Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-27 / 47. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 február 20 Február 27—28, szombat fél 7, fél 9, vasárnap 1-3-5—7—9 Vasárnap az 1 órai előadás zóna HAVI 200 FIX Jávor Pál, Páger Antal, Bársony Erzsi, Fülöp Magda, Uray Tivabar, Salamon Béla, Pethes, Makláry, Boros, Rubinyi, Lontay, Ihász Justh, Rajna Alice, Pártos Erzsi, Szaplonczay Éva. Soltész Annié, Vidor, Zala Karola, Kende Paula Drezda,a barokk városa Magyar híradó Sajtóvétségi ügyet tárgyalt a törvényszék (A B. K. tudósítója jelenti) Enyedi Gábor gyulai lakos sajtó­vétséggel vádolva állott a gyulái törvényszék Ungvári-tanécca előtt, meri harminc nepon tul megjelen­tette a Békésmegyei Hírlapot. Enyedi Gábor azt adta elő, hogy az ulitpán megtagadta az enge­dély kiadását, mire ő a közigaz­gatási bírósághoz fellebbezett és panaszirata mai napig is elintézet­len. A bíróság megszüntette az el­járást Enyedi Gábor ellen, mivel megállapítása szerint a vádheli cselekmény sem köz- sem magán­érdeket ne n sértett. Fővárosi lap a buda» pesti-szegedi transz­kontinentális ut alföldi kiágazásairól A Vállalkozók Lapja irja az alábbi sorokat: Csongrád véroa kezdeményezé­sére most Szentes véros is fog­lalkozott a szegedi transzkonti­nentális ut kiskunfélegyháza— csongrád—szentes—orosházi kiá­gazásénak végleges burkolattal leendő kiépítési ügyével és azt magáévá téve, elhatározta, hogy kérni fogja a kormánytól ennek a 42. számú főforgalmi ulnak mi­előbbi kiépítését. Véleményünk szerint azonban az útnak nem lenne szabad Oros­házánál megállani, hanem Csa­nádapácán és Békéscsabán ál be kell vezetni Gyulára is. Egyidejűleg Békésmegye olyan irányú mozgalmat indított, hogy a vármegyét ne Kiskunfélegyhá­zánál Szentesen ét kössék be a transzkontinentális útba, hanem Szarvas—Tiszaugon ét Kecske­métnél. Ennek az ulóbbi vonal­nak megvalósítása érdekében Bé­késmegye nagyobb áldozattal megkezdi a szarvas—békésszent andrósi ut átépítését. Kétségtelenül mind a két útvo­nal ugy tekinthető, mint alföldi gyűjtő ut és itt inkább a költsé­gek fognak dönteni. A főkösieke­dasi hálózatban az előbbeni 42. számú ut rangban előtte áll a szarvas—kecskeméti útnak, amely­nek száma 415. Bármelyiknek adunk elsőséget, annyi bizonyos, hogy az útvonal­nak el kell menni Gyuláig. Hegedű nélkül, nagy komolysággal tárgyaltak ügyeikről a cigány zenészek „ A dzsessz konkarrencia,de nem döntő kihatású.. (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap délután három órai kez­dettel tartotta alkuló gyűlését a Magyar Cigány Zenészek Országos Szövetségének békéscsabai cso­portja, a „Próféta" vendéglőben. Ez alkalommal hegedű nélkül és igen szép számmal jelentek meg a tagok. Az alakuló gyűlést id. Gavenda Béla korelnök nyi­totta meg és beszédében kifejtette, hogy az uj egyesület magába fogja tömöríteni az ősz­szes magyar zenészeket. Ő most mint a feloszlott csabai Zenész Egyesület volt tagja a ve­zetőség felkérésére van jelen. Felkéri Tóth Kiss Istvánt, hogy ismertesse az alakuló egyesület célját és jelentőségét. Az ideiglenes jegyzői lisztet ifj. Gavenda Béla látta el. Tóth Kiss István nagy beszéd­ben előadta, hogv a Magyar Ci­gány Zenészek Országos Szövet­ségének vezetősége leiratban fel­kérte a békéscsabai zenészeket, hogy alakítsanak fiók egyesülelet. Ismertette a levelet, amely szefint ütött a tizenkettedik óra és a ci­gányzenészeknek tömörülni kell, hogy megvédjék jogaikat. Külö­nösen a műkedvelő kontárze­nészek ártanak sokat a cigányzenészeknek. Hangoztatta, hogy az országos szövetséget igen magas állású férfiak is támogatják erkölcsileg. Iimertette még, hogy a szövetség elnökei Berkes Béla és Bura Sándor. Tóth Kis István azután rámuta­tott arra, hogy a magyar dal, a cigány­zene, majdnem annyit jelent, mint a magyar nyelv. A dísesz kétségtelenül konkuren ciét jelent, de ez nircs dönlő ki­hatással a cigányzenészekre, mert bár a közönség ragaszkodik hozzá bizonyos mértékben, de a magyar nótát ennek ellenére sem ludják nélkülözni. Az uj egyesü­let főképpen a kontárok ellen veszi fel e küzdelmet, azonban ez eredményes csak akkor lehel, ha az uj elakulal minél komo­lyabban és egységesebben fog haladni a kilüzötl cél felé. Tóth Kiss hlván nagy sikert ara­tóit beszéde után egyhangúlag megválasztották a következő tisz­tikart: E'nök Tóth Kss István, alelnök Ábrahám András, titkár Tóth La­jos, pénztáros Kudri Sándor, jegv­ző Mí'ci I«tvén, ellenőrök Bodoczky Mihá'y. Trucz Elka, Tóth János. Ezenkívül megválasztottak még 10 választmányi tagot. Az alábbiakban ismertetjük a szövetség alapszabályának 2-ik pontját, emely rra~<ába foglalja az egyesület tulajdonképpeni célját. A második pont igy szól: A Ma­gyarországon élő magyar cigány• zenészek tömörítése, a szellemi, művészi és anyagi védelmezése, a magyar cigányzenészek hírnevé­hez fűződő idegenforgalmi érdek hathatósabb támogatása, a magyar dal ápolása, tagjainak hazafias keresztény szellemű egységes irá­nyítása — a politikai és vallási érdek kizárásával. Á gyűlés végén Tóth Kiss István elnök meleg hangon megkSszönte id. Gavenda Béla éa ifj. Gavenda Béla jóindulatu közreműködését, majd az egyesülelet megalakultnak jelentette ki és a gyűlést berekesz­tette. A villamosság korszaka meghosszabbította az ember életét Az élet titka: a jó gyomor — Tudomány lett a főzésből — Az élelmezési therápia uj alapja az életkor kitolásának Érdekes beszélgetés Lakatos Viktor főorvossal Lakatos Viktor dr, a badeni és abbéziai Lakatos szanatóriumok igazgató főorvosa egyike azoknak az érdekes embereknek, akik vi­lágcsavargásom eorán valóban a 1 szivemhez nőitek. Lakatos Viktor iró és örök bohém. A modern sza­natóriumot ő teremtette meg Kö­asépeurópában. Az iskoie, amaiyet élelrehivott, még mindig él és vi­rágzik és széjjslszórva a külcn köző modern szanatóriumokban, egymás után érnek el sikereket a Lakatos-tanítványok. (\z ő ideája volt a bedeni strand fürdő és az ő szanatóriumában vették először fel filmlemezre a sziv vonalai, az elektrokBrdiogref) Komoly orvosi sikerei voltak azzal a fiatalítási eljárással, amely az ő nevét vi­seli és magam is ismerem azt a két badeni szegényházi ápoltat, akiket életük hetvenedik eszten­dején tul Lakatos Viktor megfiata­lított. Mi sem természetesebb, hogy most, amikor a Féezsk bridgeasz­tala mellől félrehívtam, a hosszú élet titkéró! beszélgettem vele. Amil elmondott, ez nem száraz tudományos fejlegelés, hanem az orvos iró élvezetes előadása. — Letagadhatatlan — mondotta nekem, — hogy meghosszabbodott az emberek étlauos életkora az utoisó évtizedekben. Hosszabb lett az emberi élet annak ellenére, hogy több a gond, a küzdelem és IWost segits gyenge őszi vetéseiden PÉTI SÓ fejtrágyázással! Beszerezhető : Gabona- és Megkeres­kedelml Rl. Békéscsaba, Ferenc Jó­zsef-tér 18. körzeti képviselőjénél. a ma embere csak nyugtalanság közepette tudja tengetni az élete*. Ha az élet orazápulja eeyenesebb és nyugalmasabb lenne, ekkor még najyobbra növekednék meg az áf­l«cos életkor. Mi az oka ennek ? Sok-sok ecyéb ok melleit elsősor­ban a villamossá® korszakának köszönheti BZ emberiség EZ élei­kor határának a kitoláséi Az or­vo'i tudomány akkorát ugróit a villamos-vizsgáló eszközök kitalá­lása ó'a néhánv éviized alatt, mint azelőtt évszázadok alalt sem. Vil­lanyáram nélkül ma el se tudunk képzelni orvosi vizsgálatot, vagy orvosi kezelést. A védőoltások, a Bzerumkezelések is még mindig ujabb és ujabb meglepetéseket hoznak és az orvosi fudománv uj utakra terelte a belső szekréciós miriavek működésének éa azok termékének, a hormonnak a meg­ismeréíét. — A biochémia a szervezetek­ben végbemenő chémiai folyama­tokat tanulmányozza és sok min­denl köszönhet ma az orvosi tu­domány annak, hogy tökéletesen ismeri az emberi szervezet gvári üzemének minden titkát. A legjob ban megnyilatkozik ez az élelme­zési tudomány terén. Mert: ludo­mánv lelt a konyhából is. Ma már tudjuk, kinek hogyan kell táplál­koznia. Vége annak a gyilkos fel­fogásnak — fíalal koromban még én is hallottam ezl a doklor bá­csiktól —, hogy a hosszú élet titka a jó gyomor. A jól táplált em­ber megtartja erőit. Hol vagyunk mór ettől a felfogéstó ? Sok ember annak köszönheti hosszú életét, hogy idejében gyomorbajos lett és diétára kényszerilelték. — Mikor a gyermek a világra jön, a súlya körülbelül négy kiló. Mire emberré fejlődik, ennek majd­nem a húszszorosét éri el. Szer­vezetének lizenkilenszeresét tehát ugy szerezte, hogy felépítette azok­ból az anyagokból, amiket meg­evett. Könnyen érthető tehát, hogy a táplálkozás helyi különösségei egész nemzetek típusát változtat­ják meg. — Az élelmezési therapia az alapja az életkor kitolásának, ezt sesiti elő még a megfelelő helyes mozgású életmód. A tiszta, jó le­vegő is fontos, de önmagéban még nem elég. Csodálatos, hogy a városi emberek jobban tudják magukat beállítani az uj irány­zatba, mint a vidékiek. Vidéken a táplálkozás még mindig tradicioná­lis és talán épen olvasóim tudják a legjobban, hogy vidéken majd­nem becsületsértés számba megy, ha egy vacsorán a vendég nem eszik és nem iszik eleget. — Minden embernél más és más helvén a szervezetnek mutat­kozik a helytelen táplálkozás rossz hatása. Aki tehát hosszú életet óhajt magénak biztosítani, az né­zéssé meg időnként szervezetét s vizsgáltass ki, hogy a gyértelep­nek melyik részét kell kímélnie, hogy kitartson addig, amig a töb­biek kitartanak. Az emberi orgánu­mok között legfonlosebsk a sziv és a véredények. Ezért kell jókarban tartani, de erről majd legközelebb. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents