Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-27 / 47. szám

"hém^Bmhm f 1137 februái* 27. siomlsat 64. 47. szám N APIREND ELŐTT A törvényhatósági bizottság mai ülésén elhangzó alispáni je­lenlés egyik pa882U8a megérdemli, hogy a róla szóló tudósításon tul (amelyei lapunk tegnepi szárrá­ban közöltünk) foglalkozzunk vele. Nemcsak azérl, mert olyan igaz­Ságokat mond, amelyeket magunk is számtalanszor hangoztattunk, hanem azért is, mert nagyon al­kalmas arra, megállapításainak kristálytiszta logikájával rávilágít­son olyan tényekre és helyzetekre, amelyek az utóbbi időben a ten­denciózus beállítások tükrében ugyancsak eltorzullak. 1az alispáni jelentés, vagy egész pontosan a jelentésnek a békésmegyei kereskedelem és ipar helyzetéről szóló beszámolója messze kitűnik a szokásos hiva­talos beszámolók közül. Kitűnik, mert szokatlanul bátor és őszinte a hangja. Mert merészel nyíltan rámutalr.i olyan kellemetlen té­nyekre, amelyeket szeretnek el­kenni mindszok, akiknek ez az elkenés érdekükben éli. Mert nem átall szembe helyezkedni általá­nosításokká), amelyeknek kiinduló pontja lehet, iga?, de a nagy tö­megre vonatkoztatott szemforgató szenzációi mór nem fedik a valót. Számtalanszor mulaltjnk rá, hogy a gazdasági javulás, amely­nek egyre fokozódó erősbödésé­ről annyit hallunk, csak látszóla­gos. Amivel nem akarjuk tagadni a legutóbbi gazdasági év jó ter­méseredményeit és azt a könyeb­bedést, amely ennek következté­ben a gazdálkodók helyzetében beállott, csak azt akarjuk kihang­súlyozni, hogy ez a javulás nem volt olyan jelentős, hogy hullám­verései az ipar és a kereskedelem területére is átcsaphattak volna. A pénzforgalom megállt a ban­koknál, s ott is az évek óta el­maradt kamatok és annuitások törlesztésében nyilvánult csak, komoly tőkeképződés lehetősége nélkül. Csak természetes, hogy a kereskedelem és az ipar, amely­nek a mezőgazdálkodás televé­nyébe eresztett hajazálcsövei igy még mindig csak sovány cseppe­ket szívnak magukba, pang és sorvad, olyannyira, hogy a ma elhangzó alispáni jelentésben ilyen passzust olvashatunk hely­zetéről : a haszonkulcs ... az elmúlt évben a kötött gazdálko­dásban és a kiélesedett verseny­ben annyira összezsugorodott, hogy a legtöbb szakma nagyon meg van elégedve, ha a leltárt évi mérlegében megkereste a rezsit-kiadásait, közterheit és hi­telezői veszteségeit. Mi jő néhányszor megmondot­tuk, hogy ez B helyzet. Az alispáni jelentés hivatali tekintélyen nyug­vó, szorgos mérlegelés után meg­fogalmazott mondatai bizonyára meggyőzik azokat is, akik eddig kételkedtek. Az államkincstárban soha nem mutatkozott olyan zavar, mint most, mondja Flandin volt francia miniszterelnök (A B. K. tudósítója jelenti.) A francia képviselőház tegnap dél­utáni ülésén Flandin volt minisz­terelnök a kormány általános po­litikája ügyében interpellált. Hang­súlyozta : nem méltó a pártokhoz a katasztrófa nyugodt ! bevárásra, mert ha az bekövetkezik, nem fo^ kimélni sem embereket, sem pár­tokat, az egész nemzetet egyfor­mán fogja érinteni. Ismertette Franciaország pénz­ügyi helyzetét és hogy az államkincstárban soha nem mutatkozott olyan sú­lyos zavar, mint most. Az államkincstár majdnem minden fizetést késedelmesen teljesít. A kormány ujabb hitelről akar tár­gyalni kü földön, de nem tal&l olyan országot, mely hajtandó lenne kölcsönt adni. A miniszterelnök azt mondotta, hogy nem akar könyörögni a tö­kének, de a tőkére most van a legnagyobb szükség. Ha a kor mány nem hajlandó a helyes útra lépni, akkor a tőke bizalmatlan marad is akkor a kormány kény­szereszközökhöz fog nyúlni, ami poli'ikei diktatúrára vezet. Fernand Laurent párizsi képviselő a kor­mány általános pénzügyi politiká­járól interpellált. Vincent Auriol pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem felel meg a valóségnsk, hogy az országot na­ponta 200 millió frank arany hagyja el. Szerinte az ilyen állítás telje­sen tönkreteszi az ország hitelét és pánikot idéz elő. MM Ötvenezer pengő táppénzt fizetett ki az OTI a mult évben Békéscsabán Ez az összeg iöbb mint a fele a kerületi pénz­tár többi táppénz kifizetéseinek (A B. K. tudósítója jelenti.) Az OTI kerületi választmánya Gyulán pénteken délután Fábry Ferenc dr. ügyvezeiő elnökletével rendes havi ülést tartott, melyen csupán folyó ügyeket tárgyaltak. Az ülést megelőzőleg, a délelőtt folyamán az ellenőrző bizottság a kerületi pénztér hivatalában tartott vizsgálatot. Elsősorban a pénztár­nál volt rovéncsolás, majd a hí vatal több osztályának ügymene­téről kaptak a bizottsági tagok tá jékoztatót. Ennek kapcsén érdekes adató kat is ismertettek, amelyek körül néhányat itt közlünk. Az idén január-februárban Békéscsabát kivéve a kerületi pénssiár 300 fa got utalt be kórháíi ápolésra. A mult évben a kerületi pénztár te­rületén — ismét Békécsabát ki­véve — 2687 tagot részesítettek táppénzben, közülük 1980 ipari munkás volt, 707 háztartási alkalmazott. Szü­lészeti segélyt 273 an kaptak, te­metkezési segélyt viszont 70-en. ! A kórházi ápoltak száma 1795 volt, viezont szanatóriumba és gyógyfürdőbe 122 biztosítottat utaliak. Mindess pedig pénzben jelent 96.750 pengő táppénzt, 43.010 pengő gyógyszerkiadást, 33.036 pengő szülészeti segélyt. Érzel szemben Békéscsabán a mult évben 50 024 pen­gő táppénzt folyósítottak, 29.138 p?ncő szülészeti segélyt adtak ki, 22.985 pangói fordítottak gyógyszerre, 994 tagot utaltak kórházba, 60 biztosítottat gyógy­fürdőbe, szanatóriumba. (Ezeket az adatokat figyelembe­véve is láthatjuk, mennyire domi­nál Békéscsaba a pénztár terü­letén s következésképp: milyen természeUs gócpontja tz OTI gyulai kerületének.) A kerületi pénztér hivatalában grafikonoktól megállapítható, hogy a téppsnzigényiéB évszakonként változik. A tél ilyen szempontból a legerősebb, januárban például volt egy hét, amikor 2250 pengőt fizettek ki. Ilyen eset előfordult februárban is. Ar ellenőrző bizottság előtt konk­rét eseteket ismertettek, amikor a munkaadó — sokszor a munka­vállaló egyenes kérésére — nem jelenti be alkalma­zottját, aki azután, amikor valami baja kerül, csak az OTI hoz fordul. Az ilyen munkaadók és munkaválla­lók ellen eljárás indul. Felvetődött ezzel kapcsolatban az a terv, hogy ismét meg kellene honosítani az üzemi vizsgálatokat, amikor is a helyszínen meg lehetr.e állapítani, be van-e jelentve az alkalmazott vagy Bem s nemleges esetben ugyanakkor fel lehetne világosítani az érdekelteket a bejelentési kö­telezettség rendkívüli fontosságéról. A nyilaskeresztesek va­sárnap Csabán és Gyulán nagygyűlést tartanak (A B. K. tudósítója jelenti.) A nyilaskeresztes párt békéscsabai szervezete még a rnult héten be­nyújtotta kérvényét a rendőrkapi­tánysághoz gyűlés engedélyezése tárgyéban. A rendőrségen hosszas tanácskozás után pénteken délelőtt hozták meg a döntést, melynek érielmében a nyilasgyülés vasár­nap délelőtt 11 órai kezdettel a Vigadóban megtartható. A gyűlésen felszólalnak Feste­tich Sándor gróf, a pórt fővezére, dr. Dücső Jánosné, Schwaszta Gyula dr., N. Schultz József, Oláh Ernő dr., Bézi István, továbbá Pataky Lajos és Zahorán Pál a békéscsabaiak nevében. A gyűlés résztvevői ebéd után Gyulára rándulnak át, ahol délután négy órakor a népkerti pavillonban tartanak nagygyűlést. Gyulán, hir szerint Meskó Zoltán ex-fővezér is megjelenik. Ma választják meg a vármegyei másod­főjegyzőt (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma délelőtt Gyulán, a törvényható­sági bizottság rendes évnegyedes közgyűlésén választják meg az uj szarvasi főszolgabírót s minden valószínűség szerint Ugrin László dr. vármegyei másodfőjegyzői tün­tetik ki ezzel a tisztséggel. Az ő jelenlegi pozíciójára ketten pályáz­nak: Bakos József és Heinrich DOÍSŐ dr. Nagy kérdés, ki kerül ki győztesen a párharcból, mert kimondott hivatalos jelölt nincs. Orosháza, hirek szerint, Bakost támogatja. A választás valószínű­leg azon fog eldőlni, ki melié áll Békéscsaba, bár ás is kétséges, hogy városonkénti elhatározások­ról lehet e egyáltalán beszélni.

Next

/
Thumbnails
Contents