Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-23 / 115. szám

4 BEKESWCQYEI KOZLONV 1937 május 23 Corvin JTlátyás portréja egy öreg palazzo árkádos udvarán Még a magyar müvésze'törté­nelem sem ismeri azt a reliefet, amelyet a régi Cipico palazzo árkádos udvarán mutattak meg nekem a középkor itt felejtett városéban, Trogirban. A tizen­ötödik század reneszánsz művé­szetének egyik legszebb alkotá­sa. Mátyás, az Igazságos port­réja. Budai udvarában élt a ma­gyarok királyának az a művésze, aki hálából és megemlékezésből a palota udvarának falára illesz­tette Mathias Corvinus eddig is­me etlen reliefjét. Az uton, amely Splitbői Trogirba viszen, olajerdők és szőlőhegyek közölt hét kastély óll. Ugy is hív­ják ezt a vidéket: a hét kastély Riviérája. A török háborúk alatt Velence pénzén épilették a kas télyokat és mindegyiknek érdekes históriája van. A céljuk volt: me­nedéket nyújtani a falvak Iakósai­nak, ha szomszédos várak kör­nyékén megjelentek a muzulmá­nok félholdas, lófarkas zászlói. Három kilóméternyire Trosirtól, közvetlenül az ut mellett áll egy malom. Rovótkáa kövei ma is lisztté őr­lik meg a buza szemeit. A história nem tudja, hosy ez a régi malom adott alapot a Habs burgoknak arra, hogy Napoleon bukása után jussoi formáljanak a dalmát tengerpartra. Trogirban, a benedekrendi epá­cák klastromának udvarában, a falba erősitve egy öreg márvány­tábla látható. A kőtábla: adomány­levél. Hat esztendővel a gyászos emlékű mohácsi csatavesztés előtt II. Lajos, a csatatéren hősi halált halt megyar király adta az ado­mánylevelet a Vitturi testvéreknek, két trogiri patríciusnak. Az ado mány kelte: 1520. Arról szól, hogy II. Lajos a horvát bánnak, Petar Berislavicnek a javaslatára földet és telket adott a Vitturi testvérek­nek a királyi telken — „solo regio" — azért, hogy azon négy malmot építsenek. Karamanldoklor, a spliti archeo­lógiai muzeum tudós konzerva­tora imigyen meséli el nekem en­nek a kőbe vésett adománylevél­nek általa kidolgozott érdekes his­tóriáját: Egy pincében találták meg a Habsburgok jussukat Dalmáciára — Petar Berislavicnak, aki II. Lajos idejében veszprémi püspök, majd Horvátország bánja volt, di sces szobra ma Split legszebb he­lyén áll, Dioclelianus kastélyának peristiljében. Legnagyobb szobrő­szunk, Mestrovic öntötte bronzba a nagy hős alakját. Mi Bjrielavi­col azért tartjuk hősünknek, mert ő az 1510-ben Székesfehérvőrott megtartott magyar országgyűlésen javaslatot tett a rendeknek, hogy Velencének üzenje meg Magyar­ország a háborút és hódítsa visz­8E9 Dalmáciát. Célja volt: szent li­gát teremteni az Adria mohó étkü köztársasága ellen. — A iábla, amely a trogiri klast­rom udvarőn van, egyik legszebb emléke a magyar királyok dalmá­ciai uralmának. Berislavic javas­latéra — a bán maga is trogiri születésü volt — adományozta a királyi telket II. Lajos a trogiri Vit­turi testvéreknek. A tőbla alkal­masint a Trogirtól négy kilomé­ternyire lévő malom faióban lehe­tett. A velencei uralom alatt el­tűnt onnan. Ki vitte el, mikor és miért: bajos ma megállapitani.Va­lószinü, hogy a tulajdonosok rej­tették el, mert féltek attól, hogy a velencések megsemmisítik. A Habs­burgok lázasan kutattak utána, mert ez a tábla volt egyik legek­latónsabb bizonysóg arra, hogy a magyar kirőlyok — a Habsburgok jogelődjei Magyarország trónján — urai voltak ennek a vidéknek, urai annyira, hogy „királyi" telket adományozhattak még abban az időben, amikor Peter Loredano mőr száz évvel ezelőtt meghódi totta volt Trau vőrát. Még Velence uralma alatt találták meg a táblát egy trogiri ház pincéjében és Na­poleon bukása után ennek a táb­lának alapján formált jogot Ausztria Parcellázás a Magyar—Olasz Bank Részvénytársaság szénáskirálysági birtokán megkezdődolt Szántók, legelők m rr •• m m előnyős arakon, kedvező fizetési és hitelfeltételek mellett kaphatók Felvilágositási nyújtanak: Orosházán, Békéscsabán, Hódmező­vásárhelyen, Makón, Szegeden a Magyar—Olasz Bank Részvénytársaság fiókjai Szarvason a a Mezőtúri Takarékpénztár fiókintézete, és a birtokon, Cifra-major kastélyban a parcellázási iroda Telefoni Nagyszénás 7 Posta: Nagyszénás BENGER gyapjú FURDORUH A különlegességek kizárólag TESCHERNÉL Bixalom bevásárlási helye! a dalmát tengerpartra és jóllehet ez a tábla minden kétséget kizáró módon a megyar királyok uralmát igazolja, a Habsburgok Dalmáciát sohasem adták oda Magyarorszőg­nak... t Magyar királyok emlékei a középkor városában Járt már Trogirban Könyves Kál­mán is, aki magyarokat telepített meg a városokban. Megfordult h várban II. Endre, amikor Splitbői hajóival a Szentföldre ment. A ma­gyar királyok szuverenitását hosz­szu évszázadokon elismerni volt kénytelen Velence is és nagy a 8zéma azoknak az okiratoknak, amelyeket a tatárjárás szomorú esztendejéből Trauból keltezett IV. Béla. A nyolcszögletű Cam erlengo váron sokszor lengette a szél a maotyar lobogót. Nagy Lajos, amikor kiadta a jel­szót: tengerre magyar!, hajóival itt horgonyzott a régi városi kapu előtt. Arról nincsen semmi feljegyzés, hogy Mátyás maga megfordult-e Trogir falai közölt. Kálmánt 1102­Andrássy-u 7. Tel: 480 ben Tengerfejárvárotl — ma Bio­grad — horvát királlyá koronázták és itteni működésének nyoméival lépten-nyomon találkozhatunk.Tro­HÍr maga is sok kiváltságot köszön­het neki. A város szabadjának alapja az az adománylevél, am«ly Kálmán pecsétjét viseli matíán. IV. Béla hálából, bogy menedéket ta­lált itt és a várus polcárai hűség­gel voltak iránla, Trogirnak ado­mányozta O»lrog falut és az ado­mánylevél volt alapja annak a há­borúnak, amely száz esztendeig Sarlóit Trogir és Split között. ... Az emberek viselete itt sok­ban hasonlít a mienkhez. A kalapjuk: Kossuth-kaiap. A nadrágjuk szára alul hasított és fe­lül zsinóros. Mátyásról csak annyit tudtam megállapítani: hogy a mai Herceg­novi ostroma alkalmából Márkus Lászlót ötezer vitézzel küldte el a török ellen. A vitézek áttörték a török sereg gyűrűjét, a várba mentek, de aztán: a számuk ki­csinynek bizonyult. A török tisz­tességes elvonulást engedélyezett számukra. Szemtőt szemben az Igazságos arcképévet Egy öreg palota udvarára ve zet kísérőm, Sztankovics Antal, Trogirban. Széles árkádok, az erkélyek dí­szítése csipkés. Fehér márvány. A legszüzibb reneszánsz. Oszlo­pok tartják az erkélyek márványét és az oszlopok fejein figurák, ami­nőket muzeumok termeiben látha­tunk. Es szemben a falon egy re­lief. Keskeny keretben. Koszorús főt ábrázol és lehe­letlen az első pillanatban meg nem állapítani, hogy ez a fej: Mathias Corvinus arcképe. A tizenötödik század úgynevezett humanisztikus öltözékének redői díszítik a nya­kát. A quc.trocento realizmusa szinte tombol a képen. A fej: ter­mészethü, még a laikus is észre kell, hogy vegye, hogy a művész, aki ezt a reliefet márványba véste, ismerte azt, akiről a portréja ké­szüli. Ismerte, tisztelte, becsülte és szerette. A reliefen nincsen rajta a mesier kézjegye. Hogyan került ide ez a portré és ki készítette vájjon? Azl mondja nekem Sztankovics Antal: — A qualrocento egyik legna­gyobb szobrásza, a trogiri szüle* lésü lvan Dukovic, — Giovanni Dalmata néven isrr.eri őt a müvé­ssellörténelem — sokáig élt Má­tyás udvarában, Budán. Horvátor­sfcági birtokát Majkovesen Mátyás tói kapta. Művészetét hirdetik a szobrok, amelvekkel a Valican büszkélkedik. De vésőjének sok­sok nyomát megtaláljuk Trogirban is, hiszen : élete végén idejött, a születési helyére. — írott bizonyítékom nincsen róla, de én széniül hiszem, hogy Mátyásnak ez az eddig teljesen ismeretlen relief portréja Giovanni Dalmata müve. Stílusa, a feldol­gozás technikája teljesen megegye­zik Giovanni Dalmata ismert mun­káinak karakteriszlikumával. — Azlán: urai annak a palotá­nak, amely udvarán helyet adolt Mátyás portréjának, szívesen lá­tott vendégei voltak Malhia Cor­vinusnak. A Cippico-palotát Má­lyás idejében építették, n szobor­munkák rajta Nicolo Florentino vésőit érezték. A mesier is meg­fordult Mőtyás palo'ójában és a palota első gazdája: Koriolan Ci­pico a maga korának egyik elis­merten legnagyobb humanistája volt. Ezenfelül: parancsnoka a tro­giri flottának. A párizsi nemzeti könyvtárban van az a kódex, ame­lyet ebben a palotában találtak meg. — Az én meggyőződésem, hogy ezt a relieft Giovanni Dalmata ké­szítette és pedig közvetlenül Má­tyás udvarából való távozása utón: Maga előtt Iótta még Mátyás arc­vonásait, amikor először ütött ka­lapácsával a vésőjének fejére. Er­ről a reliefről nem tud még senki, magam se értem, hogy a sok ma­gyar műtörténész, aki Trogirban járt, nem vett tudomást Giovanni Dalmata ismeretlen müvéről.. . * Ennek a városnak a görögök idején Tragurion volt a neve. Ez a kifejezés szószerint annyil jeleni : kecskeialu. A kecskék ma is ott legelnek oldalain a szomszédos hegyeknek, a szárazföldön, amellyel híd köti össze a várost. Későbbi okmá­nyokban három változatban ol­vasható a mai Trogir. Kezdetben mint Tragu, azután Trahu és hosz-

Next

/
Thumbnails
Contents