkások felé irányul. Kövezőket, kárpitosokat, lakatosokat, bádogosokat, kerék gyártókat keresnek mindenfelé — eredménytelenül. Azokban a szakmőkban van tehát hiány, amelye ket az épitőip rral rokonszakmák közé soroznak. Valóban a legjellemzőbb adat két szőm, amit az ipartestület nyilvántartása igasok tiz évvel ere'őtt, az 1927 márciusban megtartott épltőiparo* tanonc szakvizsgán 145 volt a jelentkezők széma, mig most szémuk 4 re (nem sajtóhiba I) zsugorodott össze. Hogy történhetett ez ? Könnyű a kérdésre megfelelni. Békéscsabán is, miként sirerte az országban, a gazdasági válság hosszú, nyomasztó napjaiban, hónapjaiban és éveiben nem volt(sőt még most sincs) számottehstő építkezés. A malteros kanál nyaranta is ott rozs dá8odoti a kamrában és ahhoz, hogy olykor olykor megtisitogassők, fölösleges luxus leli volna a pallérok részéről tanoncokat tartani. Nem igaztalanul emelte fel szavát a tárgyban Szobek András a képviselőtestületben : az építőipari szakma a pusztulás felé halad. A segítség nagyon egyszerű volna. Mint ahogy a háborúhoz, ide is csak pénz kellene, hogy meginduljanak a köz- és magánépíttetések. Olt még mindig nem tartunk, hogy e téren komoly javulásról számolhassunk be, bár egyes jelenségek arra mulatnak : talán eljön nemsokára az idő, amikor a fellendülés nemcsak vágyálom lesz. A hirnökök már itt vannak és jelentkeznek azoknak a megkereséseknek formájában, amelyekről éppen az előbb tettünk említést. Hiszen véglére is mősodrangu kérdés, hogy Békéscsabán vagy vidéken dolgozik a munkás, fő, hogy keresri éa megélni tud. Ha pedig a megkeresések tömegesen mennek vissza elinlézat lenül, illetve eredménytelenül, ak kor iit az ideje annak, hogy a nehézipari seakmőkban megkezdődjék az utánpótlás felvéte'e. Erre azonban még nem került sor, a lanoncszerződtetések statisztikája aemmifile javu'ásről e2ideig nem tud besaámolni. A hivatalos helyről kapott magyarázat erre vonatkozólag uíy szól, hogy a szülők még mindig félnek. Félnek attól, hogy ha fiuk két keze munkőjőval iparkodik megkeresni kenyerét, nála is elkerülhetetlenül bs fog kopogtatni a végrehajtó s a könyörtelen kalapáccsal lesuj', hogy tönkretegye hosszú évek törekvéseit. Az az érzésünk, hogy ez a magyarősal csak részben tőrja fel az okokat. A tanoncszeraődtetések statisztikáiénak régi nívón maradáséhoz valóssinüleg az is hozzájárul, hogy egyes iparosok ki akarják használni a kis létszámból természetszerűleg következő konjunktúrát. Nem merjük állítani, hogy általánosan ez a felfogás, de a tények sokat sejtelnek. Példónak okőérl jalenleg mindössze 12 a csiznr.adiasegédek száma. Hozzáértők szerint munkát találna és megélne 50 is. I iy kell lenni, mert most az a helyzet, hogy a cúzmadia-segéd a megállapított minimális munkabér 4 50 pengője helyett T50 el is kap, mig egy kijelölt részét a csizmának elkészíti. Nsm irigyli senki a csizmadia segédekel, de kétségtelenül furcsa, hogy amikor e szakmában munkanélkülieket keresve sem lehet találni, tanoncok még mindig nem nevelődnek kellő számmal. Pedig a csizmadia mesterség nem szezonipar, a csizma nem Iuxu*cikk a talán ma már azon is tul vagyunk, hogy a 14 éves fiu nem hajlandó leülni a csirizes tőlhoz(?) Ha az a módszer, amellyel a következő generációt mesterségesen távoltartani igyekeznek a munka templomőlól, valóban érvényesül, ugy nagyon rövidlátó politikát űznek annak irányitói, mert Iparágaik fokozatos kipusztulásénak lesznek elősegitői, amit a jövő nemzedék nem fog megköszönni. Lesznek, akik azt fogják mondani, hogy rémképeket látunk, szeretnénk ha igazuk lenne, de kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzetkép nekünk ad igazat. Érdekes, hogy mig egyes szakmákban aggasztóan nagy a tanonchiány, másoknál éppen ellenkezőleg évek óta fokozatos fellendülés tapasztalható. Igy elsősorban azoknál az iparégaknái ez a helyzet, amelyek a gyengébb nemet szolgálják ki. Kélség!elen, a konjunktura évei „tombolnak" már évek óta a női fodrászatban. A hosszú haj rövid ész elmélet megszűnt s helyét a rövid haj hosszú fodrász számla foglalja el. A nők többet járnak a szépitőbe mint valeha s ma már sokkal inkább üzletet jelentenek, mint a férfi fodrászai, amely egyébként is a zsilett versenyét nyögi. Ennfk megfelelően egyre több békéscsabai uri fodrászat alakul át hölgy-szalonná, amelyeknek ma rnőr 80 tanoncát tartja nyilván az ipartestület. S ugyanez a helyzet a kozmetikusoknál és a füzőkészilőknéi is. Konjunktura I A nők tudtak költeni magukra eddig is és még könynyebben fognak költekezni ezután... A tsnoncnsvelés két ellentétes irányzatát ismertettük itl. Raméljük, hogy a „nam nevelés" csak ótmeneti állapotnak fog bizonyulni 8 benépesülnek talán egyszer még a nehéz iparágak is. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltétetek!