Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-17 / 38. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 február 11 PAA'L JÓB RIPORTSQROIATAJ FmncJózseft*S(hrutíHateljn^ ^ fl csdszdr — aki sohasem szórakozott Ferenc Józsefet a színház nem érdekelte. Felkereste ugyan néha — főleg a Burgtheaterben — az udvari páholyt, néha szórakozást is talált klasszikus darabokban, de legtöbbször az első vagy a máso­dik falvonás után hazament. An­nak ellenére, hogy gyermekkorá­ban rajzolgatott, a művészet iránt se volt különös érzéke, az igazi szórakozást számára a vadászat jelentette, de csak addig, amig a vadászatba bele nem szólt a poli­tika, amely kötelességévé tette az uralkodónak, hogy olyanokat is szívesen lásson, akiket a vadász nem hivott meg. A magunkfajta ember, ha mun­kájában kifárad és szórakozni vá­gyik, akkor erszényének tartalmá­hoz képest a szórakozások egész légiójában válogathat. Van, akit Beethoven kilencedik szimfóniája érdekel, más ember a balettban talál művészi szórekozást. E?y jó könyv megnyugtatja a kifáradt ide­geket, a kávéházi fekete elfelejteti a mindennapi gondot, a dizözök chansonjai kedélyessé teszik az estét, az irodai asztal mellől jól esik kirándulni a halászcsárdába, a budai kiskorcsmába, vagy Bécs­ben Grizingben a Heurigerhez. Az írod k főkönyveinek oszlopsorai után üdülési nyújt a rádió, a mozi, vasárnap déluián egy meccs, téli napokon síelés és ródlizés a Sváb­hegyen, vagy a Tá rában, nyáron a majálison, a strandünnepélyen felejtjük el vasárnaponként a hét­köznap szürke napjai , n színház­ban tapsolunk Rózsahegyi Kál­mánnak, nevetünk Salamon Béla viccein, Hacjek és Sajó mókáin, kritizáljuk a tenoriatát, de azért élményt és szórakozást jelent a számunkra, ha nem is tudta ki vágni a magas cet. ... Ferenc József uralkodásának hatvannyolc esztendeje alatt sem engedhette meg magának azt a legkisebb szórakozást sem, amely birodalmának minden polgára szá­UJ IDŐK KÖNYVTÁRA első kötete ZSIGRAY JULIANNA uj regénye Csillagos ég Ára egy pengő Kaphatóminden könyves­boltban, vasúti állomáson, dohány- és újságárusnál. mára kijárt szombaton este vagy vasárnap délu!án .. . Családjának majd minden tag­jával haragos viszonyban volt. Erzsébet hónapokig élt távol tőle. Mária Valéria olt ült a szobájá­ban, harisnyát kölött és órákig nem szólt egy szót se. Rjndesen ugy kellett kiküldeni a császár dol­gozószobájából. Rudolfot korán elvesztette. Miksát, a mexikóiak császárát, a kiegyezés esztendejében lőtték agyon a forradalmárok, O.lót gá­láns kalandjai miatt nem szível­hette, Károly Ferdinándot, aki Zu­ber professzor leányát vezette ol­tárhoz, házassága miatt száműzte, Lajos Viktort Salzburgba internál­ta, a trónörökössel, ha néha eljött hozzá, olyan viharos tárgyalósai voltak, hogy — Prileszky báró mesélte ezt nekem — a trónörö­kös a császár dolgozószobáját gombnélküli attilában hagyta el. A gombok szertegurultak az író­asztal előtt a szőnyegen. A Habs­burgok toscánaiágának tagjai csu­pán csak gondol okoztak a sza­máré, nem szerelte Siefániát sem és talán egyedül az e*yik veje, Gizella férje, a bajor Leopold vi­dította fel néha az életét. A mi­nisztereit olybá tekiitelte, mint egy Ryéros a cégvezetőjét, a legtöbbjét le sem ültette és senkinek sem juloít eszébe — elsősorban azért, mert Ferenc József erre lehetősé­get nem nyújtott —, hogy vele, mint emberrel beszéljenek. E,'y udvari vonaton Fejérváry báró egyszer egy kétértelmű vic c;t mesélt és — hetekig nem ka­pott meghívást ez udvarhoz. Csak azokat az újságokat tették eléje, emil előzőleg as udvar cen­zúrázott, a Wiener Zeitungból, vagy a Fremdenblatíból külön pél­dányt nyomattak a számára és az életét nem ugy osztották be, hogy ez neki legyen kényelmes, hanem ugy, ahogy ez udvari emberek ké­nyelme megkívánta. Ennek az agyondolgozott em­bernek szüksége volt szórakozásra és ezt a szórakozást jelentette szí' mára a Schratt Katalin társasága. Schrait Katalin a reggeli sétá­kon pontosén referált mindarról, an it előtte való napon a vendé­geiből kiludott. Schratl Katalin volt száméra az Intim Pista, a han­gos hiradó, a koncert, szinház, rádió, mozi, az ebédutáni fekete, a meghitt bridgeparti, a titkos ran­devú, a lampionos csónak, a csap­szék negyedliter bora és a vasér­nap délelőtti kugliparli. A schön brunni park reggeli sétája jelen­telte Ferenc Józsefnek az életet, az GZ egy óra, emelv eltelt hét óra előtt öt pirc ől háromnegyed nyolc utáni;?, volt igazában egy birodalom uralkodójának egyetlen gondtalan és boldog órája . . . (Folytatjuk.) Egyhónapi fogházra Ítélte a tábla Uirasztó „főtálíos'M (A B. K. tudósitója jelenti.) í Hónepokkel es.e'őtt izleslelen röp­cédu'áket terjesztettek az ország­ban. A cédulákon durva lorzképek, rajzok voltak, amelyekkel a zsidó­ság ellen egi :á iak a nyÜajkere&z­tesek és a kaszáskeresztesek. A röpcédulákat O.o házán az „egy­istenhivő turáni hitű táltosok" is terjesztették. Az ügyészség eljárást indított ellenük hitfelekezet elleni izgatis büntette miatt. A szegedi törvényszék decem­berben tárgyalta n* ügyet, Ítéleté­ben felmentette Virasztó Mihály egyistenhivő főiáiíost ez izgetás vádja alól, azzal az indokolással, hogy a torzképes röpcéduák nem tekinthetők izgatóknak, csupán gazdasági propagandát szolgál tak. Tegnap került az ügy a szegedi tábla Sáfár tanácsa elé. A négy vádlóit közül csak hérom jelent meg: Virasztó Mihály (íki Virasztó Koppánynak ismeretes a táltos mozgalomban). Szemenyei Lsjos és Pukánszki Ferenc — a negye­dik vádlott, a szélsőséges mozgsl mákból ijmert Nesz Károly távol­maradi. Á személyi adatok felvétele so rán kiderüli, hogy a né«y vád ott közül három többszörösen bün­tetett. Az iratok ismertetése után Ho­ránszky Miklós főügyész elmon­dotta a vádbeszédet, mejd Lévay Ferenc, Virasztó Mihály védője éa a többi védő felszólalása után a a tábla kihirdette az Ítéletet: a Vi rasztó Mihályra vonatkozó elsőfokú felmentő ítéletet megsemmisítette, bűnös­nek mondotta ki a fő­táltost izgatás vétségé­ben és azért az enyhítő szakasz alkalmazásával egyhónapi fogházbünte­tésre itéite. Szemenyei Lajos és Pukánszky Ferenc felmentését jóváhagyta. Az ítélet nem jogerős. Bonyodalom és bünper a gümőkóros tehén körül (A B. K. tudósitója jelenti.) Mohácsi Rudolf és öt társa, hely­beli sertés és merhakereskedők csalás bűntettével vádolva kerültek Vályi Nagy István dr. törvényszéki egyesbiró eié. Az ügyészség szerint ugyanis Mohácsi a mult évi őszi cabei véséron tehenet adott el 235 pengőért Bartyik Jánosné erzsé­bethelyi lakosnak. Amikor utóbbi a vásárolt tehenet hszevitte, kitűnt arról, hogy idült tüdőgümőkorban szenved. Bartyihné ezt a körül­ményt szemrehányólag újságolta el Mohácsinak, aki hajlandó volt visszavenni a tehenet, de csak 110 pengőéit. Az asszony nem akarta ennyiért elkótyavetyélni a jószágot, mire Mohácsi alkuszokat küldölt utána, akik 160 pengőért visszavá­sárolták a tehenet. Eít a körülménvt bizonyították n tanuk is. Kiderült, hogy Mohácsi Rudolf is azon a vásáron vette a tehenet 180 pengőért, amelyen to­vábbadta s nem tudott semmit an­nak tüdőbajáról. Mesállapitást nyert, hogy a tehén a betegség fennforgásé esetén nem ér többet 160 psngőnél. A védő ezek után kérle, hogy a törvényszék szüntesse meg az eljárási 8 a sértett legfeljebb in­dítson polgári pert a* esetleg fenn­forgó szavatossági hibáérl. Szirtes J^nő dr. községi állat­orvost, szakértőt hallgatta ki a bí­róság, aki megvizsgálta a tehenet, megállapította az előrehaladott tüdőbajt s kijelentette, hogy a vád­lott a betegséget nem is­merhette fel. Schrőder Gábor dr. ügyész ezek­után a vádat elejtette, a bíróság pedig a vádlottakat felmentette a vád és következményei alól. Aszentévplakátés jelvény pályázatának eredménye - (A B. K. tudósítója jelenti.) Glattfelder Gyu'a dr. csanádi püs­pök elnökleiével döntöttek a kettős szenlév plakát és jelvénypályáza­tának sorsáról. A plakátpályázaton első dijjal jutalmazták Konecsny Györgyöt. A plakát a szentségtartót ábrázolja, hátiérben az olláriszent­ségben tündöklő földgolyóval. A jelvénypályézatra baérkere't 335 pályázat közül Madarászy Viktor 8;obrászmüvé8znek ítélték oda az eliő dijat. A közgazdasági szak­osztály záróülése (A B. K. tudósitója jelenti.) Február hó u'olsó hetében tartja záróülését a Kereskedelmi Csar­nok közgazdasági szakosztálya. Az ülés előkészítésére a szakosz­tály eln3ki tanácsa Jánossy Gyula polgármester elnökletével tegnap este megbeszélést tartolt, amelyen a titkári jelentéstel kapcsolatos ügyek és a tavaszi előadássorozat összeállítása került tárgyalásra. A szakosztály munkaprogramjának ismertetésére a záróüléssel kap­csolatban még visszatérünk. Tul jó üzletet akart kötni — három havi fogházat kapott (A B. K. tudósitója jelenti.) Marik János békéscsabai sertés­kereskedő 175 pengőért sertést vett Mára János birtokodtól s eladta azt a kórháznak. Marik a pénzt felvette, de Márának meg nem fi­zette s a sertésért a vágóhídon a marhalevéllel Józefusz Sándor hentes jelentkezett, akinek a vágó­hídi alkalmazottak kiadták a levá­gott s megtisztított állati tesiet. Marik János nem akarla a pénzt visszaadni, mire a kórház felje­lentette és a járásbíróság három hónapi fogházra üélte. Most hagyta jóvá az elsőfokú ítéletet, mely így jogerőre emelkedett, a szegedi tábla Kovács-Rókus lanéc;a.

Next

/
Thumbnails
Contents