Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám
1936-10-31 / 250. szám
1936 október 31 BEKESMEGVEI KOZLONV 3 Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Itt gubbaszt még, lankadt szőrnyakba), kókedt reményekkel, a béke ! De aliarha lesz tartós az időzése körtünk ! Legalább Gamelin szerint ujbói megnyüt a korszak, amikor a vezérkarok beszélnek 8 a politikusok hallgatnak. L' ere des états-mejors b' est ouverte, ezzel búcsúzott őHitó'ag afrarcia generalizmus Paul Henry Spaaktól a napokban, kevéssel azutén, hogy a locarnoi papircafat végkép elhemvadolt. És hasztalan erőlködött a szegény külügyminiszter, hogy az illetékeseket jobb belétésra téritse, nemcsak Párizs, de Lordon is reő förmedt. Mit gondol ez az incifínci Belgium, dühöngött a Quay d' Orsay, tajtékozott a Foregn Office. Avagy elfelejtette, amit 1920 ban fogadott ? Hogy örökre kitart a régi szövetségesek mellett 1 Ám a francia vezérkarnak se kedve, se érkezése nincs a céltalan sőpitozősra. Tüstént levonta az öaszes konzekvenciákat, amelyek az adott helyzetből folynak és Saint Cyrben már is serényen dolgoznak az uj haditerveken. Persze, mondanunk se kell, ezeketa haditerveketsürü homóly takarja. De ha elővesszük a térképet s főként, ha elővesszük a jobbik eszünket, igen könnyen elképzelhetjük, hogyan fog elindulni az a háború, mely az egész világot sarkaiban reszketteti meg. Hogy Németország az első, adandó piilanatban ugrásra készül, csak gyógyíthatatlan holdkóros tagadhatja. Az ilyesfajta betegségben szenvedőknek őszintén ajánljuk Glausevitz és Ludendorff müveit, esetleg pótlék gyanánt Schliifen s Bernhardi írásait. Különösen Bernhardira figyelmeztetjük, aki páratlen szabatossággal a tömörséggel határozta meg azt az utat, amelyen nemcsak Németorszőgnak kell járnia, de igencsak minden olyan óllamnak, amely nem akar elhullani s amely tart magőrB. „Egy olyan birodalom, mint a német — irta a haditudomőnyok klasszikusa — egy olyan birodalom, mint a német, mely csak győzelmek hoszszu sorozata órán érkezett a nagyság és a hatalom ormára, nem maradhat fenn, csak akkor, ha folyton-folyvást ugyanazokat az eszközöket alkalmazza, amelyek a vas és a vér segitségévfl előre vitték." Ez volt Julius Caesar hite is i Eodem modo tenentur, quo acquiruntur impeiie! Ócska igazság ez, amit a hóditók, a rómaiak s ango'ok eRyarént, óllandóen gyakoroltak. Ennek a .Hágánál híjszálnyi kétség se fér ahhoz, hogy e'őbb-u'óbb üt a leszámolás órája a Rajnánál. De nem olyanformában, mint amilyenben 1914 tői 1918-ig, vérciik gyanánt, elhúzódott. Most is az volna u^yan a szlratégisi cél, hogy Franciaország északi része, holott is a gazdaság aortái lüktetnek, es enyatörzstől elszakittassék. Ám a németek megtanulták aleposan a leckét s nem óhajtanak ismételten ugyanabba a hibóba esni, amit Groener végzetesnek itélt: a döntés halogatásóba. Valahány taktikusuk, mind ezt a felfogást vallja, hocy a győzelem csak akkor ér valamit, ha gyors. Panecea gyanőnt a rajtaütést hirdetik, amely megelőzi az , ellenséges haderő kibontakozásét. Ez pedig csak olyként lehetséges, ha a támadást motorizált erők végezik. Csakhogy a motorikus erők könnyen megtorpannak ott, ahol akadályokra bukkannak. Tehát Franciaország keleti határai, amelyeket a Mosel s az Aisne vize őrkol 8 röppent erődítmények sánca óv, gyorsan le nem gőzolhatók. Ellenben Thionvillelől északra, a belga Maass-nól szebad rés nyilik a Sambre s az Oise völgyébe, ahonnan a páncélos szekerek Lutéciába igyekezhetnek. Útközben megkaparinthatja az előnyomuló hadsereg a belga és a francia szénbányákat 8 ezzel megbéníthatja a francia s belga hadianyaggyárak légzőszerveit. Amiből — a contrario — önként adódik, hogy a német tőmadás sikerrel csak akkor kecsegtet, ha Belgiumon át sujt le. Nem változtat ezen kcröirfeketényit se ez, hogy Belgium pihenni tért a semlegesség csigaházéba. Mert a földrajzi és a ga-tdasági tényezők öröktől fogva adottak s örökké adva lesznek. Ám tegyük fel azt a sztratégiai lehetetlenséget, hogy Belgiumot megvédi a puszta semlegessége s a német hadsereg tisztelni fogja Belgium épségét s mesgyéjét őt nem hágja. Ebben az esetben Franciaország Achilles-sarka, az a vonal, mely Dunkerque-től L'ége ig, Liége-től Lon&wy-ig nyúlik, megrövidül, ami önmagában is könynyebbséget jelent és, ha Valenciennes és Maubeuge erődjeit kiépíti, ugy — ahogy szó van róla — akkor letéphetetlen őv simul a derekára. Időig rendben volnánk. Csakhogy abban az esetben, ha Belgium semleges marad, Anglia is beléköp a tálba. Belgium mint moxicn sí* a ctapítóBctitféientíti f Akar ön németet vagy más világnyelvet jól, tökéletes kiejtéssel megtanulni? Azelőtt a helyszínen kellett éveket eltölteni 1 Ma csupán oly rádióra van szüksége, amely teljesen az eredeti hangszínezettel adja vissza az idegen nyelv sajátosságait. Ilyen a hangkorrekcióval működő 44-es ORION RÁDIÓ. Nagyszerű középés hullámrészén felöl rövidhullám-része a technika mesterműve. Rövidhullámon a nap bármely szakában hallhatja és gyakorolhatja a nagy világnyelveket. ORION A4 Minden Orion rádiókereskedőnél kapható Fenti készülék kapható Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy* ut 6. Fenti rádió kapható ROSENBAUM -nál önőlló őllam fölteheli magéban, hogy a Schelde partjain lábhoz tett fegyverre! ál), amig jobbra, vagy balra eldől az irtózatos küzdelem. Ez az ő dolgfcl Anglia dolga pedig, hogy Belgium az legyen, ami volt : hidfője a Szigetországnak. S nem tűrheti, hogy bárki megzavarja a cirku'usait, amelyek tudvalevőleg a Rajnánál kezdődnek. Rája nézvést a belga semlegesség ennyit jelentene, hogy Oatendénél, vagy Zeebrugenél angol caepatok partra nem szállhatnőnak, annyit jelentene, hogy az angol repülőbázisok Franciaországben zsúfolódnának akkor, amikor a német bombavetők egy óra leforgása alatt átszelhetik a csatornát. Mihamar az történnék Belgiummal, ami Napoleon idején Dőniával Angol flotta kényszerítené arra, hogy elrebegje a boldogító igent s amellett hozományul át kellene adnia — esetleg — Gongot, a duhaj vőlegénynek. S ezt nagyon is jól tudják Bruxellesben. Hőt ekkor miért tértek le a z atyafiak a járt csapósról? Hisz Va n & béri egy fiatal, szerelmes házaspár. Ha jó a reggeli, v „ti* má r i ókedvü@ k1T Esy csés z® F ran ck kávépótléfelcal füsxeresett ff/ ' iMstté KJ&& cukorral együtt csak 3 fillé Zeeland ép most akarta a katonai idejét egv évről tizennyolc hónapra emelni 1 Sajna, ép ess törte ki a miniszterelnök ur nyakcsigolyáját s ez nyitotta meg III. Lipót király szóját. Aki félig-meddig ismeri Belgium történetét, jól emlékszik rája, milyen nehéz volt a flamandokkal s a wallonokkal a kaszárnyákat megkedveltetni. A mostani uralkodó öregapja nem kevesebb ideig, mint husz évig főzte a pasasokat, mig sikerült őket mundérba bujtatnia. S most jön egy szocialista kormőny s fel akarja emeini a szolgálati időt, a tetejébe növelni akerja a hadi kiadásokat. Azután meg a francia orosz pakfum se ízlett a belgáknak. S a flamand meg a wallon, da különösen a flamand parasztok szívesen hallgatták a a rexistékat, akik szedett-vedett 7 .Át •YJ X tehát CSABRÜI OZGÜ Telefoni 91. Telefon: 91. Október 31, november 1—2-én, szombaton fél 7, fél 9, vasárnap 1. 3, 5, 7, 9, hétfőn fél 7, fél 9 Vasárnap 1 órakor zónai Nászút féláron Ágay Irén, Jávor Pál, Erdélyi Mici, Kabos Gyula, Dénes György Szines trüí kfilm Magyar hiradó
