Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-03 / 150. szám

2 BCKCSMCQYCI KÖZLÖNY 1936 julius 3 ké»csaba vonzási körébe kerültek. Arra mőr nincs helyünk, hogy foglalkozhassunk az iskolával kapcsolatban működő női kereskedelmi szaktanfolyammal és a kereskedelmi tanonciskolával s általában. is hangsúlyoznunk kell, hogy hely hiányában közel sem foglalkozhatunk olyan mélyrehatóan a jubiláló kereskedelmi iskola jelentőségével, fejlődésével és tanerőinek kitűnő munkájával, amint azt megérdemelnék. A mérleg.. . Illő lenne a tórgyhoz, hogy mérleget készítsünk tiz év összefoglalt eredményeiről. Részletekbe azonban nem bocsójtkozhatunk, igy csak . annak megállapitósőra szorítkozunk, hogy ennek a mérlegnek csak „vagyon" oldala van. Sokat, igen sokat nyert a kereskedelmi iskola révén városunknak kulturális, gazdasági élete, idegenforgalma és gazdasási kulturája egyaránt s az iskola rászolgált arra, hogy továbbra is állandó támogatását élvezze a város hatóságainak csak ugy, mint társadalmának. (—) Julius 20-án adják át a forgalomnak a csaba— gyulai országút ujgyulai szakaszát ' (A B. K. tudósítója jelenti.) Még ez év elején lezárták a békéscsaba—gyulai országút Ujgyula alatti szakaszát s a jármű forgalmat a lencsési útra, illetve Doboz felé irányították. A lezárt 1900 méter hosszú kikopott uttestet acél ekékkel felszántották s a régi úttestből kikerülő kőanyag részbeni felhasználásával megkezdték az uj cementhabarcsba rakott vékonv kiskőburkolat elkészítését. Az útépítésnél átlag 250 ember volt foglalkoztatva állandóan és pedig olyan tempóban, hogy néhány héten át a távvezetékre kapcsolt 200 wattos égők és acetylen lámpák fényénél még éjszaka is dolgoztak. Az útépítés a mult hét végén befejeződött, illetve a burkolat elkészült s az uttestet elárasztották vízzel. A viz három hétig áll a betonon, utána leengedik s folyó hó 20-án az egész 1900 méteres szakaszt átadják a forgalomnak. Az útépítés százezer pengőbe került. A kisebbségek egyenjogúak Csehszlovákiában — mondja Hodzsa miniszterelnök (A B. K. tudósítója jelenti.) Hodzsa Miién dr. cseh miniszterelnök a szenátusban beszédet mondott a német kisebbségek problémáival kapcsolatosan. Kijelentette, hogy a kormány a kisebbségekkel szemben a nemzeti egyenjogúság irányvonalát követi, 8 erről az útról nem hajlandó letérni. Ha problémák merülnek fel, a megoldást követelni kell s a kormány megtárgyalja azokat. A keresztényszocialista párt és a kormánypárt együttműködésének célja, hogy a nemzetiségi kérdések megoldásában a kisebbségeknek minél több képviselője részt vegyen. Békéscsabát az első építőipari bércsoportba sorozták A legkisebb órabéreket az iparügyi miniszter hagyta jóvá • iparügyi minisztériumba 8 most c?ak a legfelsőbb iparhatósőg jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy ezek a munkabérek hatályba lépjenek. Az orszőgos bérrendezés által megszabott bérek iparkamarai kerüle'enként öt bércioportra oszlanak. Az első csoportba mindenütt n legforgalmasabb, ipari élet szempontjából legjelentősebb városok és községek kerültek, az ötödikbe pedig minden kamarai kerületben a legkisebb községek, valamint az ezekhez tartozó munkahelyek jutottak. A szegedi kerületben csupán Békéscsaba és Szeged épifőmunkésai jutottak az első bércsoportba. Az építőmunkások legkisebb órabérei a vidéki kamarai belterületekben: I. bér- II. bér. III. bér- IV. bér- V. bércsoport csoport csoport csoport csoport Kőműves és ácssegéd felszabadulástól számított 2 éven alul Kőműves és ácssedéd, felszabadulástól számított 2 éven tul Állványozó (egy vagy több emeletnél, munkakönyvvel) — — Napszámos (férji) — Napszámos (nő és 16 éven aluli fiatalkorú) — — Az országos bérrendezés első bércsoportjában a kőműves és ácssegéd órabére két évi gyakorlatilag 44 fillér, azontúl 54 fillér. Az állványozó munkás órabére 40 fillér, a férfi segédmunkás órabére 25, a munkás órabére 22 fillér. A heti 54 órán tul teljesített munkaórák után Budapest kivé(A B. K. tudósítója jelenti.) A budapesti 1935. évi nyári nagy épitőmunkás ezlrájk után az iparügyi miniszter elrendelte a budapesti és környéki községekben dolgozó építőmunkások legkisebb órabérének megállapítását. Est a döntést mult év december 9 ikén hagytők jóvő. Majd ezt követően az iparügyi miniszter az idén, január 28 án az épitőmunkősok legkisebb munkabérét a Budapesti Iparkamara egész területére megállapította s egyben elrendelte, hogy a debreceni, győri, miskolci, pécsi, aoproni és szegedi kamarai kerületekben dolgozó munkások részére az egyes bérmegőllapitó bizottságok ugyancsak rögzítsék a legkisebb béreket. A tárgyalások május 18-én kezdődtek meg Győrött és junius 8-án érlek véget Szegeden. A megállapodások eredményét a bérmegállapitó bizottságok összesítés után felküldték az fillérben 44 44 40 38 34 54 48 46 42 38 40 __ , 28 26 24 22 22 22 20 20 18 18 telével az egész országban mindenütt 12 százalék túlóradíj fizetendő. Gyérkémények és különálló tornyok építésénél és külső javításénál állványon, valamint épület-tornyoknál a főpárkánytól felfelé végzett, úgyszintén forró és piszkos, illetve ez ácsoknál a veszedelmes helyen végzett munkánál 20 százalék pótdíj fizetendő. Szüleit keresi egy talált gyermek A gyulai állomáson vasúti kocsiban akadtak rá még 1916-ban (A Nemzeti Újság tegnapi száma hozza az alábbi érdeklődésre számot tartható cikket, amelyet mi is leközlünk, hátha srkerül a szülőket megtalálni, csak anynyit jegyzünk itt meg a rend kedvéért, hogy Békésgyula nem éppen Erdélyhez tartozik...) Hamisítatlan háborús regény ennek a fiatalembernek az élete, aki naranc8sáiga színű teniszingében és fehérvászon nadrágjában szerényen bekopogtatott szerkesztőségünkbe A szerkesztőségi szoba fülledt hőségében e'feledkeztünk a kánikuláról, ennek a sovány,sok koplalást és nélkülözést átélt fiatalembernek a szavai olyan dermesztően hangzanak: „Keressék meg a szüleimet I..." — 1916-ban, szeptember hónapban az első román betöréskor a békésgyulai vasúti állomáson egy kocsiban találtak... Egy orvos fe dezett föl, ő adott át a hatóságnak 8 a gyermekmenhelyre kerültem. Néhány évvel később már mesterségre fogtak és a kocsikárpitos szakmát tanultam ki. A menhelyről több fiúval együtt vidéki gazdákhoz utaltak ki, nagyon sokat dolgoztunk s gyakran bizony embertelenül bántak velünk. — Fattyunak szólítottak és az istállóban aludtunk. A mult év augusztusában az átmeneti fiuotthonba küldtek el. azután egy napon az uccára jutottam... — Gyermekkori emlékeire nem tud visszaemlékezni ? — Az az orvos, aki a vasúti kocsiban megtalált és segédkezett a személyi adataim felvételénél, kétévesre becsült. Nem emlékszem semmire. Hol laktam, kik voltak a szüleim, semmikép nem maradt meg az emlékezetemben. — Hogy állították össze a személyi adatait? Szelíd mosollyal válaszol: — Az kérem, könnyen ment. Erdélyben találtak, tehát a veze— Influenza, spanyoljéivány, torokgyulladás, az orr és a garat elnyálkásodáBa, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok vagy tüdőcsucshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „FerencJózsef" keserűvíz használata által gyakran és alaposan kitisztittassanak. léknevem Erdélyi lett. Békésgyula városban fedeztek fel, a kereszt" névnek a Gyula nevet adták. — Hol él most és kik támogatják ? — A Gróf Haller-ucca 44. az. házban lakom. Marx Péterné dohánygyári munkásnő fogadott magához. Az asszonynak van egy fia, hát szívesen odafogadott másodiknak. Olyan jó hozzám, mintha az édesanyám volna. Mos rám, hogy mindig tisztában járjak és az utolsó falatját is megosztja velem. Heti két pengőt kellene fizetnem, de csak ritkán tudom alkalmi munkákból összehozni a pénzt. Nagyon el is adósodtam szegény „anyámnál". — Mennyivel tartozik ? Elszomorodott arccal süti le szemét a földre, látszik a szégyenkezés rajta, hogy adósságba keveredett. — Mér tartozom öt pengővel 1 — Mivel segíthetünk a sorsán ? — kérdeztük tőle és előre vártuk, hogy több kérvényt vesz elő, ajánlólevelet kér s megkezdi a reménytelen kilincselést irodától műhelyig és a gyártól — a koldulási engedélyig. Csupa mosoly, önbizalom, amikor válaszol: — Mór van állásom. Jaskovich László színművész ur a mult hé* ten elvitt a MFrR-hez és ott Szabó ur megígérte, hogy bejuttat valamelyik hajóra. Már megjött az értesítés, hogy Vasváiy kapitány urnái jelentkezzem a vonalfőnökségen. Nagyon boldog vagyok, de félek is, hogy a nehéz munkát nem fogom birni. Oly sokat nélkülöztem, legyengült erőtlen vagyok. Pedig nem dohányzom, nem is iszom . . . H Gy. Árverési hirdetmény-kivonat Békés-Csabai takarékpénztár egyesület végrehajtfatónak K. Csicsely Pál (n*8 Áchim Erzsébettel) végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtási árverést 11500 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a békéscsabai kir. járásbíróság területén levő, Békéscsaba városában fekvő s a békéscsabai 12330. sz. tkvi. betétben A+l. sorsz. 1563. hrsz. alatt foglalt I. Orosházi-ut (Jelenleg Horlhy M.-ul) 52. sz. ház és udvarnak a végrehajtást szenvedő nevén álló B. 1. alatti fele részére 2400 P fillér kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1936. évi augusztus hó 12. napján délelőtt II órakop a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (Árpád sor 4. sz. 9. ajtó) fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes papirosban a kiküldöttnél lelenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni 0881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §§; 1908: XL. t.*c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet igérm senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár száznléka szerint megállapított bánatpénzt a: általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XL. t.-c. 25, §.) Békéscsaba, 1936 április 19. Dr. Gárdonyi sk. jbiró