Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám

1937-05-14 / 108. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 május 13 Tropikál 27 pengős árban Váradi Bélánál HÍRADÓ Honkongban és a Maláj szige­teken egy hivatalos angol bizott­ság jelentése szerint minden tör­vényes tilalom ellenére még ma is divik a rabszolganőkereskede­lem. Igaz, hogy mint minden visz­szaélésnél, itt is szebb nevet ad­nak a dolognak, mint amilyen az valójában. Ezt a maláji rendszert MJÍ Tsai-nak hivják és alig kü­lönbözik valamiben a valóságos rabszolganőkereskedelemtől. Kis­leányaikat a nyomorult kinai és maláji szülők adják el ugyanis. A leányokat sokszor házimunkára vásárolják meg, sokszor azonban ez a megjelölés is csak álcázó. Egy hatéves kisleányért körülbelül 160—200 pengőt adnak, a tizen­négyévesekért pedig 4000 - 8000 pengőt. Klaus Mann, az ismert fiatal írd, Amerikából hazaiérve. elő' adást tartóit a csehszlovák fővá­rosban, ahol kijelentette, hogy Roosevelt reformjaival lehetne új­jászervezni a leromlott Európát is. Az Unió elnöke találta meg első• izben a megfelelő formát a tőke és a munka szintézisére. A tenger legérdekesebb állata a naphal, amely állatfajtánál az anya­állat hatvanmilliószorta nagyobb, mint az újszülött ivadékai. Mai is­mereteink szerint az egész állat­világban nincs ekkora aránytalan­ság a két generáció között, mint a tengeri naphalaknál. A kifejlett példányok malomkő nagyságúak, egyenként 800 kilót is elérnek és az alakjuk is a malomkőhös ha­sonlók. Ha kifogják őket, ugy rö­fögnek, mint a disznók. A nap­halak a mélyben tartózkodnak, de napos időben felmennek a csendes tenger tükrére sütkérezni. Ilyenkor az elernyedt naphalat ki lehet könnyen fogni a tengerből, mert lustaságukban alig védekez­nek. A svájci kormány ugy határo­zott, hogy Svájcnak ezentúl ne­gyedik hivatalos nyelve is lesz a németen, francián és olaszon ki­vül. Ez a nyelv a „roumange", melyet két kantonban beszélnek. A roumange a latinból szárma­zik, közeli rokona az olasznak és franciának. Az egyiptomi ópiumrendőrség repülőosztagai berepülték úgyszól­ván az egész ország szántóföld­jeit, valamint pálma- és narancs­ligeteit. Madártávlatból megállapí­tották, hogy a búzaföldek, valamint a narancsligetek között kisebb földdarabokon titokban mákot ter­melnek, hogy azután ópiumot ké­szítsenek belőle. Felvételt is ké­szítettek a levegőből és a fényké­pek alapján megindítják az eljá­rást a titkos máktermelők ellen. Az angol koronázás rendezői megállapították, hogy a koroná zásra érkezett vendégek közül a leghosszabb neve egy marokkói urnák volt. Igy hangzik: Abder Rahman Bin El Fakih Szi El Hadj El Mahdi Menebhi. Hentesek és pékek vezetnek Gyulán a legtöbb kereseti adót fizetők jegyzékében Igen érdekes és jellemző Gyula gazdasági viszonyaira az az össze állitás, amely a legtöbb kereseti adót fizető gyulai adózókat tün­teti fel. A névsor tiz első tagja a következő: Stéberl András hus nagyiparos Laufer Sándor fakereskedő Nagy József hus nagyiparos Puczkó József hus nagyiparos Dr. Schneider József nagykereskedő és gyáros Soltész Béla sütőiparos Szilágyi János hentes és mészáros Oravecz Józaef hentes és mészéros Styr István pékmester Leopold Béla pékmester Kereseti adóalap 64.920 P. 25 000 „ 20.356 „ 17.000 „ 14.350 „ 12 000 „ 10.580 „ 8.700 „ 8.700 „ 7.400 „ Szembeötlő a húsipar és sütő­ipar vezetőszerepe, bár annak is lehet része e kétiparág erős adó­zásának, hogy a vágóhídi dijak, illetőleg a lisztforgalmi adóváltság révén elég pontosan ellenőrizhető ugy a hentes és mészárosok, mint a pékek forgalma. Mindenesetre érdekes és sze­rintünk örvendetes is, hogy egyéni kézben lévő, tehát az egyéni szorgalmat és tehetséget dicsérő ipari válalkozősok ennyire vezető­szerepet érnek el egy vidéki vö­rös gazdasági életében. Kunczi bácsit másik társával együtt ismét elitélte a gyulai törvényszék Hét oltást adott a doktor ur s a sebek rendre gennyesedni kezdtek... (A B. K. tudósitója jelenti.) Kunczi bácsi csak nem akar leke­rülni a nyilvánosság színpadáról. Még alig egy hete. hogy Szegeden szerepelt valamilyen kuruzslési ügyben s most, tegnap Gyulán állt vádlottként másik társával egye­temben az Ungvári-tanőcs előtt. Az elsőrendű vádlott Kulich Béla mezőberényi, 65 éves, bün­tetett előéletű zöldségkereskedő volt, aki ellen az volt a véd, hogy Sarkadkereszturon orvosi gyakor­latra való jogosultság nélkül orvosi tevékenységet űzött és mult év no­vember 28-án Estényi Mértonnét, november 18-án Kis Józsefet, no­vember 30-án Marik Györgynét beoltotta és doktornak nevezte magőt. Az oltószer gennyese­dést okozott és a fertő­zés nyolc napon tul gyó­gyult. Ezenkivül Kulich többféle gyógy­füvet is órusitott. Kunczi bécsi a vádirat szerint évek óta gyártja és használati uta­sítással látja el a sósavból készült „geofizikai csodaszert", gvóavha­Tiszta, mosott géptörlö­rongyért ad hulladék­papirf a CORVINA-NYOMDA tásunak tüntette fel és ezzel meg­tévesztette a kisebb intelligenciájú embereket. A vádirat megállapítja végül, hogy terheltek gondatlansága ab­ban nyilvánult meg: bár tudták, hogy a „csodaszer" nem gyógyit, vagyonszerzésből pénzért árusítot­ták azt. A vődlottak kihallgatásuk alkal­mával kijelentették, hogy nem ér­zik bűnösnek magukat. Kunczi bá­csi ismert módszere szerint nagy órőcióban akarta ismertetni geofizikai cso­dabalzsamát és minduntalan előkelő urak kö­szönő és hálaleveleivel hozakodott elő. Kulich beismerte, hogy végzett oltásokat, összesen hét esetben s azokért 10—20 pengőt kapott. A beoltottak sebet nehezen gyógyul­tak s több izben gennyesedésbe mentek át. A tárgyalás két és fél óra hosz­szat tartott, végül is Kulich Bélét három rendbeli gondatlanságból okozott súlyos testi sértésért és folytatólagosan elkövetett köz­egészségügyi kihágásért két hónapi fogházra és ötven pengő pénzbünte­tésre Ítélték, mely utóbbi nem fizetés esetén tiz pengőnként egy napi fogházra vál­toztatható ét. Kunczi bácsi büntetése viszont egy havi fogház s 100 pengő pénz büntetés, ami 10 pengőnként egy napi fogházra változtatható ót. A bíróság a bűnjeleket elko­bozta s indoklásában megállapí­totta, hogy enyhítő körülményt nem talált. Az itélet ellen az ügyész, vala­mint a vádlottak és védőik felleb­bezést jelentettek be. Kánya külügy­miniszter az angol király diszlakomáján (A S. K. tudósítója jelenti.) Kánya Kálmán külügyminiszter csütörtök délután 5.30 perckor Grandi olasz követtel találkozott, akivel hosszabb megbeszélést foly­tatott. A külügyminiszter este részt­vett aw udvari díszlakomán, ame­lyet VI. György király és Erzsébet királyné adtak a Buckingham pa­lotában. Kánya külügyminiszter az egyik legmagasabb udvari méltó­ság feleségét: Cork Orelly-1 veze'le asztalhoz. A főnemes a kirá'y ko­ronázása alkalmával a királyi fő­fegyvermesteri tisztséget töltötte be és ő vitte az uralkodó előtt az ir­galom kardjót. Az estélyen megje­lent Masirevich Szilárd londoni magyar követ feleségével. Kánya külügyminiszter este megjelent Rib• bentrop német nagykövet estélyén is, ahol a kenti herceggel hossza­san elbeszélgetett. A magvar kül­ügyminiszter jelen volt Franken­stein londoni osztrák követ estéjén is. Csáky István gróf a cambridgei érsek fogadóestéjén vett részt. Az egyik angol lap különös jelentő­séget tulajdonit Ribbentrop nagy­követ estéjének, ahol jelen volt a magyar küldöttség és Delbos fran­cia külügyminiszter is. Rendbehozzák a nyári szabadfürdőt (A B. K. tudósitója jelenti.) Tavaly nyár közepén képviselőtes­tületi tagok indítottak akciót arra vonatkozólag, hogy a város ké­szíttessen lépcső-lejáratot a gyulai zsilipen tul lévő, Laurinyece-tanya melletti szabadfürdőnél. Akkor többizben helyszíni szemlét is tar­tottak ott, de a gyakorlati megva­lósításra nem került sor, minthogy közben — befejeződStt a fürdő­szezon. Most azonban ez a kérdés ismét aktuálissá vált s már több érdeklődő kereste fel szerkesztő­ségünket, hogy megludja, mi a helyzet. A városházán ezzel kap­csolatban kijelentették, hogy a lép­cső elkészítésére a közeli hetekben sor kerül, a fürdőzőknek tehát nem lesz panaszra okuk. Fájdalommal, megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, apa és testvér GYÉMÁNT SÁNDOR életének 62 ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Drága halottunk földi marad­ványait f. hó 14 én d. e. fél 11 órakor a Luther-uccai halottas­házból helyezzük örök nyuga­lomra. Emléke SrSkké élni fog! Gyémánt Sándorné neje Gyémánt Erzsébet leánya Gyémánt Etelka Gyémánt Lsjoi testvérei Részvétlátogatások mellőzését kérjük Minden külön értesítés helyet

Next

/
Thumbnails
Contents