Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-25 / 295. szám

12 ÖEKES/V EGYEI KÖZLÖNY 1936 december 25 A községi határészek rendezése Békéscsaba problémája is Ahol a halottakat éjnek idején országutakon csempészik — Kiscsákótól a sopronyi tanyákig s Szarvasig mindenütt égetően szükséges a területrevizió, vagy a jegyzői kirendeltségek felállítása (A B. K. tudósítója jelenti. A térkép az egyik legnagyszerűbb és legpraktikusabb találmány a világon. Akinek kedve és ideje adódik hozzá, olyan érdekes és tanulságos dolgokat tudhat meg azokról a vidékekről, amelyek szeme előtt rajjban és írásban elterülnek, hogy amikor esetleg egyszer alkalma nyílik a helyszini tanulmányozásra, a bejárt országrész, megye, vagy vá ros semmiféle jelentősebb problémája nem tűnik fel teljesen ismeretlennek. De ne menjünk messzire, Maradjunk csak meg szűkebb pátriánknál, Békés megyénél. Ismertük mindnyájan többé kevésbé jól. Hiszen minden határban egyaránt acélos buza terem, melynek világhíre, bármennyire is szeretnék ezt ellenségei kétségbevonni tagadhatatlan. Mindenütt, ahol csak megfordulhatnak az érdeklődök, olyan sik a vidék, mint a nyitott tenyér s csak ritkán zavarja meg a kilátást egyegy kisebb facsoport, vagy templomtorony, körülötte nagy területten apróbb házakkal. Ezek a mi jellegzetességeink. Nézzük azonban a térképet, a megyei térképet más szempontból. Figyeljük meg, milyen fantasztikusan nagyok a város-, falubatárok s milyen ésszerűtlen ebhez képest a közületet alkotó települések elbelyezése. A keddi megyegyűlésen is tárgyalt, idevonatkozó problémák tekinthetők etekintetbenlegaktuálisabbaknak.K'scsákó és Orosháza, valan-int Gyula és Gyulaeperjes ügye a legdrasztikusabb példa, mert ilt már nem is a túlzottan nagy s nehezen megközelíthető határ, (hanem gyár- ! maiként való különállásuk jelent mondhatni közigazgatási csodabogarat. Feltétlenül ezt a kifejezést kell használnunk, mert mindkét esetben egy-egy; határrész a vita tárgya, egy határrész, amely teljesen külön, elszigetelten áll Orosházától, illetőleg Gyu'ától s mégis, ha anyakönyvezni, ha járlailevelef, szegénységi bizonyítványt, vagy más akármilyen aprócseprő ügyet kell elintéznie a kiscsákói vagy gyulaeperjesi magyarnak, akár akar, akár nem, be kell gyalogolnia Orosházára, illetőleg Gyulára s közben félnapot azza| kell ellöltenie, hogy hetedhét határon keresztül haladhat, amig céljához ér. Mennyivel egyszerűbb és kézenfek vőbb megoldás volna például Kis csákót a vele tőszomszédságban lévő Nagyszénáshoz csatolni. A község feleannyira, vagy még közelebb lenne mint most Orosháza s a lakosság akadálytalanul közelilhefné meg. Ugyancsak ez a helyzet Gyula eperjesnél is, amely Újkígyósnak úgyszólván szivében fekszik s bármilyen jelentéktelen hivatalos ügyben, amely náiunk, a városban per ceket vesz csak igénybe, ott keve set mondunk, ha az időpont megjelöléséül fél napról beszélünk. Semmivel sem kevésbé kirívóbb a helyzet szoknál a közületeknél, ahol nincs meg a határrészek teljes különállása, hanem az óriásinak nevezhető kiterjedés okoz komoly bajokat. Legelsősorban számoljunk itt le a mi városunk, Békéscsaba helyzetevei. Ha azt nézzük, hogy határa mily nagy, be kell vallanunk, fekvése nem a legszerencsésebb. Ha Hadúr annak idejen a mai Fürjes helyen telepítette volna le őseinket, senkinek sem lehetne panasza a decentrális fekvés miatt. Igy azonban a sopronyi tanyabério joggal töprenghet azon, hogy miért kell neki annyi időt ellöiitnie kocsin, amikor a városba akar bejutni s amikor negyedóra matt ei tudja intézni idebenn a dolgát. Ha meg otthon löprtng, esetleg meg is gondolja a dolgor s eltölti napiat hasznosabb dolgokkal, mint a kocsikázás. Az, hogy a hatosadnál elintezetlenüi maradt ügy esetleg részére károsodást jelenthet, csak később jut eszébe s ekkor bosszú saga meg fokozódik. Igy mélyül el lassanlassan mindinkább az Oícsó és kedtws újévi ajándék az illatszer és piperecikk Hábá illatszer tárából Andrássy-ut 13. Szerezzen örömet hozzátartozóinak! Rádiót Csillárt Gramofont Lemezeket Villamos készüléket Hirsch-től vegyen amúgy ís természetszerű, lanya és város kozőtfi ellentét. Hogyan lehetne segíteni a kétségkívül javulásra szoru'ó helyzeten ? Ugy, ahogy az alispán is megemlítette jelentéseben: jegyzői kirendeltséggel; nem is eggyel, hanem kettővel. Mert Sopronyon kivül ugyanez a heíyzet Telekgerendáson, illetve a gerendási határrészen is. Ez a megoldás nem is kerülne túlságosan sokba, bár bizonyos, hogy minden fillérrel kétszer kell számolni akkor, amiker a költségvetési kiadásoldalt terheljük meg. Viszont oly, nagyobb összegekkel dolgozó költségvetés összeállításánál mintbékéscsabai nem okozhat megoldhatatlan prob lémát két jegyzői kirendeltség felállítása. Ennek az elgondolásnak szükségszerű és indokolt voltát igazolja a törtenelmi mult is. Hiteles adatokból tudjuk, hogy azon a területen, amely a régi békéscsabai járásnak felel meg, a törökdulás előtt Békéscsabával együtt nyolc kisebb nagyobb község, vagy azt helyettesítő, közületet alkotó település volt. S mi maradt meg belőle? Uikigyós, mely alig száz éves alapítás s a mi városunk, mely a másik hat település lakosságát magába olvasztotta. Túlzás lenne azonban merő tradícióhoz ragaszkodásból a hat eltűnt telepüiest egyedül irányadónak tekinteni s visszaáilitásukal szorgalmazni, ezt tenyleg nem bírná el a költségvetés s az azóta sokszorosan meggyorsu t közlekedési eszközök is fölöslegessé teszik. Soprony, Hallos egyhaza, Kerekegyháza, Magyarszentmiklós. Püski és társai »rekonstruálását* — a két, fentebb em!í tett jegyzői kirendeltség tökéletesen kielegitené az igényeket. Azok, akik tiszteletreméltó lokálpatriotizmusból a jegyzői kirendeltségek felállítása ellen foglalnak állást és ugy vélik, hogy ezek magját képeznek a körülöttük fekvő határrészek későbbi elszakadási mozgalmának, nem látják be, ami pedig egészen természetes: ez a eáros meglévő adottságai folytán addigra — legkevesebb 50—60 év —, mig a mozgalom megérhet, olyan ipari központtá fogja kinőni magát, melynek többé nem lesz már szüksége hatarokra, anélkül is magához fogja vonzani a környék lakosságát. Ez a békéscsabai helyzet. Példa'a sok közül s még csak nem is a legekiaiánsabb. Mit mondjon például Gádoros, melynek jóformán semmi határa nincs s a községhez legfeljebb három kilométernyire lakó nagyszénásiak kénytelenek minden ügyben a tizenöt husz kilométernyire fekvő községükbe bejárni? Ugyancsak Nagyszénásra vonatkozik az a valószínűtlenül furcsa történet, melynek »hősei« — a halottak. Szentetornya község éppen Nagyszénás határán fekszik s uj OFB lakóházai már át is érnek a szomszéd falu területére. Az újtelepet országút választja el Szentetornya anyaközség-^ tői s ha történetesen valaki meghal az, OTB-lakóbá zakban, éjszakának idején a szó szoros érlel mcben átcsempészik az országúton valamelyik rokon vagy ismerős házába s úgy jelentik be Szentetornya községházán, hogy ott halt meg az el hunyt, csak azért, mert különben végtelen hossíú utakon kellene vinni az elköltöződet a határnak éppen ellenkező sarkában lévő Nagyszénás községig. Vagy mit szóljon az a mezőberényi, melynek tanyája félakkora meszsze fekszik Köröstarcsától, mint saját községétől? Az endrődi magyar, ahol 28 kilóméter a határ hossza ? A szarvasi tanyavilág lakója, ahol ugyanaz a helyzet, mint Békéscsabán? A békési lanyaviláq lakója, amikor a község határa a legnagyobb a megyében és e területen a törökvilág előtt 24 település nyomát le het kétségtelenül megál apitani 7 Rengeteg példát lehetne még felsorakoztatni a megyéből is, másutt is. Hogy ne mondjunk egyebet: a hódmezővásárhelyiek harmincöt kilóméternyi utat lesznek meg, mig , Orosháza alatt lévő tanyájukból a • városba érnek. Nem ideális állapot. S rengeteg ilyen kérdés tartja permanens nyűg talanságban az ország közvéleményét. A minisztériumban külön osztály dolgozik az aránytalanságok és logikátlan területi beosztások megszüntetésén, de munkája nagyon nehéz. Mindenütt jelentkeznek a lelkes lokálpatrióták s lelkesedésből is, anyagi érdekből is minden változást meggátolni igyekeznek. Pedig a fentebb ismertetett fonák viszonyok kétségtelenné teszik, hogy ezekhez a kérdésekhez, ha a legnagyobb óvatossággal is, de hozzá kell nyúlni, mert eddig a tanyavilág érezte legkevésbé, hogy a közigazgatás van a közönségért s nem fordítva. Változtatni kell ezeken a visszáságokon, mert a leghűségesebb, legjobb szándékú, legbecsületesebb ősmagyarság százezreit emeljük fel vele a huszadik század életszínvonalára. (—.) Rendelje! Frakkját, szmokingját, fekete öltönyét nálunk, művészi szabás és kidolgozás, 1—8 havi megkönnyített fizetés mellett. Őszi és téli visszamaradt szöveteinkből olcsón állunk ab, rendelkezésükre Inimy és Olláry úri és nSi szabók