Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-03 / 150. szám

BÉKÉSMEBYEIIÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 julius 3. péntek 83, évfolyam 150. szám A magyar kiküldött felszólalása a népszövetség közgyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti) A népszövetségi közgyűlés tegnap délutáni ülésén ez első szónok Chile kiküldöttje volt. Uióna a svéd külügyminiszter beszélt, aki kijelentette, hogy orszőga mindaddig együttműködik a népszövetséggel, mig a népszövetség az államok érdekeit és nem egyes hatalmak érdekeit szolgólja. Uána Uj-Zseland képviselője mondott beszédet, majd Pfíügel, Ausztria képviselője reményéi fe jezte ki, hogy az egyezségi ok mány reformja a nemzetek szö velségét hatékonyabbá fogja tenni. Ausztria támogatni fogja a megreformált népszövetséget, Kina kiküldöttjének felszólalása után Velits Lészló magyar népszövetségi kiküldött, meghatalmazott miniszter emelkedett szólásra. Többek között ezeket mondolta beszédében: — Mindenekelőtt szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a magyar kormány teljes elismeréssel van a genfi egyezmények nagy gyakorlati hasznossága iránt, tudja és elismeri azokat a fáradozásokat és erőfeszitéseket, amelyeket a népszövetség kifejtett, hogy teljesítse lényeges feladatét a beke fenntartása érdekében. Mindamellett a magyar kormány a maga részéről számot vetett azzal, hogy a genfi gépezetnek bizonyos hiányosságai vannak, amelyek részben a paktumból, részben az egyezményokmány gyakorlati alkalmazáséból erednek. A magyar kormány ezek következtében hive az okmány alkalmazási módszerei reformjának és e kérdést illetőleg elgondolásai röviden igy összegezhetők : A magyar kormőny nem csatlakozhat ahhoz a csoporthoz, mely szerint a népszövetség feladata a paktumból eredő megtorló rendszabályok szigorú alkalmazása volt. A magyar kormány szerint a súlyos helyzetet egyensúlyba kell hozni a paktum idevonatkozó határozmányaival, igy elsősorban a 11., 13. és 19. cikkellyel, melyek a népszövetségi nemzetek között felmerülő vitás kérdések megoldásának békés lebonyolítását célozzák. A magyar kormőny szeretné reményleni, hogy ezen az uton haladva, könnyebben lesznek elérhetők azok a célok, melyek az egyezmény bevezető részében körül vannak irve. Ezeket az eszméket Magyarország is vallja és ebben az értelemben fog együttműködni a népszövetséggel. Az utolsó felszólaló Irón képviselője volt. A tanács fél 7 órakor zártülést tartott. Blum francia miniszterelnök csütörtökön délben eluta£ott Genfből. Tiz éves fennállását ünnepli a felső kereskedelmi iskola Fabinyi pénzügyminiszter angliai utja (A B. K. tudósítója jelenti.) Austin Chamberlain, a népszövetség pénzügyi bizottságénak elnöke csütörtökön délben villásreggelit adolt Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter tiszteletere. A miniszter még néhány napot Angliában tölt. Az osztrák kereske delmi miniszter Budapesten (A B. K. tudósítója jelenti.) Stockinger Frigyes osztrák kereskedelmi miniszter csütörtökön a magyar fővárosba érkezett, magánjellegű látogatásra. Budapesti látogatása sorén felkereste Darányi Kálmán helyettes miniszterelnököt és megbeszélést folytatott az Ausztriát és Magyarországot érintő gazdasági kérdésekről. A megbeszélés egy részén Marschall Ferenc földmüvelésügyi államtitkár és Szécsi Tibor miniszteri osztályfőnök is rész Ivett. Kegyetlen apagyilkosság a vagyonért -(A B. K. tudósítója jelenti.) A Sopron közelében fekvő Szil községben Szabó György 65 éves kisgazda házának szomszédjai nagy lőrmát hallottak. Értesítették a csendőrséget s a csendőrök vallatóra fogták a lárma miatt a két Szabó fiut. A fiuk azt vallották, hogy atyjukra ráesett a kasza s olyan súlyosan sebesítette meg, hogy nyomban meghalt. Ezzel szemben megállapították, hogy e halált fejszecsapások okozták. A csendőrök előtt előbb tagadott a két fiu, de kétőbb véres ruhadarabokat találtak a házban, mire bevallották, hogy éjfélkor összevesztek apjukkal anyagi ügyekből kifolyólag és a verekedés hevében agyonsujtottők. A népszövetség tanácsa a megtorlások megszüntetésével foglalkozott (A B. K. tudósítója jelenti.) Genfben a népszövetség tanácsa Eden angol külügyminiszterelnök leiével zárt ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy napirendre tűzik Danzig szabad vőros helyzetének kérdését és a szombati ülésen foglalkoznak az üggyel. A közgyűlés elnöksége szövegezési bizottsággá alakul át és kidolgozza a megtorlősok megszüntetése kérdésében a közgyűlés elé terjesztendő indítványt. (A B. K. tudósítója jelenti) Csöndben, minden ünneptés nélkül érkezett el fennállásának tiz esztendős évfordulójához városunk egyik legjelentősebb kulturális intézménye, e kereskedelmi iskola. A magunk módja szerint adózunk a tízéves eredményes munkának legalőbb egy rövid visszapillantással 8 ugorjunk tiz évvel vissza a múlthoz. A hőboru utáni gazdasági fellendülés egyik legbiztatóbb évében 1925. tavaszőn történt, hogy a Kereskedelmi Csarnok bead vőnnyal fordult a város képviselő testületéhez és felső kereskedelmi iskola felállítását kérte. A képviselőtestület nagy megértéssel tárgyalta az indítványt éB elhatározta az iskola felállítását, amennyiben a következő két feliétel megvalósul: 1. a tanerők fizetését kiegészítő 50 százalékos állami segély, 2. a próbabeiratás alkalmával legalább 35 tanuló jelentkezik felvételre. Amikor az első feltétel, az állami segély nem volt megvalósítható, a vőros képviselőtestülete elismerésreméltó megértéssel vállalta az államtól vórt kiegészítés előteremtését is — és ezt annál inkább meglehette, mert az előirányzott 35 ös létszám helyett 77-en jelentkeztek felvételre. Párhuzamos osztályokat kellett felállítani, hogy az iskola a Vigadó épületében megkezdhesse működését. Az egyik osztályban délelőtt, a másodikban délután folyt a tanítás ugyanazon tanteremben és nehézségek légióit kellelt legyőzni, amíg a tanítás megindulhatott. A kezdet A különösképen gyakorlatias célú oktatás elé kezdetben igen komoly nehézségek tornyosultak. Az iskola tanszerei csak fokozatosan voltak beszerezhetők, az iskolának nem megfelelő elhelyezése s az ebből folyó nehézsegek rendkívüli feladatok elé állították Pancratz igazgatót és munkatársait. De a fáradhatatlan munka, a hatóságok támogatása 8 a társadalom megértő áldozatkész segítsége végül is átjuttatták az intézetet a gyermekkor betegségein. Érdekes figyelemmel kisérni a tanulók számának növekedését, A* első négy esztendőben, amikor egymás után nyíltak meg az oszlőlyok, szinte feltűnő pontossággal emelkedett a tanulók számét az első évi 77-ről a negyedik évben 281-re. A következő 1930— 31-e8 tanévben változatlanul 280 növendéke van az iskolának, ám a következő évtől hanvetlós kezdődik 8 1931-32-ben 233, 193233 ban 221, 1933-34-ben 185, a kővetkező évben 155 a növendékek létszáma. Ennek a visszaesésnek egyik oka kétségtelenül a mindjobban elmélyülő gazdasőgi vőlsőg, dönő ok azonban, hogy ekkor érte el a megfelelő kort az 1914—18-as háborús évek nemzedéke, amely abszolút számokban is messze elmaradt a békeévek ifjúsága mögött. Kétségtelenül nem oka azonban a visszaesésnek az intézet, amely egyre nagyobb megbecsülést, általános elismerést viv ki magának ugy a szakkörökben, mint a nagyközönség előtt. Lendületes fejlődés Egyre gyakrabban találkozunk az iskola munkáját dicsérő eredményekkel. Ugy a szellemi, mint a testi kuliura terén átlagon felüli eredményekel érnek el a növendékek, egymást kövelik az iskola rendezésében szebbnél-szebb versenyek, előadások, hangversenyek. A sikerek természetes serkentő erejükkel ujabb sikerek forrósai lettek ugy a tanőr, mint a növendék oldalán 8 az iskola azt a benyomőst kelti, mintha évről-évre egyre jobban megtalőlnő önmagát. Pancratz igazgató és a feladatát hozzáértésen kivül szívvel-lélekkel végző tanári kar munkája azonban csak akkor emelkedik ki a maga valóságos nagyságában, ha számot vetünk azokkal a tárgyi hiányokkal, amelyeket — gazdasági okokból — máig sem lehetett leküzdeni. Fájó ponlja a felső kereskedelmi iskola fejlődésének a tornaterem hiánya. A napjainkban egyre jobban előtérbe nyomuló testkultura nem nélkülözheti mór egy intézetben sem a saját tornatermét 8 mindent el kell követni, hogy 160 tanuló testnevelése ne legyen az időjárás szeszélyeinek függvénye és ne függjön idegen intézetek tornatermének vendéglátásától. Végül az idegenforgalom Aki reggelenként végignézi az Andrőssy-uion a vasútállomástól a vőros központja felé hömpölygő diőkőradatot, abban a kereskedelmi iskola növendékeit jelentős számarányban fedezheti fel. Az iskola növendékeinek ugyanis kereken 66 százaléka nem Békéscsabán lakik, ezek tehát családi és ismeretségi körükkel akarva-akaratlanul Bé-