Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-12-13 / 285. szám

1936 december 13 BEKESMEGYEI K0ZLONV ORION -TUNGSRAM rádiókiállítás éi világítástechnikai bemutató Békéscsabán mai 13-án az ipartestü­let nagytermében — Belépődíj nincs! ss i Orion rádiók kaphatók O ion rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál ROSENBAUM-nál Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Elsőnek Goga, e címeres dekó­romén, kukorékolta a világba, hogy Németországnak eszeágóban »incs a magyar revíziót támogatni. Hazugságnak vettük az egészet I Majd azután Rosenberg ungorko­dott velünk. Tagadhatatlan — irta a nemieti szocialista párt külügyi hivatalának a mentora — tagad hatatlan, hogy vannak revizionista követelések, amelyekpolitikaiszem­pontból esztelenek, ha emberileg érthetők is, de a harmadik biro­dalom nem óhajtja a megváltó apostol szerepét játszani mások számára, mint ahogy nem is játsz­hatja és nem engedi magét olyen népek vontató kötelére fűzni, amelyek nem tanúsítanak ugyan­olyan önmegtartóztatást, aminőt Németország. Ezekutón vétek, nem, bün len­ne csodálkoznunk azon, hogy Jorga, a körömpróbás magyar­faló, igy ábrándozott: „Berli.i ki­javította a Róma által elkövetett hibát. A nemzetiszocializmus egyik vezető tagja szájába rágta Ma­gyarországnak, amely „hisztérikus kiáltozással" tölti be az egész lakott viiágot, hogy a berlini kor­mány nern engedi magát a revi­zionista politika vontató kötelére csimbőkozni és, hogy a kisnemze­teknek példát kell venniök a na­gyoktól, akik szintén veszítettek ugyan területet, ámde azért a re­víziót még sem avatják politikájuk tengelyévé". Mindez a fecsegés aligha érint­December 13-ón, vasárnep 1—3—5—7—9 érakor Vasérnep az 1 órai előadás zóna I A msgyar filmgyártás remeke: Zivatar ECemenes­pusztán Magyar hiradó December 14-15, hétfőn, kedden het bennünket, magyarokat, akik­nek jussa az ősi birtokállományrn ugyanolyan, mint az egyházé az örökkévalóságra. Sua irole siet. Ám sejna, Rosenberg és Jorga szavai nyomán Erdély amúgy is roskatag békéjét újból felzavarta pihenéséből a Horia-Kloska in­duló üvöltése. S a berlini cikk akarva-akaretlan sós könnyeket, pimasz megaláztatásokat hozott zálogba fogott véreinkre, akiket a tetejébe a szászok is, osztályos atyafiak jóban-rosszban ezer éven át, rutul cserben hagylak. Alig ocsudtunk fel az első meg­lepetésből, a Völkischer-Beobach­ter ismét reánk duplázott. Horvátországgal kapcsolatban azral a váddal illet bennünket, hogy ezer éven át fosztogattuk és zsaroltuk. Szerinte soha mást nem adtunk a társországoknak, mint azt, hogy megismertettük a mág­nások fütykösével, a szolgabirák gőgjével, kizsákmányoló prókáto­rok és vérszopó zsidók rajával. Megemlékezik a nemzeti szocia­lizmus félhivatalosa arról az epo­peárol is, amelynek Petőfi volt a Tyrlaeusa és Görgey a Milliadese. Megemlékezik és ugy találja, hogy az igazság Jellacsics bán oldalán volt. Annak a Jellasisnak az ol­dalán, akit Schwarzen'berg Félix herceg rühes vérebnek nevezett egy korona tanácson. Annak a Jellasicsnak az oldalán, akit a soldateska is, amelynek vak esz­közeként dult, megvetett, Jellasics­nak az oldalán, akif Windisch­graetz a bosszú előtt járó hóhér­bárdnak titulált. Semmi közünk ahhoz, mit gondol a Völkischer Beobachter a horvátokról. Any­nyival kevésbé bánjuk, ha ma­gasztalja, mert valamivel régebb­ről ismerjük derekasaágukat. Fájó csak, hogy a mi rovásunkra di­cséri. A mi rovásunkra és az igazság róvására. Aki csak félig-meddig ismeri Európa történelmét, oda se hade­rint a sületlen vádakra. Horvát­országol Magyarországgal a szá­zados közjogi vinculum mellett a lörök e'leni védekosésnek létér­dekei is összekölötlék. A horvát tarfománygyüIé8 minden ország­gyűlésre elküldött© a deputatosait, akik nemcsak a közös, horvát­magyar vonatkozású ügyeket tár­gyalták egyenjogú rendekként, hanem a belpolitikai kérdéseket is. Sőt, az utóbbiakban is a rendi dualizmus szellemében a magyar rendekkel tartottak a királysággal szemben, miként a horvét tartó­ménygyüh s 1593-ban meghagyta követeinek: „a király és a magyari rendek összeütközései esetén le­gyenek a beke szószólói, de egyet­len pontban se szavazzanak akár félelemből, akár kegyhajhóozás­ból Magyarország szabadsága el­len, hanem mindenre nézve a ma­gyarokkal tartsanak és segítségü­ket jajgat/a és könyörögve esd­jék." É*!ől a felfogástól, ettől a test­véri viszonytól hosszú és kecska­ringós ut vezet oda, hogy a XIX. században Béccsel összefogva, majd a XX. században ez ősi el­lenséggel, a szerbbel társulva, a horválság egyetlen, régi barátja, a magyarság ellen forduljon. De a lassú elhidegülés! nem a magya­rok idf'zték elő. Ép ellenkezőleg, a horvátok voltak azok, akik, a karlócai béke után, a török nyo­más megszün'ével, nyűgösködni kezdettek. Nemzeti öntudatuk meg­erősödését 8 a magyar kapcsolat elleni fordulását attól az időpont­tól kell számítanunk, amikor, 1666­ban, általánosan ismeretessé vált spalatói Tamás főesperes króni­kája s annak függelekében az a legendás elbeszélés, mintha Kál­mán király annak idején a hor­vát törzsek vezetőivel bizonyos ál­lami eutonoia fenntartásában meg­egyezett volna. Ezekből az állító­lagos feltételekből, amelyeknek egész hitele egy apokrif krónikán nyugszik, ezekből a mondaszerü „pecte konventa"-ból a XVIII. szá­zad természetjogi gondolkozása vakmerően azt hőmozta ki, hogy Horvátország est ka szent korona szuverénilósa alatt áll, de külön­ben a magyar királysággal egyen­jogú fél. Növelte a horvőlok tara­jót az is, hogy a császári ka ma­rilla a Rákóczy felkelés leverésére a granicsárokat ugyancsak igény­bevette, sőt a déli végeken műkö­dő labanc generálisok odáig szem­telenkedtek, hogy a szlavón ren­deket Magyarországtól elszaka­dásra s az osztrák örökös tarto­mányokhoz csatlakozásra bujto­gatták. Ám lényeges változások nen* jönnek létre, mert a frigy a hor­vátoknak kedvez. Horvát-, Szia­von-, Tótországok ugyanis még ab­ból az időből, amikor a félhold elleni küzdelemben vérrel áldoz­lak, alig járultak az államháztar­táshoz. Például a XVIII. század végén egész Horvátország 135 porta után fizetet hadi adót, ami­korSVasmegye egymaga 262, Nyílra 288 porta terhét viselte. Á porta akaltoiliág a régi és a ma) 2-lámpás rádió között! 1931+19 Egy hullámsáv (2CQ-600 m ig) Mágneses hangszóró Kis körskáfo fokbeosztással HangfrequenHa-sáv: 100—4000 Hz Egyszerű fényezett furnir szekrény j. Nappal kizárólag Budapest I. vétele Készpénzár P190.­Rövid-, közép- és hosszúhullámsáv (19-50, 195-590 és 720—1950 m-ig) Elektrodynamikus hangszóró, exponentiális membránnal Nagy sikskóla, beirt állomásnevekkel (o rövidhullámhoz is) Veszteségmentes felépítés Hanglrequentia-sáv: 50—7000 Hz Veszteségmentes hullámcsopdák a helyi­adók tökéletes kiszűrésére Díszes fényezett diófaszekrény, műbútorasztalos munka Nappal is hangerős külföld-vétel Kiváló rövidhullám-vétel egész nap ^g Készpénze,* P 373.­Az Ori on rádiók !936/37-es sorozGta minden Orion rádiókereskedőnél kapható

Next

/
Thumbnails
Contents