Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-06-13 / 132. szám

4 m inkvizíció ereklyéi közöli... Ezernégyszázkilencvenkettő októberének ugyanazon a napján, amikor titokzatos útjáról megérkezett Hispániába fedélzetén Kolumbusz Kristóffal a Santa Maria, zsúfolásig megtelt gályákat ringattak a hullámok a pálosi kikötőben. Az inkvizíció menekültjei: reszkető zsidók szo rongtaW a fedélzeten. Közöttük volt a toledoi Ábrahám is, Katholikus Izabella udvari orvosa. Szótlanul ült egy leszögelt ládán és senki sem tudta, hogy abban a ládában a királyasszony szőnyege hever. Most találkoztam bolyongásom során ezzel az arannyal himzett s?őnyeggel: az ötszáz esztendős zsidó templom frigyszekrényét borítja a régi ragusai ghettoban . .. Az a ghetio, amelyik itt terpaszkedik előttem, nem muzeunii emlék. £!ő valóság. Hiánytalanul és változatlanul megmaradt olyannak, amilyennek egykoron megépítették. Szük sikátor. A közepe lépcsődbe torkollik és fáradtan kapaszkodik fel a hegyoldalra. Se az öblök pálmái', se a végtelen tenger csipkés hullámainak azuro3 ragyogását nem látni innen. Vékony csíkokban talál csak magának utat erre felé a napsugár és a „Via del Ghetto" egyik oldala mindig komor ár nyákban van. A sikátor első két házónak falőn, otromba terméskő vekben nyílást látunk: vésővel ké szitették egykoron. Mikor? Telén abban az évben, amikor hőditó u'jára indult az Izlam a titokzatos Keleten. Es ebbe a négy lyukba vastag, kovácsolt vasdorongokat tettek napnyugtakor, a vasdorongok kapat tartottak, vastag, széles és nyikorgó kapu», amellyel napnyugtakor bazérték a ragusai ghetto ajtaját... Sötét és komor a ghetto ma is, szakasztott olyan, mint a kor, ame lyik világra hozia. A keskeny és magas házak emeletein récs fedi az ablakokat és szinte nem illenek a récs mögé az illatos és tarka virágok. Villogó szemű és mosolygó arcú asszo nyok meg lányok kandikólnak a rácsok mögött, ebben a ghettoban sohasem folyt vér, itt nem verődtek egymáshoz az alabárdok, hiszen Ragusa, a polgárok liberális köztársasága nem ismerte a vallási türelmetlenséget. Ma mindössze tizennégy zsidó csalód él Dubrovnikben, egykoron a csalódok száma meghaladta a szózat is. Eltek itt mér zsidók az ókorban is, abban az időben, amikor a földközi tenger föníciai telepei — a pun háború ütőn — egyik napról a másikra zsidó Hitközségekké alakultak ót. Ennek az időnek azonban nem találni itt meg a nyomét. Az a pór család, amelyik ma Dubrovnikben kereskedik, évszázadokra tudja visszavezetni a históriáját: őseiket az 'ulpin Iropikálöllöny - pengőtől Jobb minőség! Szebb kivitel! KULPIN DIVATHÁZ férfi- és fiu készruhaosztálya, Békéscsaba inkvizíció kergette ki Portugáliából Spanyolországból, zsinagógóes jukban ma is spanyolul imádkoznak és egymás között azt a tiszta spanyol nyelvet beszélik, amellyel Arragoniai Fü'öp szólott Kolumbusz Kristófhoz .. . Halbolikus Izabella szőnyege az ötszáz éves zsinagógában Kávét, teát és déli gyümölcsöt órul az üzletében Jolentino Emil, a dubrovniki zsidók hiikö^ségének gondnoka, aki hatalmas kulcscsomót huz elő a póncélszekrényéből, amikor elindul velem a régi templom felé. A ghettoban balra a harmadik ház a zsinagóga. Ki vülről nincsen semmi felirata. So hasem is volt. A kapuja zárva van mindig, csak az isteni tiszte lel idején nyissák ki. A dubrovniki zsidók egyébként praktikus emberek. Az imódsóg idejét nem a csillagok álláséhoz igazitjók, hanem az üzletük forgalmához. A péntek esti ájtatosság ideje csak nyolc óra ulén kezdődik : akkor, ha mér bezárták a bo tot. A ház bejárata olyan, mint a ghetto többi házáé. Ksskeny lépciőkön jutunk fel az első emeletre, ahol a hitközség irodája van.Vas kazettákban és a falon régi irások. Egykori számadások és jegyző könyvek. Va'anikor évi négyezer dukát adót fizettek a zsidók a ra guzai tanácsnak és a jegyzőköny vek kimutatást tartalmaznak arról, hogyan osztotték fal évnegyedenként az adót. Egy öreg, színehagyott pergamen annak a harminckilenc raguzai zsidónak a nevét sorolja fi', akik 1667 április 7-én, a nagy földrengés napján életüket vesztették. Egész Raguza rommá lett akkor, csodálatosképpen a zsinagóga épségben maradt. Széles oszlopok és faragott kandeláberek vannak a zsinagógában, az emelet magasságban pedig körös-körül rácsok, amelyek mögött sikit a sötétség. A fal melleit óll a frigyszekrény, rajta hatalmas szőnyeg. Széles vörös cjik húzódik meg a szélén, belül kék bársony ragyog misztikusan. Arany rojlok szaladnak körös körül a szőnyegen é» szinte (rhópráztat a hímzés gazdagsága. A középen arany virágtartó óll és ebből szaladnak ki — arannyal hímzetten — a virágok, amelyek beragyogják az egész szőnyeget. — Éz ami kincsünk: Katholikus Izabella szőnyege — mondja a vezelőm, Tolenlino Emil. És elmeséli nyomban, hogyan került ide ez a szőnyeg. 5 feledhetetlen nap! Fiuknak junius 29—ju'iua 3. Láncoknak ju'iu* 6-10. Részvételi díj 44 pengé Állandó tsnéri Oanórnői) fclüayelet. A hajón és Bécsben pazar program. Elhelyezés és ellótés ragyogóan tiszta diákotthonokban Útlevél nem kell ! Az eddigi tömepes jelentkezés miatt siessen Ön is helyét biztosítani Kérjen még ma részletes prospektust a „Békésmegyei Köílöny" kiadóhivaialóban. Az utazásra egyszerű levelezőlapon jelentkezhet a ÍUJTIIÍI WM §I Einenl u'ezási ís idegenforgalmi irodánál, Budapest, V., Dorottya ucca 7. (telefon: 1-831-33, 1-831-58.) 77 királyasszony orvosa útra kell... — Mióta óll fenn a Esinagógénk? Nam tudjuk. Csak annyi bizonyos, hogy ez az örökmécses, amely falettünk pislákol, már égeti 1408ban is. Ebből az évből való az első okmányunk, amelyben a raguzai rektor megengedi, hogy „tovább is abban a templomban imádkozzanak a zsidók, amelyben addig imádkoztak." Raguza első zsidói 1360 ban kerültek ide, akkor csapott fal eleő izben az ink viiició méglyója Hispániában... — A mi családunk 1492-ben került ide és éltől as időtől kezdve megszaküés nélkül mindig egy Tolantino volta templom gondnoka. A szicíliai lolentinoból jöit a famíliám, innen van a nevünk is. Legrégibb ősünk, Ábrahámnak hívták, orvos volt. Nagyludásu férfiú, hirea csillagész és matematikus. O.vosa voll Katholikus Izabellának és amikor a zsidókat elűzték Spanyolországból, ősömet a királyné maga kérte, hogy maradjon. Dd Ábrahám "nem maradt. Asl mondla : „Ahova mennek a véreim, oda megyek én is ..." A királyné ekkor bevezette őt a királyi palota kék szalonjába és leakasztotta a falról a legszebb szőnyegét. Ennek a szőnyegnek hasonmás a ma is megvan a mad ridi királyi palotában, legalább is husz évvel ezeiőlt még meg volt. Síekeaztott olyan, mint esr. Azt mond a a királynő : „Vidd el ezt megeddal és ha az ivadékaid majd egykoron visszajönnek, hozzák magukkei, akkor majd tudni fogják itt, hogy Te hűséges emberem voltál nekem. Ábrahám..." Igy került ide a szőnyeg, itt van 1492 óla és csak uj esztendőkor, az engesztelés ünnepén, a király őfelségének születése napján, meg előkelő vendég létoRalésakor teístük a frigylédára. O.t volt ez azon a napon is, amikor Napoleon Ragusaban járt és a leng^rbe dobatta a ghetto kepuit ... És látta ez a szőnyeg Valencí dogéit éppen ugy, mint I. Ferencet, aki P korzikai bukása ulén látogatta meg a várost . . . Junius 13 ón, vasőrníp 3 5, 7, 9 Vasárnap a 3 órai előadás zóna Wiüy Foret legjobb vígjátéka : ALLOTRIÁ Renate Müller, H. Rühmann, Jenny Jugó, H. Hildebrandt III. Viktor Emánuel király és császár budapesti tartózkodása Junius 14-15 én, hétfőn fél 7, fél 9, kedden fél 7, fél 9 órakor BABOONA Elcseréli menyasszony Rókavadászat FOX HÍRADÓ