Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-23 / 115. szám

1937 május 23 BEKCSMEGVEI KOZL0NV 5 f* »LEIt TEBAU*!-'-.! IINIOK MAlííiJSiEB ADLER AUTÓ, 1937-os típus megérkezett. Már 4200P-tői.— Körzetképviselet: Autó, Traktor Mii znki Kereskedelmi Vállalat, B'késcsaba, Andrássy-ut 18. — Telefon : 346. szu századokon keresztül Trau állott erős pergamenokon, királyi pecsétek felett. A nép, amely ilt él, fajtájára horvát, o'yan nyelvet beszél, amelyben régen mult klasszikus korok romantikus muzsikájának akkordjai csendülnek felénk. Karcsú oszlopok tartják a márványból faragott csipkés iveket, keskeny ablakok fölött klasszikus szépséggel megálmodott angyalfejek virrasztanak az ablakok párkányán. A quatrocento mestereinek remekei köszöntenek minden lépésünknél. A remekmüvek régóta várják a tudóst, aki megfejti eddig homályban msradt titkukat. Vájjon mikor jön el ide a tudós. aki feleletet tud adni arra a kérdésre is: hogyan és meiv időben vált Máiyás fejének babérral koszoruiolt másává Carrara, vagy Korcula márvénya és ki volt a művész, aki Rex Mathias portréját kivéste itt, o középkor klasszicizmusának ezen a szűzi szigetén .. . Paál Jób Ésszerűbb gazdálkodást Irta: Czakó Béla magyar-egyiptomi öntözőgazda A közelmúltban jelent meg szerzőnek, a neves öntözési szakértőnek „Ésszerűbb viz-, hő-' fény- éstalajtáperő-gazdálkodés" cimü munkája. A könyv, amely az összes, Békéscsabát is elsőrendűen érdeklő talajjavitási módokat részlelesen tárgyalja, figyelemre méltóan foglalkozik az öntözés különféle gyakorlati lehetőségeivel is. Az alább közölt fejezeteket gazdáink is haszonnal olvashatják. Szakembereink megállapították, hogy szétszórtan az országban minden nagyobb vízmű megépítése nélkül is több, mint 5-600.000 kat. holdat öntözhetnénk egyszerűen a folyók, a tavak és „meglévő" kutakból való közvetlen vízkiemeléssel. Trummer Árpád egyik tanulmányában részletesen kimutatta, hogy mérsékelt vízbeszerzési költségek mellett is több mint egymillió kat. holdat öntözhetnének meglévő vi zeink. Ruttkay Udó tervei szerint pedig a meglévő vizeink síkföldi tározás mellett is 2 millió kat. hold öntözését látnák el vizzel. Újlaki Nagy Árpád viszont csupán az Alföldön 4.5 millió kat. bold öntözését tartja lehetségesnek tározással. Minden tényleges és gyakorlati'alapot nélkülöző, de annál több költséget és befektetést igénylő fantasztikus terveknek nem vagyok barátja. Tény azonban, hogy az ország'különböző részein, a helyi adottságoklól függően, több olyan olcsó és gyakorlatilag is könnyen hasznosítható vízszerzési lehetőségünk van, amelyek segélyével akár a fentemlitett terjedelmű területek is elfogadható vízszerzési költségek mellett öntözhetővé tehetők. Igy, saját tapasztalataim szerint, csak a nagyobb területeket említve: Dél Pest megyében, Fehérben, a Nyírségben, a Kis-Álföldön stb. egy-egy félmegyényi olyan területek vannak, amelyeken az öntözés céljaira megfelelő ásott kutak is könnyen készíthetők. Még szakembereink is sokan nem tudják, hogy öntözés szempontjából mit ér az öntözésre éppen legjobban rászoruló, ho mokbuckós vidékeinknek az a tulajdonsága, hogy a talaj szerkezeténél fogva azokon olcsó és bővizű kutak készíthetők. Az ön tözés céljaira készülő kutak a rendes „ivó" kutaknál nagyobbméretüre stb. készülnek. Pest megyében és Fehérben az utóbbi években néhány tucat ilyen „öntözőkulat" készítettem. fl kutak általában 300 —600 percliter vizet adnak és elkészítjük 160—300 pengőbe került. Egy-egy ilyen kútból 10 —30 kat. holdnyi terület öntöehető. Vagyis a kat. holdra eső vízszerzési köllség mintegy 10 —15 pengő. A öntözés üzemi költségei pedig éppen ugy a kútból, mint az egyéb vizekből való öntözésnél ez eme lési magasságtól függnek. Ezekbőla kulakból 3 — 12 méter magasra emelik a vizet. Az olc«ó és helyi vizszerzésnél jelentősége van országunk északi részében a hegyvidéki térozásnak is. Ugyanígy a síkon, különösen egyen alföldi szikes területeinken is o'c9ón tározhatnánk számításba jövő vizmenynyiségekel. E müvemben inkább csak a természettől ingyen adott, veev vízszerzési költséget alig igénylő öntözési lehetőségeink é»sr.erü hasznosításának ismertetése a célom és a naoyobbrnérvü mesterséges és mőr költaége««bb vízszerzés megtárszyelása. Hiszem ma m*g a természet icv is több mint 0*5 millió kat. holdat tejesen ingyen. mig egv másik 0 5 rr.íllió kat. holdat pedig alig számbsjövő vízszerzési költsésrgel kinél fel országunkban öntözésre! Ezzel szemben mekkora területet öntökünk csontra országunkban ar. Urnák 1937. esrtendejében? A hivatalos statisztika részletes és nasvon lelkiismeretes mesőllapitósei szerint, ha piruló arccal is, sajnos be kell vallanunk, hogy ^mindössze 17 000 kat. holdat öntözünk. Azaz a természettől ingyen felkínált területeknek csupán három százalékát öntözzük I A részben ingyen, részben alig valami költséggel öntö*he»ő területeknek pedipr csupán 1'5%-án folyik öntözési Ezeknek az öntözéseknek is majdnem a fele kisértékü és rosszul megszerkesztett rétöntözés. : Mig a több mint 3000 kat holdra beállított permetező öntözést is j gazdáink sokkal kisebb területen tartják üzemben annak nasyon 1 költséges üzeme miatt, illetve amit üzemben tartanak is, abból legtöbbször a gazdának alig van valami haszna. A nyilt csatornákból öntöző, mintegy 3 5 ezer holdnyi területen is, annak megszerj kesztésének éa kezelésének szak j szerűségétől füügően, nagyon váli tozó azok jövedelmezősége. Min denesetre a természeti kincsekben ilyen szegény országná', mint mi vagyunk, égbekiáltó pazarlása ez olyan javainknak, amelyre agrárjellegű ország voltunk miatt egyén és őllam mint egy falat kenyérre egyaránt rá van utalva. Külföldi, főleg egyiptomi tapasztalatok, továbbá francia és amerikai kísérletek is igazolják, hogy mélyebb talajvízszint mellett viz! áteresztő talajokon kényszerből ' még 0 05% nátriumklorid vagy nátriumkarbonát és 0'20-0"35% egyéb sókat tartalmazó vizek is minden kóros hatás nélkül felhasználhatók öntözés céljaira. Milyen rendszerrel, milyen módon •• t •• •• l o öntözzünk / A felelet maga egyszerű: mindenesetre olyan rendszerrel kell önlöznünk, amely kevés befektetéssel jár, — vagyis a területegységre — az egyholdra esn befektetési költsége alacsony. Továbbá, legyen az öntözőrendszer olcsóüzemű, azaz a vele adagolt öntözés miliméterm minél kevesebbe kerüljön. Da megkívánjuk a jó öntözési módtól még azt is. hogy az a mi „szárazlevegőjü" klímánk alatt „praktikusan" legyen használható, másrészt, hogy a már vele „tényleg adagolt" mesterséges csapadék minél jobb hatásfokkal is érvényesüljön I Az öntözés rendszerét illetőleg, a nálunk még hivatalos szakköreink által is. egészen a legutóbbi időkig fenntartott és vallott téves és ferde (és vizeink szélesebbkörü hasznosításéra végtelenül káros) nézetet országunkban eUőnek a két év előtt megjelent „Öntözés" cimü könvvemben tisztáztam. Majd később több tanulmányomban röviden sikerű t ismeitetnem még néhány idevonatkozó kérdést. U. i. rendszerint sem gazdáink, sem szakembereink uj öntözések létesítésénél nem tulajdonítottak eddig kellő jelentőséget a különböző öntözési módoknak és rendszereknek. Ső', sajnos, sokszor az is előfordult, hogy az éppen „helyénvaló" és kevés befektetéssel járó, olcsóüzemü nyilt csatornából való öntözési módok helyett. — még hivatalos helyről is a sok befektetést igénylő, drágaüzemü és rossz hatásfokú permetező öntözőrendszert ajánlottak — persze jóhiszeműen. A kormány szintén jóhiszeműen, — kedvezményes kölcsönnel is, „segítségére" volt a gazdáknak, ezen javallt — de a viszonyaink közé nem való, drágaüzemü masinák beszerzésénél, hogy azok „áldóját" minél többen élvezhefsék. Úgy látszik azonban, hogy a jóhiszeműség maga nem tolja előbbre a gazda szekerét. Igy gazdáink a drága peknek kb. a felét szerelték" gé„le, és sajnos, vagy a gazdasőgban vannak félre rakva, vagy a pesti 1 váciuti ócskavastelepekre kerültek, ahol jórészt még ma is megtalőlhatók. Egyébként egy tavalyi füzetében mór Trummer is megemlékezik a permetező öntözések nagyfokú visszafej'ődéséről és az általa kimutatott. * ma még meglevő 3030 kat. holdnyi berendezésre is azt mondja, hogy: „A permetező öntözések a valóságban kevesebbet jelentenek, mint amennyit a szőmszerü kimutatás is feltüntetett, mert az öntözőgazdák a legtöbb permetezéssel kisebb területet öntöznek a berendezésük által maximálisan öntözhető területnél. Egyes ilven üzemek pedig csak akkor működnek, ha az esőpótlás nagyon szükséges. Kétségtelen, hogy a gazdaságnak még ebben az esetben is hasznára van a meglévő berendezés, azonban az ilyen alkalmi öntözéssel nem lehet a tőkét letörleszteni, vagyis az nem lehet jövedelmező Hogy permetezőöntözéseink ennyire visszafejlődtek, annak oka egyik földbirtokos szerint az, hogy a mai terményőrak mellett nem lehet permetezőöntözést végezni." Minthogy a gazda is a haszonból él — és nem a ráfizetésből, én azt tartom, hogy legyen a termény őra bármilyen magas is, — a gazda tudatosan mindig csak arra fog törekedni, hogy: „kevés befektetéssel minél biztosabb és minél nagyobb haszonra tegyen szert" Nem óll az sem, mintha a növényzetnek — különösen a ml klimáik alatt, ahol néha mégis csak kap esőt — okvetlenül szüksége volna a felülről való öntözésre. Egyiptomban nem is ismerik a felülről való öntözést és csakis alulról öntöznek, pedig némely Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek I