Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-08 / 179. szám

1937 augusztus 8 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 5 Szabadtéri előadás Békéscsabán Amióta a szegedi Dóm-téren meg honosították a szabad éri előadá­sokat, sok város irigykedve gondol Sseged hatalmas idegenforgalmára s azokra a sikerekben gakdag na­pokra. amelyek a szabadtéri játé­kok folytán joggal megilletik Sze­gedet. Tagadhatatlan, az évek folya­mán sok követője akadt Szeged­nek, azonban — a jó ég tudja, miért ? — sikerekről nem lehet be­szélni. Nálunk Bikéscjabőn még nem próbálkoztak ezzel a gondolattal. Nehéz is lenne annak keresztülvi­tele, mert mindjárt az első lépésnél: a rendezőbiiotisőg megalakitásá­nái megbuknánk. Hol vannak ná­lunk olyan egyének, akik szeret­nek szerepelni ? Pedig, ha ezt az óriási akadályt leküzdhetnénk, ha vezetésre hivatott nagyjaink nem lennének a szerénységig vissza­húzódók, vagy — ha igy jobban tetszik — a visszahúzódásig sze­rények — pompás szabadtéri elő­adásokban gyönyörködhetnénk. Az előadáshoz — szabadtérre van szükség. A lapokon kivül a város is több szabadtérrel rendel­kezik. O.t van pld. a szikes. Ki­tűnő talaj. Pompás az akusztikája (Úgyannyira, hogyha esténként a szerelmespárok ott sétálnak, mély sóhajukat Simon Pista bará unk is meghallja.) De ha ez a tér még sem lenne megfelelő, fel le­hetne használni a Kőrös melletti éa az egész várost átölelő körgá­tat. Minden oldalról könnyen meg­közelíthető, azonkívül pedig tiszta, ózondus levegője felüdíti az arr|i járókat. Ezenkívül rengeteg a sza­badtér a városon belül és kivül is. A szabadtér meghatározása után következne az előadásra kerülő darab helyes kiválasztása. Sze­rény véleményem szerint át kel­lene dolgozni szabadtéri előadásra a „Káka tövén költ a ruca" cimü magyar motívumokban gazdag dal­müvet. Ez a dalmű teljesen stíl­szerű lenne, annól is inkább, mert hiszen — tudott dolog — renge­teg káka találhe'ó nálunk. Egye­bekben padig olyanok is akadnak, akik költenek. (Erek három részre tagozódnak: van olyan, aki a sa­játját költi, egy nagyobb réteg vi­szont a máséból költ, de sokan vannak olyanok, akik semmit sem költenek.) Ami pedig a dalmű har­madik részét, a rucát, vagy a ka­csát illeti, es is akad — a hírla­pin kivül — szép ssámmal. (A na­pokban pld. arról beszélgettek „jól értesült" körökben, hoay a „jóté­konyságóról" ismert öreg doktor bácsi 5000 pengőt adott a város Ínségeseinek. — Egy másik ilyen hir — amely szintén erősen tar­totta magót — arról szóit, hogy a nyilaskeresztesek beadvánnyal for­dultak a képviselőtestülethez és kérték, hogy a mostani Ujkigyósi uccőt Riesz Dávid-uccának nevez­zék el.) Minden eshetőséggel számolva, ha a fenti dalmű előadása nem kecsegtetne sikerrel, meg kellene próbálni Petőfi egyik lírai versé]; „Megy a juhász a szamőron ...". Ez ugyan szintén nehézségekbe ütközne, mert juhász akadna, de hol található nálunk egy igazi sza mőr? Ismeretlen TELEFONSZÁMUNK: 176. Két megdöbbentő számi Tiz é¥v@i ezelőtt 145 woit, must 4 a békéscsabai épitöiparos-tanoncok száma Ipari szakmák tündöklése és bukása (A B. K. tudósítója jelenti) Sok megfontolásra méltó jelenség mutat rá arra, amit — bőrmennyire is szerettük volna — nsm akar­tunk elhinni: túljutottunk a mély ponton. Nem akartuk elhinni, mert, emberi gyengeség, előbb magun­kon akartuk észlelni ezt a fölötte csodálatos jelenséget. Tul kell azonban tenni magunkat ezen és szembe kell nézni a való hely­zettel, amelynek vizsgálata a ked­vező szimptomák mellett nem min­den szempontból megnyugtató. Nem kivőnunk itt most általá­nos helyzetképet nyújtani, ahhoz lulkevés a rendelkezésünkre őiló tér, csupán egy két olyan jelen­ségre mutatunk rá, amelynek fi­gyelembevétele nagyon kivénatcs, ha nem akarjuk, hogy a bajok és gondok még su'yosabbá váljanak. A hirlapiró boncasztalára erut­tal az iparos szakmák kerülnek. A száraz lény ennyi, hogy a bé­késcsabai ipartestül ;t nep mint nap kapja postőjában a falkéré­seket különböző környékbeli és messzebb lakó vállalkozóktól is: valamennyien azt kívánják, hosy küldjön részükre a teslület hol ke­vesebb, hol több segéd-munkőst. Az ipartestület válaszé rendszerint egy: se ilyen, se olyan munkanél­küli szakmunkás ninc«. Az érdeklődés legtöbb esetben a nehézipari szakmunkások felé irányul. Kövezőket, kárpitosokat, lakatosokat, bádogosokat, kerék gyártókat keresnek mindenfelé — eredménytelenül. Azokban a szak­mőkban van tehát hiány, amelye ket az épitőip rral rokonszakmák közé soroznak. Valóban a leg­jellemzőbb adat két szőm, amit az ipartestület nyilvántartása iga­sok tiz évvel ere'őtt, az 1927 márciusban meg­tartott épltőiparo* tanonc szakvizsgán 145 volt a jelentkezők széma, mig most szémuk 4 re (nem sajtóhiba I) zsugorodott össze. Hogy történhetett ez ? Könnyű a kérdésre megfelelni. Békéscsa­bán is, miként sirerte az ország­ban, a gazdasági válság hosszú, nyomasztó napjaiban, hónapjaiban és éveiben nem volt(sőt még most sincs) számottehstő építkezés. A malteros kanál nyaranta is ott rozs dá8odoti a kamrában és ahhoz, hogy olykor olykor megtisitogas­sők, fölösleges luxus leli volna a pallérok részéről tanoncokat tar­tani. Nem igaztalanul emelte fel szavát a tárgyban Szobek András a képviselőtestületben : az építő­ipari szakma a pusztulás felé ha­lad. A segítség nagyon egyszerű volna. Mint ahogy a háborúhoz, ide is csak pénz kellene, hogy meginduljanak a köz- és magán­építtetések. Olt még mindig nem tartunk, hogy e téren komoly ja­vulásról számolhassunk be, bár egyes jelenségek arra mulatnak : talán eljön nemsokára az idő, amikor a fellendülés nemcsak vágyálom lesz. A hirnökök már itt vannak és jelentkeznek azok­nak a megkereséseknek formájá­ban, amelyekről éppen az előbb tettünk említést. Hiszen véglére is mősodrangu kérdés, hogy Békés­csabán vagy vidéken dolgozik a munkás, fő, hogy keresri éa meg­élni tud. Ha pedig a megkeresések tö­megesen mennek vissza elinlézat lenül, illetve eredménytelenül, ak kor iit az ideje annak, hogy a nehézipari seakmőkban megkez­dődjék az utánpótlás felvéte'e. Erre azonban még nem került sor, a lanoncszerződtetések statisztikája aemmifile javu'ásről e2ideig nem tud besaámolni. A hivatalos helyről kapott ma­gyarázat erre vonatkozólag uíy szól, hogy a szülők még mindig félnek. Félnek attól, hogy ha fiuk két keze munkőjőval iparkodik megkeresni kenyerét, nála is elkerülhetetlenül bs fog kopogtatni a vég­rehajtó s a könyörtelen kalapáccsal lesuj', hogy tönkretegye hosszú évek törekvéseit. Az az érzésünk, hogy ez a ma­gyarősal csak részben tőrja fel az okokat. A tanoncszeraődtetések statisztikáiénak régi nívón mara­dáséhoz valóssinüleg az is hoz­zájárul, hogy egyes iparosok ki akarják használni a kis létszámból termé­szetszerűleg következő konjunktúrát. Nem merjük állítani, hogy általá­nosan ez a felfogás, de a tények sokat sejtelnek. Példónak okőérl jalenleg mindössze 12 a csiznr.adia­segédek száma. Hozzáértők sze­rint munkát találna és megélne 50 is. I iy kell lenni, mert most az a helyzet, hogy a cúzmadia-segéd a megállapított minimális munka­bér 4 50 pengője helyett T50 el is kap, mig egy kijelölt részét a csiz­mának elkészíti. Nsm irigyli senki a csizmadia segédekel, de kétség­telenül furcsa, hogy amikor e szak­mában munkanélkülieket keresve sem lehet találni, tanoncok még mindig nem nevelődnek kellő számmal. Pedig a csizmadia mes­terség nem szezonipar, a csizma nem Iuxu*cikk a talán ma már azon is tul vagyunk, hogy a 14 éves fiu nem hajlandó leülni a csirizes tőlhoz(?) Ha az a módszer, amellyel a következő generációt mestersége­sen távoltartani igyekeznek a munka templomőlól, valóban ér­vényesül, ugy nagyon rövidlátó politikát űznek annak irányitói, mert Iparágaik fokozatos ki­pusztulásénak lesznek elősegitői, amit a jövő nemzedék nem fog meg­köszönni. Lesznek, akik azt fogják mon­dani, hogy rémképeket látunk, szeretnénk ha igazuk lenne, de kétségtelen, hogy a jelenlegi hely­zetkép nekünk ad igazat. Érdekes, hogy mig egyes szak­mákban aggasztóan nagy a ta­nonchiány, másoknál éppen ellen­kezőleg évek óta fokozatos fellen­dülés tapasztalható. Igy elsősorban azoknál az iparégaknái ez a hely­zet, amelyek a gyengébb nemet szolgálják ki. Kélség!elen, a konjunktura évei „tombolnak" már évek óta a női fodrászatban. A hosszú haj rövid ész elmélet megszűnt s helyét a rövid haj hosszú fodrász számla foglalja el. A nők többet járnak a szépitőbe mint valeha s ma már sokkal inkább üzletet jelentenek, mint a férfi fodrászai, amely egyéb­ként is a zsilett versenyét nyögi. Ennfk megfelelően egyre több békéscsabai uri fodrászat alakul át hölgy-szalonná, amelyeknek ma rnőr 80 tanoncát tartja nyil­ván az ipartestület. S ugyanez a helyzet a kozmetiku­soknál és a füzőkészilőknéi is. Konjunktura I A nők tudtak köl­teni magukra eddig is és még köny­nyebben fognak költekezni ezután... A tsnoncnsvelés két ellentétes irányzatát ismertettük itl. Ramél­jük, hogy a „nam nevelés" csak ótmeneti állapotnak fog bizonyulni 8 benépesülnek talán egyszer még a nehéz iparágak is. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltétetek!

Next

/
Thumbnails
Contents