Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-14 / 10. szám

Ara 6 fillér BÉKÉSMEGY IOZLON lékésosaba, 193? |anu«c 14. eslttStfftk 64. é 10. szá A szélsőséges elemeket megfelelő korlátok közzé kell szorítani — hangoztatta Márky Barna dr. alispán a közigazgatási bizottságban — Közel négy­órás vita a rendes havi jelentések körül (A B. K. tudósítója jelenti.) Ügynevezett nagy ülése volt tea nap délelőtt a közigazgatási bi­zottságnak. Pedig nem igy, hanem éppoly lassan, tempósan indult, mint máskor: albizottságok, alis­páni jelentés, fegyelmi ügyek, csen­des bólogatások. De azután meg­indultak a hozzászólások s egy­szeriben megváltozott a helyzet: olyan lendülettel, hévvel beszéltek a „tekintetes bizottsági tag urak", mint ahogy régen nem. Igy tör­tént, hogy a vita váratlanul szé­les mederbe terelődött s már csak pár perc hiányzott a déli harang szóhoz, amikor az ülés végetért. Napirend előtt Darányi Kálmán dr. miniszterelnök levelet olvasták fal, melyben a kormány feje a köz­igazgatási bizottság meleg üdvöz­letéért őszinte kösíönetet mondott. Tudomésuivelték a bizottság új­jáalakításáról szóló törvényható­sági bizottsági értesítést, majd az albizottságok megalakítására vo­natkozólag hozzájárultak az alis­pán javaslatához. Az alispáni jelentés, amelyet Pánczél Jőzsef dr. főjegyző olva­sott fel, kél érdekes javaslatot ter jesztett elő Vangyel Endre dr. gyulai főszolgabíró jelentése alap ján. Az egyik szerint az egyszobs­konyhás házak adómentességéről 8S.Ó!Ó rendelet jó hatást kelt, de igazi eredménye ekkor lesz, ha öt évrevisszamenőleghatélybalépietik. A másik javaslat szerint a községi képviselőtestületi ülések gyér láto< gatottsága indokolttá teszi, hogy törvényben vagy rendeleiben mon­dassák ki: a közgyűlések látoga­tása kötelező • aki háromszor egy­más után igazolás nélkül elmered, elveszti tagságát s helyébe a pót­tag kerül. A jelentéshez elsőnek Berthóty Károly dr. (Orosháza) szóit hozza. Nagyon egészséges ötletnek tartja a főszolgabíró javaslatait, elsősor­ban az adóhátralékokat illetőleg, ami nt;n jelentene nagy vesztesé­get 6Z államnak. A másik javaalat is helyes, nem egészséges állapot, hogy egyesek, akik tisztségeket vi­selnek, nem törődnek a dolgokkal, csak akkor, amikor választásra kerül sor. Ezu'án légvédelmi kér­désekről beszélt. Kienitz Vilmos igazgató-főmér­nök emlékiratéról szólt ezutón. A lanulmény az alsófehérkörösi ár­mente8itő társulat területén folyta­tott öntözés 1936. évi eredményeiről szól és szükségét látná, hogy ön­tözőmintatelepek létesüljenek vár­megy eszerte. Evégből a kormőny­zatnak kellene segédkeret nyújtani. — A gabonaértékesítés terén különleges helyzet állott elő. A kereskedők megcsinálták az írást a gazdával, de rendszerint nem vették át a gabonót, ott hagyták tárolásra. Az ér akkor 13—14 pengő volt, most pedig mázsánként 22 re szökött fel. A gazda ebből a kü­lönbözetből ne részesüljön egyál­talán, amikor b butára ő ügyel fel s gondozza? Magáncégekkel szemben ilyesmiről természetesen nem lehet szó, da fel kell vetni ezt a gon­dolatot a Fulurával szem­ben,amely közintézmény. A metá szerű megoldás lenne he­lye*, a különbözet osztassék meg a Fulura és a termelő között s az igy jelentkező többletet írják le a gazda adóhátralékából. Telegdy Lajos dr. felszólalásában ugyancsak megemlékezett Korossy László távozáséról s további jó­egészséget kivánt neki. A maga részéről tőmogatja Vangyel dr. fő­szolgabírónak az öt évi hátralékos adó elengedésére vonatkozó javas­latét, de a képviselőtestületi tagok­ról szóló inditvőnyt nem tudja el­fogadni. Ez a kérdés nehéz prob­léma. Lehelnek olyan viszonyok, hogy a képviselőtestületi tag nem élhet jogával. Az egyháznői is van lehelőség arra, hogy a távolmaradó elöljárókat kirekesszék, soha nem élnek vele. Sok esetben a póttagok bekerülése nem is, kívánatos. A főbiró hivja össze egy értekezletre a távolmaradókat, ismertesse ta­pasztalatait, ez jó hatással lesz. Amikor az adóhivatalnok tulpontos Geist Gyula dr. ugy talá'ja, hogy nem volt teljesen tapasz­talt a vármegye menet­rendkérdéseiben az a kiküldött, aki a legutóbbi MÁV üzletvezetőségi értekezleten a megyét képviselte. Eaután gyo­mai adóhivatali visszásságokról emlékezett meg. A hivatalnok hogy tud már azon a napon ujabb adó­fizetés iránti intést kiállítani, mely az előző felszólítás szerint a fize­tési határnap volt ? Mikor állítja ki? Hiszen két órakor, a hivatalos óra utolsó percében is befuthat a fél a pénzzel. Arról nem is szól­va, hogy konkrét esetben a fél há­rom nappal előbb befizette adóját, mint ahogy mindig és mindenkor pontosan rendezte tartozását. Meg­történt az is, hogy becitáltak vala­kit hu sz kilométer messziről, most, téli időben, lehetetlen rossz uton s megkérdezték tőle, adakozott e már a jótékony egyletnek s ha nem, miért nem ? Biztos forrásból hallotta, hogy valaki nem hitelesí­tette mérlegét, megbüntették, mér­legét elkobozták. Ez még nem elég, árverésen sem vehette vissza !u lejdonét. A mérleggyártási lehető ségek kiszélesítése érdekében tör­ténik ez 1 Majd arról beszélt Geist Gyula dr., hogy helyesli a földmiveléaügyi miniszter évről-évre megújított ren deletét a kukorica és cirok május 15-ig való kötelező elégetéséről de most, ebben az évben ezt a rendeletet nem lenne szabad vég­rehajtani, legalábbis Békésmegyé­ben nem, mert a gazda tavaszig nem tudja produktív módon érté­kesíteni készletét. A rovartani inté zet járásonként állapítsa meg, van-e kukoricamoly s ha nincs, el kell tekinteni az égetéstől, nagy nemzeti érték semmisülne meg kü­lönben. Sebők Elek dr. voil a következő felszólaló. Megemlékezett arról, hogy Korossy László már nincs a bizottsőg lagjai között. Helyes, ha az idősebb urak, akiknél hiőny­zik már a kellő rugékonyság, visz­siavonulnak, da Korossy László esetében ez fájdalmas, mert ő sok értékes szolgálatot tett a köznek. Javasolta, hogy munkősségáért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz­zon meg részére a bizottság. a szélsőséges — Mostanában — folytatta — széliében- hosszábban erőteljesen foglalkoznak a jobb- és baloldali izgatásokkal. Ezek a ízervezkedé­sek lények, melyeket letagadni nem lehet s demagógiájukkal mélyen belevágnak a közrendbe. A mai levegő, a mai atmoszféra minden ilyen szervezkedésre al­kalmas. Kikből kerülnek ki azok, akik ezeket az izgetásokat irányít­ják? Azokból, akik mindig ott vol­tak és ott lesznek, ha a társadal­mi rend felbontásáról volt szó. (Ugy vanI — helyeslés). A legfáj­dalmasabb, hogy o polgári társa­dalom ugyanekkor mennyire szét­szaggatott — Nam ludom e felejteni az ál­lam, a főispán és alispán őldozat­készségét, amellyel a mult évben is, axelőtt is segíteni igyekeztek a nincstelenek nehéz helyzetén. Éhen és ruha nélkül — ez akció ered­Feltűnő kijelentések demagógiáról ményeképpen — senki nem pusz­tult el az elmull évben. Amikor ezeket megállapítjuk, ne higyjük, hogy az ér­dekeit nincstelenek kö­rében tapasztalható a hála jele, épp«n ellen­kezőleg. A békési mostre kaszáspör is csak rossz hatást keltett. A mi törvé­nyeink nem olyanok, hogy a bí­róság alkalmazásukkal kellőkép­pen meg tudja torolni ezeket a kilengéseket. A belügyminiszter hatáskörébe tartoznak ezek az ügyek, csak a legkirívóbb esete­ket kel! a biróság elé vinni. Kér­jük a hatóságokat, kisérjék a leg­élesebb és legpontosabb figyelem­mel ezeket a szervezkedéseket. Tessék megfelelő tör­vényt alkotni 8 annak intézkedéseit teljes szi­gorral érvényesíteni. j Mindenki járuljon hozzá a magyar normához A magyar normával foglalkozott ezután, fontos lenne,hogy ne történ­jék me4 as a lehaiőség: a kéregető elutaaiiésra talál a norma miatt, ide pedig ugyanaz a személy megta­gadja a megajánlást. Sürgette vé­gül a harmadik békési községi or­vos kinevezését, mert most egy orvosra tizenegyezer szegény be­teg esik. Apor Vilmos báró volt az utolsó felszóla'ó az alispáni jelenlés mel­lett. Indítványozta, hogy az őr­mente8iiő olyan helyen létesítse a mintatelepeket, ahol apró parcel­lákban szétosztott földek vannak' meri ezek tulajdonosai nam tud­nak megélni, viszont a bolgőrker­tészei biztosítani ludnő további fennmaradásukat. A magyar nor­ma caak akkor működhet, ha mindenki, a gazdától a tisztvise­lőig, jövedelmének fél szőzalékőt adná a szegényeknek. Márky Barna dr. alispán vála­szában megállapította, hogy az évforduló a bizottsőg tagjait ele­ven erővel töltötte meg. Ha min­den felvetett, kétségtelenül érde­kes problémőra részletesen vőla-

Next

/
Thumbnails
Contents