Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-17 / 38. szám

Ára Ö f: fillér BEKESMEGYEIIOZLONY Békéscsaba, 1937 február 17. szerda 64. évfolyam 38. szám Iparigazolvány kiváltásához mestervizsgát kell tenni (A B. K. tudósitója jelenti.) A rrull évben életbelépett uj ipar­törvény-ncv^lla bevezette a köte­lező mestervizsga rendszerét. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy mindazok, akik 1937. j§ruár 15-e ütőn képesítéshez kötött iparra iparignzclványért vcgy iparenge* délyért folyamc dnak, ezt csak ak­kor kaphatják meg, ha a mester­vizsgát tikerrel letették és a mes­terlevelet az iparhatóságnál bemu­tatják. A mestervizsgára bocsájtást sajátkezűd irt és a mestervizs­gáló bizottsághoz címzett bead ványban kell kérni az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál. A kérvényre 2 pengős okmánybélyeg ragasztandó éa melléklendők a ta­nonci és segédi szakképzettséget igazoló iratok. Mestervizsgóló bi­zottságok a szegedi kamara kerü­letében Szeged, Hódmezővésár­hely, Baja, Békéscsaba, Gyula, Szentes, Csongrád, Makó városok­ban és Orosháza nagyközségben működnek. A vizsgára jelentkező lakóhelyén, vagy a legközelebbi helyen működő bizottság előtt vizsgázik. „A frontharcos internacionálé a békéért küzd" (A B. K. tudósitója jelenti.) Blumberg vezértábornagy, a német birodalmi hadügyminiszter a nem­zetközi frontharcos bizottság részt­vevői tiszteletére fogadást tartott. Üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy több kísérlet történt a háború következményeinek jóvátételére. A kísérletek a háború visszatérésének megakadályozására irányultak, de ezek a meghiusult bajtársi szellem miatt nem értek célt. Most uj in­ternacionálé, a frontharcos inter* naciora'é küzd ezért a célért, ami remélhetőleg sikerre vezet. Rablógyilkosság Debrecenben (A B. K. tudósitója jelenti.) A debreceni Gerébi-telepen Nagy Gábor 56 éves gazdálkodót kedden délben ismeretlen tettes agyonverte. 1500 pengőből a gyilkos 1100 pen­gői vitt magóval. A gyilkosságot Nagy Gábor felesége vette észre, amikor visszaérkezett a városból. Azonnal jelentette borzalmas fel­fedezését a csendőrségnek. A nyo­mozás megindult. Elővételi jog Romániában (A B. K. tudósitója jelenti.) A román parlamentben hir szerint törvényjavaslatot nyújtanak be, mely az erdőgazdaság törvényét olyan értelemben módosítja, hogy az államnak elővételi joga legyen a kisajátított és az eladásra kerülő földekre. Az angolok fehér könyve megindokolja, miért s milyen fegyvernemekben szükséges a nagyarányú fegyverkezés (A B. K. tudósitója jelenti) A 400 milliós fegyverkezési köl­csönnel kapcsolatban kiadott an­gol fehérkönyv megállapítása sze­rint nem kell szükségképpen fel­tenni, hogy a fegyverkezés tény­leges kiadása eléri a 400 milliós előirányzatot. A fegyverkezési ki­adósok 5 év alatt azonban alig lesznek alacsonyabbak mint 1500 millió font. A parlament megtartja teljes ellenőrzési jrgót valamennyi hadikiadás tekintetében. A fegyverkezés fő oka a haditechnika szédítő fejlesztése, mely sürgősen követeli az uj, mo­dern hadifelszereléseket. A légi­fegyvernemnek romboló erejének rohamos növekedése a légihedwrő fejlesztését és nagyarányú légvé­delmi intézkedéseket tesz szüksé­gessé. Az angol birodalom meg­védése és a tengeri hajózás sza­badságénak biztosítása különösen súlyos kötelezettségekkel jár. A birodalom sztratégiai pontjainak megerősítése és az erődök átépí­tése tetemes költséget jelent. A hadihajók túlnyomó része elavult, óriást épít­kezésekre van szükség. Elkerülhetetlen a csaté hajók és cirkálók modernizálása, a lég­elhárító ütegek átalakítása, a lő­szer és anyagkészletek felhalmo­zása. A személyzet létszámának növelésével 4 uj gyalogsági zász­lóaljon kivül 2 uj harcikocsizász­lóaljat létesítenek. Kifejlesztik a táborozást is. Óriási lőszerkészle­ieket kell gyűjteni az első hóna­pok fedezésére, mig a lőszergyár­tást megfelelően növelni lehet. ££££ ISS az uj választási tör­vényjavaslat szerint Elkezdődött a Házban az uj ajánlási javaslat vitája (A B. K. tudósítója jelenti.) A Ház ülését Sztranyavszky Sán­dor elnök nyitotta meg kedden délelőtt 10 órakor. Bejelentette, hogy Kállay Miklós a bizottsá­gokban viselt tagságairól lemon­dott és hogy Darányi Kálmán mi­niszterelnök az ajánlási javaslat tsrtamára Mtkecz Ödön belügyi államtitkárt miniszteri megbízott­nak jelentette be. A Hóz ezután a városfejlesztési és a hajón szállított csomagok súlyának megjelöléséről szóló ja­vaslatokat harmadszori olvasás­ban is elfogadta. Mentelmi ügyek tárgyalásaulán a Ház áttér az országgyűlési kép­viselők jelölésének ujabb szabá­lyozásáról szóló javaslat tárgya­lására. A Ház általános érdeklődése mellett ismerteti Lányi Márton a javaslat történelmi részét, majd nemzetközi viszonylatben is is­mertette az ajánlási rendszert. A most beterjesztett törvényja­vaslat száz ajánlást ír elő és leg­feljebb százötvenet lehet benyúj­tani. Ha ennél többet terjesztenek be, a választási biztos az aján­lásokat visszautasítja. Az ajánlá­sok komolyságát akarja biztosí­tani a törvényjavaslat azzal, hogy száz ajánló közül legalább ötvennek har­minc éven felülinek kell lennie. i Hosszasan foglalkozik ez ajánlá­sok hitelesítésének és a kettős ajánlérok elbírálásának kérdésé­vel, majd azt fejtegeti, hogy a tör­vényjavaslatban uj intézkedés a pénzbeli biztosilékok letétele. A külföldi példák azt mutatják, hogy ez az intézkedés mindenütt bevált, emelte az ajánlások komolyságát és megakadályozta a lalajnélküli jelöllek indulását. Ez a törvény­javaslat alkalmas annak a nyu­godi atmoszférának a megterem­tésére, amelyben majd az utána következő közjogi törvényeket meg lehet alkotni. Végül kérte a tör­vényjavaslat elfogadását. Áltálé nos érdeklődés közf pette most szólásra emelkedik Darányi Kólmón miniszterelnök. — Az előadó ur szakszerű is­mertetése ülőn, — mondotta — politikai szempontból kívánom megvilágítani a javeslat keletke­zését és megjelölni azt a helyet, amelyet ez a javaslat elfoglal. Boldogult elődöm felkérte a Ház elnökét, hogy pértközi értekezle­tet hívjon egybe és ezen vitassák meg a titkos választói jog kérdé­sét. — Ez a pártközi konferencia össze is ült és érdekes adalékok­kal szolgélt a felvetett kérdések megoldásához, több más fontos szempont felvetésével is. Ezen a pártközi konferencián én már le­szögeztem és azóta többször is megismételtem a kormány állás­pontját az alkotmányjogi kérdé­sekben. — Határozottan bejelentettem, hogy a kormány a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a felsőház reformjáról szóló törvényjavaslatok utón a titkos választójog re formját fogja a Ház elé hozni. A sorrendet is bejelentettem és be­jelentettem, hogy a titkos válasz­tójogot csak bizonyos kautélók mellett tartom behozhatónak. Ez az álláspontom ma is változatlanul fennáll. — Azért nem változtattuk meg az ajánlási rendszert a titkos ke­rületekben, mert arra szánluk ezt a javallatot, hogy az időközi válasz­tásokat ezen az alapon folytassák le. A titkosság iránti általános rende­zést azért nem vettük be, mert a sorrend és az előfeltételek tekin­tetében ez felfogásommal ellenke­zett volna. — Kérem a Házat, hogy ezek szerint a szempontok szerint vizs­gálja ezt a javaslatot és kérem an­nak elfogedását. (Taps jobbról és balközépen.) Soltész János a vita első szóno­ka. Kijelenti, hogy rok törvényte­lenségen keresztül jutott a Hfz oda, hogy ezt a javaslatot tárgyalja. Foglalkozik a korszellemmel, amely rossz és ez a korszellem az oka annak, hogy kitermelte az egy okes ember rendszert és a kis fiókdiktátorokat. Utána Anial István állott fel, aki­nek kétévi képviselősége alatt ez vo't szüzbeszéde. Beszéde elején kijelentette, hogy nem annyira a javaslat konkrét rendelkezéseivel, mint inkább annak politikai és közjogi jelentőségével akar foglal­kozni. Megállapította továbbá, hogy nem a titkos vagy nyílt szavazás, hanem a kormányzat és a tör­vényhozás Decsületessége fogja előrevinni a nemzetet. A jelölési eljárásnak autómatikusan működő aktusnak kell lenni. A Ház ma folytatja a javaslat vitáját a letárgyalják a bejegyzett 13 interpellációt. A politikai légkör nem alkalmas a világgazda­sági értekezlet össze­hívására (A B. K. tudósitója jelenti.) Az angol alsóházban Henderson Artúr megkérdezte a miniszterel­nököt, hajlandó-e a kormány a vi­lágkereskedelem fellendítése érde­kében a világgazdasági értekezlet összehívására. Baldwin válaszé­ban kijelentette, hogy az angol kormány mindig a világkereskede­lem fellendítéséért dolgozott s dol­gozik a jövőben is, de nem hiszi, hogy az értekezlet összehívása a jelen pillanatban célravezető volna.

Next

/
Thumbnails
Contents