Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-07 / 30. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 február 11 Az ön szállodáin BUDAPESTEN, a főváros szivében újonnan megnyílt Corvin-szálloda Családi szálló minden kényelemmel berendezve. Központi fűtés, hideg, meleg folyóvíz a szobákban.Árak:lágyas szoba 3, két ágyas szoba 6 P-töl. Közvetlenül a Nemzeti Színháznál, a Népszínházucca sarkán: Vili., Csokonoy-ucea 14. sziita a drákói rendeleteket. Rosenberg, a teuton mithos alkotója, persze igyekezett leplezni a kudarcot. Mindegyre jobban tüzel a katholikua minoritás ellen, rnint amely nem szűnik az egész világot a harmadik birodalom ellen ingerelni. Közben azonban elfelejti, hogy ez a minoritás a németség egyharmadét adja 8 elfelejti, hogy a katholikus egyház még a protestánsnál is kevésbé, sokkal kevésbé hajlandó elnemzetiesedni. Gröber hercegérsek minden félreértést kizáróan megmondotta, hogy a katholikus egyház fajokat nem ismert soha és ezután sem fog ismerni — és hogy a nemzeti egyház — fából vaskarika. A meglepő az egészben az, hogy a bíboros ur őeminenciéjának az álláspontja egyezik, szorosan egyezik annak a protestáns zsinatnak az álláspontjával, mely legutóbb Königsbergben viharzott. E szerint : A világi hatalom félreismeri legfelsőbb bíráját és az állam elveszti prerogativáit akkor, amikor az örökkévaló királyság méltósá gát bitorolva azt követeli, hogy parancsa fellebbezhetetlen légyen az élet minden területén I Előre láthatólag a nemzeti szocializmus vallási eszméjét a katholikus és a protestáns eeyházak univerzalizmusa falőrli. Róma egyébként szokva van nagy egységekben mérni az időt és eddig mindig győzött, mert nem tűrt és várt. S Luther is Wittenbergában olyan vallást szerkeszteti, amelyről legalaposabb búvára, Harnack, nem ok nélkül mondotta, hogy papok, áldozatok nélkül is élni fog. Élni fog örökké. Mindezek után fölvetődik a kérdés: mi lesz mindebből? Erre a kérdésre Claudel hatalmas színmüvében, a Soulier de saftm-ban egyik tündöklő strófa ekként válaszol: „De azért adta Isten ezt a népet, ezt az el:entmondáal Európa közepében, hogy mint valami magzatot tápláló sziv, egy ujabb világnak legyen elég!" Február 7—8-án, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9, hétfőn fél 7, fél 9 Vasárnap az 1 órai előadás zóna 1 Budapesttel egyidőben 1 OSZKVASANGHAI Pola Negri, Gustav Diessl, W. Keppler Akadály hangverseny Szines kiegészítő műsor üfagyar hiradó PAÁL JÓB AIPORTSORO*ATA« FerencJózsef ^SihrattNütelin Egy kislány a színpadra szökik A Bécs melletti Baden főterén, közvetlenül a városháza és egy, a város felől szerencsésen elmúlt pestisjárvány emlékére emelt, csodálatosan szép rokkokó Szenthá romság szobor mellett áll ez a ház, amelyet általában „Schrattháznak"neveznek Ludwig van Beethoven és Mozart városában. Nemesi cimer nincs ezen a házon, de az ablakaiban ma is muskátli piroslik és csipkefüggönyök mögött sárga kanárimadarak énekelnek keskeny kalitkákban. Ebben a házban született Schratt Katalin 1855. szeptember 15 én. A riporternek, aki krónikát ir, bocsánatot kell kérnie a heurigerek ikszlábú asztalai mellett ülő polgároktól, akik idei gumpolds kircheni bort isznak és rózsaszínű hangulatbanhallgatják aschrammli muzsikát, hogy széjjeltépem a legendát, a romantikát és a mesét, amely mindig gondokkal küzdő, azegény polgárok tündérszép lányait vezetik el a trón baldachinja alá. Ebben a házban született Schratt Katajin és amint azt nekem nemcsak a család nyomtatásban megjelent története, hanem szavahihető badeni polgárok és öreg, megszürkült írások a városi levéltárban is elmesélik: Schratt Katalin csalódja nemcsak, hogy nem küzdött a mindennapi kenyér megszerzésének nehéz gondjával, hanem ez a család száz esztendőn keresztül Baden leggazdagabb és legbecsületesebb famíliáinak sorába tartozott. Ennek a családnak olyan tagjai is éltek, akik nemcsak városuk szükreszabott falain, hanem még Ausztria hetárain tul is hiressé telték a nevüket. Az első Schratt Németországból, a Bodensee melletti Konstanzból vándorolt Badenba, róla azonban mindössze annyit tudunk, hogy Andreasnak hiviák és hatvanegy éves korában hazament Kons tanzba meghalni. Két fia közül az egyik kanonok lelt, a mésik, Johann Chrysostomus Schrtt

1, Katalin nagyatyja a maga korának igen nevezetes férfia volt. A család birtokában megvan az a szerződés, amelyet ez a Schratt 1799 végén kötött és amelyben me?vá•ároltaBadenbanaHafenscheer féle „sebészüzletei". Ugy látszik, abban az időben az orvosi prexist is ugy vették és adták, mint a badeni hegyeken hordóban a bort, a szerződés azonban biztos megélhetést jelentett Katalin nagyatyjának, aki huszonhét éves korában, egy.eredeti dálumu napon, — ezernyolcszáz január elsején — nyitotta meg a „sebészüzle'et". Pár évvel későbben, megházasodott és egy érdekes embernek a leányát vezette oltárhoz. Ez az érdekes ember Johan Gaorg Bínz bécsi antikvárius volt, akiről könyvet is irtak. Az üzlete sokáig ott állt a Stephansplatz és a Schullerstrasse sarkán és Johan Gjorg Binz vásárolta össze a József császár által feloszlatott szerzetesrendek klastromainak ritka értékű kéziratait és könyveit. A könyvnyomtatás gyerekkorénak legértékesebb emlékei, felbecsülhetetlen értékű incunebelek, a XIV. és XV. széaad kéziratai kerültek a birtokába és a bécsi muzeumok, kéziratgyüjteményének és levéltárak anyagénak kétségkívül legértékesebb részét Schratt Katalin dédapja menleite meg az enyészettől. Gyűjtési szenvedélyét tőle örökölte a művésznő, hiszen ennek a Johan Georg Binznek az üzletét se a fia folytatta, hanem Johann Chrysostomus Schrattnak az egyik fia. A nagyapa több császári kitüntetést kapott, Ferenc császár személyesen is ismerte őt és talán életének legnevezetesebb eseménye az volt. hogy a wagraami csata után Napoleon egyenes rendeletére a csata .'francia sebesültjei nem a francia falcserek — ezeknek a hire már ekkor se volt va lami jó — kezei alá kerültek, hanem a badeni doktor sebészüzletébe, amaiy ebben ez időben már saját házban és nagy assistenciávei működött. Baden város annales 3Í fe!jegy?ik még a nagyapáról, hogy ő kezdte meg Baden propagandáját, az ő indítványára bontották le a város régi falait, ez a Schratt könyvet irt a városi fürdőkről, amelyeknek vizét anaüzáltatta és neki köszönhető, hogy egész Ausztriában ma Baden a legtisztább város. Öl fia volt, mindegyikre jelentős vagyont testált, a gyerekek közül az egyik átvette Bécsben a nagypapa antikvárius boltját, egy másik birtokot vásárolt, a harmadik kávéházat nyitott, a negyedik magasrangu hivatalnok lett Bécsben, Schratt Katalin apja, Schratt Antal — legszélasabb és legmegtermettebb valamennyi Schratt-gyerek közöit — a kereskedői pályára lépatt. Annyit tudunk róla. hogy inaskodott és legény volt Bécsben, Grazban, Tneatben. sőt Kassán is, aztán hazakerült Badenbe, ahol még atyja életében, aránylag fiatalon rövidáru üzletet nyitott. Csakhamar nagy szerepet kezdett vinni a városa életében. Beválasztották a községi kép viselőtestületbe, majd városkapitény lett, a negyvennyolcas mozgalmas időkben vezetője a városi polgárőrségnek, később megszervezője a városi rendőrségnek, résztvesz a községi takarékpénztár megalapításában és ennek haláléig kurátora marad. Szőlei ott terülnek el a mai Kurpark háta megett, tslkeket vásárol és ad el és amikor — negyvenkétéves koréban — megházasodik és feleségül veszi egy Wallner nevü tekintélyes badeni iparos Katalin leányát — ő az első Chaterine a Schrattok között — már tekintélyes vagyona van. A házasságból öt fiu éa egy lány születik t két fiu korán meghal, az egyik Muránban, talán tüdővéízben, két fiu ma is él még, az egyik t Rudolf Schratt elnöke ma Badenben a háztulajdonosok egyesületének, a másik: Heinrich Schrett Karinthiában St. Georgen am Lánnruseeben tekintélyes birtokos. Velük Schratt Katalin nem érintkezik, Badenben élő öccsét még halottak napján ee szokta meglátogatni, amikor szülei sirját a badeni temetőben megkoszorúzza. Famíliájának története ezek szerint tehát egyszerű és szimpla, épnenugy nem igaz a*, hogy a fiatal Kahe ropogós — és kicsiny 1 — császérzsem'yéket hordoz a szatyorjában az apja vevőihez mint ahogyan nem i?az az a — legenda — ilyent igazán csak a fantázia tud világra hozni — hogv Schratt Katalin a tragikus körülmények közölt kivégzett Miksa mexikói császárnak volt a törvénytelen leánya. Amilyen szürke és egyszerű a családja története, annyira szimpla ét mindennaoi Schratt Katalin gyerekkora is. Ezt a gyermekkort a szülők ciendes és boldog házassága, a Schratt ház békés derűje aranyozzék be. A házat az apja vásárolta, alkalmasint azért, hosy gyümölcsözően helyezze el a pénzt. Schratt Katalin Badenben járt iskolába, tizennégy éves korában azonban — ez is jellemzi a szülők jó szituáltségát — egy leényDenzionátuBha. Kölnbe kerül. A bizonyítványai jók, magaviselete ellen nincsen kifogás és bizonyos, hogy Schratt Katalin mint egy tisztességes badeni iparos, kereskedő, vagy a legjobb esetben mint egy katonaliszt felesége fejezi be az életét, ha közbe nem jön a badeni önkéntes tűzoltók műkedvelői előadással egybekötött majálisa. A Schrat'-ház valamelyik vendége, aki hallotta a Ká hat, amint odahaza eldeklamálta Schiller „Dia Glocke"-jét, szerepet juttat neki az előadáson és a helyi lap szerkssztője, aki egyben gimnáziumi tanár is és gyakran jár Bécsbe a Burgthealer előadására, azt írja a kritikában, hogy „a fiatal Schratt kisasszony előadásával szokatlanul nagy tehetséget árult el." Az ismel VÁROSI UZÍNHAZ Vasárnap 1937 febru&r 7-én este 7«9 órakor CSODAHAJO A legszebb zenéjü nagy operett. Főszereplők: RUTTKAY MARIKA ARANY KATÓ KONDOR ERZSI VÉRTESSNÉ SASSIMRE SZABÓ SÁNDOR A. KOVÁCS GYÖRGY VÉRTESS KÁROLY GERGELY LAJOS (Itt levágandó) A „Békésmegyei KSílöny" kedvezményes színházi szelvénye a békéscsabai Városi Szinház me, 1937 február hó 7-iki, vasárnap esti és 1937 február hó 8 iki, hétfő esti előadására, E szelvény át

ad

ója a pénztárnál bármely A Pi ö,8heIyr

c*£5 százalékos kcdvezmínyben részesni