Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) április-június • 72-145. szám
1937-05-14 / 108. szám
Ára Ö fillér EKESME6 KÖZLÖNY késc$alia 9 1337 május 14. péntek 84. 108. szám |\T APIREND ELŐTT „Az intelligencia kubikosai" szerepeltek a képviselőház tegnapi vitőjában. Alig hihető, hogy ez a kétséges értelmű elnevezés gyökeret verne köznapi nyelvünkben, mégsem tudunk szótlanul elhaladni az ujveretü megjelölés mellet, amely két — egymástól különben távoleső — szóba sürit egy ijesztő, aggasztó társadalmi jelenséget. A legnehezebb testi munkák egyikét vég2i a kubikos, néha közepes, de inkább gyenge díjazás ellenében. Szüntelen testi erőfeszítés jellemzi ezt a munkát, amelynek végzése felér a bőnyősz teljesítményével és amely maradéktalanul felemészti a munkás minden energiáját. Bizonyos, hogy a kérdés velejére tapintott, aki a kubikos munka fogalmat átültette a szellemi foglalkozások világába. Valamikor a szellemi munkást különösképen jellemezte, hogy munkáját nem a mennyiség, de a minőség szerint értékelték. A ma intelligenciája egyre inkább tapasztalhatja, hogy munkája elveszti ezt a kiváltságot, egyszerű akkordmunkása lesz csak a seját szakmájának, de még inkább előfordul, hogy tökéletes, minőségi teljesítményt kívánnak tőle — szakmány fizetség ellenébenSietve tesszük itt hozzá, hogy mindez nem tenne baj, mert addig nem lehet baj, amíg esek az érdekelt réteg erzi a váítozolt helyzet következményeit. A szellemi munkás azonban rendszerint súlyos erkölcsi felelősseget is viset, gyakran megbecsülhetetlen értekek fordulnak meg kezén, erkölcsi érintetlensége, hozzáférhetetlensége, önérzete és csorbamentes jelleme fontos biztosíték a köz szempontjából is, amelyet e biztosítékok hiánya válságba sodorhat. — Ezért nem türi meg az elöljáróban egymás mellé telt két fogalom egymás szomszédságát. A munkának — mindenféle munkának — kijáró megbecsülés nélkülözhetetlen levegője, éltető oxigénje a társadalom zavartalan működésének, ezért kell törekednünk minden munkának — igy a szellemi munkának is — kellő értékelése, megbecsülése és méltányolása felé. Magyarországgal való barátságunk az idők események múlásával egyre mélyebb — hangoztatta külpolitikai beszámolójában Ciano olasz külügyminiszter (A B. K tudósilója jelenti.) Ciano gróf olasz külügyminszter csütörtök délután zsúfolt karzatok elölt mondotta el nagy beszédét és bezárta a külüeyi tárca vitáját. Ciano áttekintette Olaszország mult évi külpolitikáját és ismertette az olasz külpolitikai irányelveket. Sok államba nem ismerték még el a keletefrikai birodalmai, ez késik, de a történelem halad tovább a maga utján. Felmerül a kérdés: mi Olaszország álláspontja a népszövetség irányéban. Ez attól függ, milyen lesz a népszövetség a jövőben. A népszövetségnek vagy meg kell ujhódnia, vagy el kell vesznie. A népszövetség reformja tekintetében az olasz álláspont válíozetlan. Ismertűtíe a róma—berlini tengely megerősítését és hangoztatta, hogy a két orszóg politikája olyan, amelybe bekapcsólódhatnak mindazok az államok, melyek a civilizációt meg akarják erősiFizessen elő a Békésmegyei Közlönyre! Lázár igazságügy miniszter ; Az ügyészségek utasítást kaptak az állami és nemzeti életet veszélyeztető mozgalmak elleni eljárásra (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délelőlt tiz órakor kezdték tárgyalni a Házban ez igazságügyi tárca költségvetését. Az első szónok : Dulin Jenő hangoztatta, hogy állandóan jelennek meg füzetek, lapok, amelyek a felekezeti, osztőlyellenes izgatős bűncselekményétől hemzsegnek. Meizler Károly a házassági törvény reformját sürgette. Antal Isiván a szövetkezeti joe modern reviztójót kérte. Fábián Béla hangoztatta, hogy kitűnő állásban levők büntetett előéletű emberekkel izgatják az országot a fennálló jogrend ellen. Mojzes Sándor szerint biztosítani kellene a bírák száméra a gondnélküli megélhetést és a rend szeres előléptetést. Az ügyvédi munkaalkalmakat szaporítani kell. Az ügyvédi kar súlyos gazdasági helyzetét tette még szóvá. Mojzes János kifogásolta, hogy nem tartják be azokat a törvényeket, amelyekben az állampolgárok számára jogokat biztosítanak, igy például ez 1925-ös választójogi törvényt és nem látja azt a bizonyos tárgyilagosságot, hogy a törvényt mindenkivel szemben egyformán alkalmaznak. Malasits Géza hangoztatta, hogy a magyar törvénytárból hiányzik a rehabilitációs törvény. Drobny Lajos a bírák és ügyészek részére magasabb fizetést kér. Vissza kell állítani az 1931. évi magasabb fizetéseket. Csoór Lajos kéri, minden birói eljárás előtt kíséreljék meg az egyeztető eljárást, hogy csökkentsék a peres ügyek számát. A vita utolsó szónoka : Ruppert Rezső nem hiszi, hogy külön lehelne szabályozni a váltójogot a mezőgazdasági lakosok szómára. Nem helyes az a megállapítás, hogy a köztisztviselők fizetésrendezésénél a bíróságokkal szemben a hadsereget illeti meg az elsőség. Eszel az általános vita véget ért és Lázár Andor igazségügyminiszter szólalt fel. A szervezési kérdéseknél rámutatott a birói és ügyészi fegyelmi eljárásról szóló törvényjavaslat és az ügyvédi perrendtartásról szóló törvényjavaslat jelentőségére. A birók és ügyészek helyzete nem a legrózsásabb, ők is osztják a nemzeti szegénységet. Mindent megtesz, hogy az államháztartás helyzetének kockőzlatáleni a kommunizmussal szemben. A római jegyzőkönyvekről megemlékezve kijelentette, hogy Olaszország együttműködése Ausztriával és Magyarországgal Középeurópában az egyensúly fontos elemét képviseli. Amint a velencei találkozás megmutatta, Oiaszország és Ausztria közöli semmi nem változott és akik azt hitték, hogy Ausztria politikáját németellenes irányba lehet terelni, tévedtek. A Magyarországgal való baiátság az idők és az események múlásával egyre mélyebb — jelentette ki emelt hangon a külügyminiszter — e's mind tartósabb gyökereket ereszt. Néhány nap múlva a magyar főváros szive teljes melegével ünnepelheti Olaszország királyát és császárát. Ciano e szavainál a képviselők felemelkedtek a helyeikről és percekig tartó tepssal adtak kifejezést tetszésüknek. sa nélkül a birók helyzetén enyhítsen. Megemlékezett az ügyészség munkával veló turterheléséről és bejelentette, hogy kisebb létszámemelést hajt végre. az ügyészségeket utasította, hogy az állami és nemzeti életet veszélyeztető mozgalmakkal szemben a legszigorúbban járjanak el. Az ügyészségek sajtóellenőrzése sok tekintetben nem lehet hatásos s ezért felkérte a különböző hivatalokat, minisztériumokat,hogy legyenek az ügyészségek segit ségére. Megemlékezett a tagositási törvény nagy eredményéről, majd a részvénytársaságok és szövetkezetek kérdésével foglalkozott. A szövetkezetek ellenőrzéséről szóló javaslat az igazságügy minisztériumban fekszik és a közeljövőben kerül tárgyalás alá. A sajtótörvény kérdésével alkalma lesz a Háznak állástfoglalni akkor, amikor a törvényjavaslat ide kerül. Azzal fejezte be beszédét, hogy az igazságszolgáltatős maradjon olyen, mint volt, vagy legyen jobb, mint az ország gazdasági helyzete engedi. A nagy tetszéssel fogadolt beszéd után a Ház az igazságügyminiszter! tárca költségvetését általánosságban elfogadta és Soltész János határozati javaslatait elutasította. Fábián Béla és Malasits Géza felszólalása után a költségvetést részleteiben is elfogadták, igy a miniszterelnök napirendi indítványt telt, miszerint a legközelebbi ülést pénteken tartják és a honvédelmi, esetleg a miniszterelnökségi tárca költségvetését tárgyalják le. Az ülés háromnegyed hal órakor ért véget. Eddig nyolcszáz pengőt adtak össze a meggyilkolt mezőberényi rendőr özvegyének (A B. K. tudósitója jelenti.) Mezőberényben még mindig tart az izgalom a rendőrgyilkossággal kepcsolatban. A társadalom megmozdult és eddig mintegy 800 pengőt adakoztak özv. Szikora Pálné részére. A nyomozás lankadatlan erővel folyik. ítélet a mecsekszabolcsi csendőrjárőr támadóinak bünperében (A B. K. tudósitója jelenti.) A pécsi törvényszék csütörtökön délutőn hozott Ítéletet a mecsekszabolcsi csendőrjárőr támadóinak bünperében. A bíróság 88 vádlott közül 58-at felmentett, 30 vődlottat 8 naptói egy hónapig terjedő fogházra itélt. Az ítéletben ez elitéltek és képviselőik is megnyugodtak.