Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-02-07 / 30. szám

1937 február 7 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Báli Harisnya, keztyü, fehérnemű Teschernél Andrássy-ut 6 rősök, ekik különösen szüret után szívesen isszák Schratt Antal bo­rát és névnapokon ott ülnek az asztal mellett, nem találnak más témát, mint o Ká he művészetének egekig való hozsónnázását. Az önkéntes tűzoltók műkedve­lői előadásét ezután más dilleténs előadások is követték és lassBn­ként e Káthe fjjébe veszi, hogy ő színésznő lese. A szülők persze halleni se eker­nek róla és a cialód egyik tegja mesélte rekem, hogy ez öreg Schratt, aki akkor már felelte tisz­tes polgára volt a városnek és min­den kilátása megvolt rá. hogy el­érje ezt a pozíciót; amit esek el­érhet : telán . .. esetleg . . . még Kommerzialrat is lehat belőle, egy viharos napon balról és jobbról is megpofozta a művészi hírnévért lelkesedő leányát. Talán ez a két pofon volt Schratt Katalin karrier­jének első stációja . . . A falfedezője : a maga korénak egyik legismertebb színházi kapa­citása volts Heinrich Lau.be, előbb a Burgtheater, majd a bécsi Sladt­iheater neves igazgatója. Lehet, hogy mór Badenben látta Schratt Ka'a int, lehet, hogy Bécsben ke­reste őt fel a fiatéi badeni bakfis, bizonyos azonban, hogy Heinrich Lsube fedezte őt fal a színpad szá­mára. Élete fiatalságának egyetlen ro­mantikus és regényes részlete az, hogy az apja pofonjai után meg­nzökik Badenből. Berlinbe megy, Lnube támogatásával, a Kirschner­féle szinészeti iskolába. Ez a tá­mogatás — erkölcsileg és eleinte mégf anyagilag is — sikert jelent számára. Később, alkelmasint me­gint c»ek Lsube intervenciójára, megbékülnek a szülők is és Schratt Antal a feleségével együtt elutazik Berlinbe, amikor a Ká he itt elő­ször — tegyük hozzá mindjárt, mérsékelt sikerrel — mint naiva bemutatkozik. Nim egészen fiatal mér, hu»z éves elmúlt, amikor a színi iskolába került, sohí az éle­tébe nem tér vissza Badenbe, neki mér szük Macedónia. Berlinből Bécsbe megy és a nyolcvanas évek elején — kevéssel apja halála pilőtt — itt indul útjára széles íve­lésű karrierje . . . KÖZGAZDASAG A kereskedelem képesítéshez kötése Részletek Kacsoh Bálint dr. kereskedelemügyi miniszteri ta­nácsosnak a szegedi kamara értekezletén elmondott nagyje­lentőségű beszédéből. Az utol&ó évtizedben a keres­kedelem képesítéshez kötésének kérdése minduntalan felmerül az érdekalt kereskedők körében. Ez adott nekem alkalmat arra, hogy ma, amikor már ezzel a kérdés­sel a kereskedők legkülönbözőbb körei behatóan foglalkoztak, ma­gam is ennek a kérdésnek tár­gyaláséba bocsőtozzam és rövi­den elmondjam — miképpen íté­lem meg én a kérdést elsősorban a gyakorleti élet követelményeiből kiindul ve. A képesítéshez kötés csak egy célt szolgálhat: a kereskedelem színvonalénak emelését. Hogyha A legtökéletesebb dauer „Floral" géppel villany nélkül ! ! ! Balázsnál Andrássy-út ezzel a kérdéssel akarunk foglal­kozni, akkor szükségképpen me­rül fal e közvetlen kérdés, milyen kereskedelmünk színvonala ma. Azt hiszem, a magyar kereskede­lemről nem lehet azt állítani, hogy nem állena igen magas színvo­nalon, akér a tudás, akár az er­ravalóság, akár az erkölc3i követ­kezmények, akár a gazdasági meg­alapozottság szempontjából néz­zük ezt a kérdési. A mi keres­kedelmünkről el lehet mondani, hogy feladaténak teljes magasla­tén áll, hogy minden tekintetben fel tudja venni a versenyt a nálunk előrehaladottabb nyugati államok kereskedelmével és legfeljebb egy tekintetben éli a nyugati államok kereskedelme möáött és ez az anyagi alap, melynek tekintetében a mi esetleges inferioritásunknak megvannak e maga kézenfekvő okai(az ország nehéz gazdasági helyzete, a világgazdaságban kö­vetett politikai, a nemzetek gazda­sági elzárkózása stb ), amelyről a magyar kereskedelem egyáltalán nem tehet. Ezek után áttérlek arra a rész­letkérdésre, hogy a formaszerü ké­pesítés kötelezővé tétele jelent­het-e egyáltalán valamit a keres­kedelem színvonalának emelése szempontjából E részben meg kell jegyaznem, hogy a helyzet egészen más az iparban, mint a kereskedelemben. A kereskedés nem igényel olyan kézügyességet, eminőt a különbö­ző iparógek igényelnek, a keres­kedés gyakorlásához szükséges ismeretek sokkal rövidebb idő alatt elsajátíthatók, ezeknek el­sajátításához megfelelő éltalános műveltség mellett nem szüksége­sek évek. A kereskedelemben sok­kal nagyobb jelentőségű az álta­lános müvellségnek bizonyos foka, amely természetesen az ipari pá­Ivéra lépőnél is nagyon előnyös, de nem az a döntő jelentőségű, mint a kereskedelmi pályákon. A kereakedelmi pályákon rendkívüli jelentőségű a kereskedelmi levele­zés, a kereskedelmi könyvveze­tés. Igen nagy jelenlőíégüek a nyelvismeretek, rendkívüli jelentő­séget kell tulajdonitani a kelle­mes érintkezési formáknak, ame­lyek a kereskedőt alkalmassá te­ázik arra, hogy a vásárlóival meg­felelően tudjon bánni. Mindezek olyan kellékek, amelyeknek elsa­játítása nem történhetik a bizo nvos segédi és tenonci gyakorlati idő előírásával, mert ezeket az ez egyén, aki ez általános művelt­ség bizonyos fokát elérte, erány­lag könnyebben elsajátíthatja. Mind­ehhez hozzájárul az az alapkö­vetelmény, melyet ezzel e két azóvel lehet kifejezni: kereskedői errevelóság. Akiben nincsenek meg bizonyos alapkövetelmények, mint személyiségnek alapsejátos­sásai, abból sohasem lehel jó ke­reskedő. Ebből a szempontból szinte azt mondhatnánk, hogy a jó kereskedő születik. Talán egy kis túlzást találhatnak egyesek eb­ben a megállapításomban, de azok a tapasztalatok, amelyeket keres­kedőkkel veló érintkezés során éve­ken át szereztem, megerősítenek ebben e felfogésomban. Mindeze­ket nem hallgathattam el, mert mindezeknek a körülményeknek részük van a kérdés megítélésé­ben. Hozzájárult ehhez ez a nagy megkötöttség és annak súlya és gazdasági hátránya, amelyet a ke­reskedés képesítéshez kötése fel­tétlenül maga ulán vonna, telje­sen ellentétben a kereskedelem­nek éltető elemével és alapköve­telményével: az érvényesülés sze­badségável. Éppen ezért nem tud­nék szószólója lenni a kereske­dés képesítéshez kötésének, leg­alább addig semmiecetre sem, amig nincsenek egészen pontos adataink a kereskedelmi pályákon ma működők képesítéséről és er­ről, mennvi azoknak a száma, akik minden tudás nélkül merész­kedtek erre a pfilyéra. Tiszta, mosott géptörlö­rongyért ad hulladék­papirt a CORVINA-NYOMIDA Da viszont teljes tudatában va­gyok annak és magam is hirde­tem, hogy minden erőnkkel erra kell törekednünk, hogy a keres­kedelmi pólyára lépők a művelt­ség szempontjából megfeleljenek a követelményeknek, hogy csak olyanok lépjenek kereskedői pá­lyákra, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és akik ennélfogva alkalmasok arra. hogy a továbbképzés tekintetében meg­nyilvánuló minden alkalmat fel­használjanak és önművelés által is igyekezzenek a tudásnak azt a fokát elérni, amely legelsőrendü jelentőségű a kereskedelem szem­pontjából. Ebből e szempontból igen nagy jelentőséget lulejdoni­tok ennak, hogy a kereskedelem­ben fietalkorut ne lehessen más minőségben, mint tanszerződés alapján alkalmazni. Ez a rendel­kezés maga után vonná azt, hogy mindenkinek a tanviszony ideje alatt látogetnie kellene a tanonc­iskolát és ezzel meg lehetne terem­teni azt az alapot, amelyen az ifjúság később tanfolyamok láto­gatásé, előadások hallgatása és önművelés utján megszerezhetné ez engedhetetlenül szükséges is­mereteket. Ebben a vonatkozás­ban kell megemlékeznem arról a másik természetes követelményről is, hogy e kereskedelemben tevé­keny ifjúságnak oly életviszonyo­kat kell biztosítani, amelyek lehe­tővé teszik azt, hogy az önműve­lődésre megfelelő időt szónhasson. Ebből a célból igen nagy jelentő­séget kell tulejdonitani annak, hogy a kereskedelmi alkalmazot­tak munkaideje és általában a munkafeltételek, amelyek mellett a munkájukat végzik, megfelelő szebályozást nyerjenek. Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba y Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents