Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-19 / 164. szám

4 ÖCKESWEGYEI KÖZLÖNY 1936 julius 19 7J szettí hazugság Beszélgetés Genia Dascal bécsi operaénekesnővel, akit vendégül hivott meg indiai tündérpalotájába a haiderabi maharadzsa és akinek filmjét most rendezi Amerikában Ernst Lubitsch Az a szép és mindig elegáns szőke asszony, aki barna foltokkai tarkított fs Pipszi névre hallgató japán gin-évei ott van minden délután a Grand Hotel előtt az ötórai tánc idején és akinek shortja a Riviéra divatját árulja el, igazában akkor vonta magára az érdeklődésemet, emikor észrevettem, hogy korán reggel — ilyenkor alszanak még Slubnyafürdő vendégei, különösen akkor, ha a szombati reunionok erősen a vasárnapba nyúlnak — elbújik a parkban és töltőtollával egy más után irja tele az árkusokat. Titkos Írónőnek tartottam az első pillanatban, amil.or azonban tegnap önkénytelenül it tanuja voltam annak, hogy rádión érkezett amerikai telegrammot kézbesített számára a portás, kerestem az alkalmat — én ha ezt keresem, meg is találom — hogy megismerjem. A szép és elegáns szőke aszszony az ura nevén van bejelent' ve a stubnyBfürdői hotelben, a férje : orvos Turocszentmártonban, tegnap utazott el, őnagyságát azonban nem a férje nevén hirdeti a bécsi Stadtstheater plakátja. Itt utat, amely ez öreg Dascal kolozsvári kúriájától a turócszentmártoni doktor csöndes rendelőjén át Genia Dascal-'al a világhírnévig elveret . . . Nagy Lajos király hitvese építtette — hír szerint — azt az öreg házat, amelynek helyén a stubnyafürdőí Grand Hotel áll és megkopott írások a körmöcbányai levéltárban mesélik el, hogy az „udvar"-nak hívták már Pázmány Péter idején is azt a széles térséget, ahol délutánonkint ma a jazz szakazofnnja ordit és ahol egykoron a Zfinyi-féle összeesküvés résztvevői tanácskoztak. Tangót táncolnak itt és engtish valszot és Genia Dascal itt meséli nekem : — Két esztendős voltam, amikor egy jótékonycélu koncerten először énekeltem odahaza Kolozsvárott. A?\ irta akkor rólam az Ellenzék „Ennek a kislánynak a nevét jó lesz megjegyezni, mert hallunk még róla . . ." Tizennégy esztendős koromban egy Kleh nevű karmester — ma a kolozsvári operánál működik — hangversenykőrútra vitt. Azu'án Pfeiffer tanár, Hevesi Piroska férj^ tanított éneVilághírű Bengerfürdöruha kizárólag TESCHER Férfi és női Nor-Coc fürdő QsClfl ruha minden színben P " wU Andrássy ut 7. „Bizalom" bevásárlási helye a nemzeti (szocializmushoz, ekként irnak, hogyan irnak akkor a szocialisták I Benedikt Elmer, a Robotnikban igy ökrendezík : „A német aggresszivitás egyelőre csak hírlapi propaganda formájában jelentkezik, mert a németek egyelőre nem érzik magukat eléggé felvértezve, hogy másként is zsaroljanak. Am mi résen vagyunk s levonjuk a végső következtetéseket, mielőtl késő lenne." És a szocialista vezetők 1 Czapinszki.Mierszka.Szmuszkia a krakói pórtülésen cudarul neki estek Becknek s Lipskinek . állítólagos germanofiliájuk miatt. Ám a szocialisták kuruttyolhatnak amit akarnak. Nem igen számítanak. Annál többet számítanak az ezredesek. Ha ezek is felkészülődnek, az mér aggasztó. Sajna, Boguslav Miedzinski, a Diéta alelnöke s az ezredesek egyike nem telt lakatot a szájára és hangot adott annak a nyugtalanságnak, mely őt s a cimboráit emészti. Rádión továbbított szózatéban ilyesmiket harsogott : „Jegyezzék meg a szomszédaink, keleten épugy mint nyugaton, hogy a lengyel nép torkuknak uíirik, mihelyst megtámadják." Ebből látszik, hogy a Szwabot épugy gyűlölik a Visztula partjain akárcsak a moskál-t. HiábaI Egy évezred történetét mérol-holnapra magárói lemosni senkinek nem adatott. Nincs lengyel, akinek ne borsóznék a háta, ha a megaláztatások sorára gondol, miket ősei a teutonoktól szenvedtek. Véres árnyékok szegik el a barátság útját, — ahogy Joseph Conrad irta. Viszont Poniaiovszki és Mickievicz óta Franciaországra ugy tekint minden jóra való lengyel, mint a második hazájára. S ezt a rokonszenvet az 1893-iki forradalom csak elmélyítette. Ki feledhetné, hogy ugyanakkor, amikor Bismarck rendőrkémi szolgálatokat teljesített a cárnak, Franciaország menedéket nyújtott a vértanuknak? S ki nem emlékszik, lengyel, arra, mit kiáltott Floquet III. Sándor cár arcába, amikor diszhintaján Párizson végighajtatott ? Vive la Pologne, Monsieur I Pedig akkortájt Franciaország igen csak hajhászta Oroszország kegyeit. Mindezt nem felejtették el máig sem alengyelek, mint e hogy emlékeznek Weggand csodatételére Praha falai alatt. De rossz néven veszik Franciaországtól, hogy — szerintük — lebecsüli országuk jelentőségét. így például 1925-ben keservesen vették Franciaországtól, hogy előzetes beleegyezésük nélkül átengedte Németországnak a Rajna balpartját, majd abba nem akartak beletörődni, hogy a pacle a quatre-ból mellőzte őket. Gyerekes duzzogásoak vélné az ember. Lehet, hogy az. Ám— ahogy Dante enekli — van ugy, hogy apró szikrából nagy tűzvész ered. S ilyen semmiség miatt kell az angol diplomáciának törni a fejét, hova sasféroz Lengyelország, ha kitör a bál t» elindul a négyes. FIGYELEM A julius meghozta a nyári örömöket: a Kósa György-féle csónakház uj, felfrissített csónakokkal várja az evezősöket 1 ez a neve: Genia Dascal és ez a név törvényesen is megilleti őt, mert a művésznő, akiről szó esik alábbi tudósilósomban, Dascal Hermann kolozsvári birtokos leánya. A kontinens koncertdobogóin aratott sikerei után most szerződtette őt tagjai sorába a bécsi színház és ősszel a Denevér Adéljában fog debütálni. Én azonban most nem erről szeretnék írni, hanem arról, az amerikai telegrammról, amely közölte vele, hogy Szent hazugság cimü filmjének felvételei már javában folynak és a baseli Vogel Verlag utján Amerika elfogadta második filnv jét is. Ennek a cime : „Az uj hit" Lubitsch Ernő rendezi Genia Dascal drámáját Amerikában és az Újvilág egyik leghíresebb dramaturgja, Abel készítette el a tcenariumot. Olvastam a szerződést és elolvastam az uj drámának első iveit. Nem kell boszorkányság hozzá, hogy a riporter megállapítsa: jFlmerika egy uj tehetséget fedezett fel az őreg Európában és a riporternek most már csak egy feladata maradt: rekonstruálni az kelni. Tizennyolc éves koromban kerültem f?l Bécsbe, ahol Franz Steiner és Ignaz Korner oktattak. Tulajdonképen Heget, a Síaats op !r első karmestere — ma a berlini opera igazgatója — fedezett fel, de Hubay is nagy jövőt jósolt nekem. — Bécsből indultam el első nagyobb hangversenykörutamra, amelynek egyes állomásai a nagyobb német városok voltak. Énekeltem Romániában, Magyarországon, Ausztriában és Csehszlovákiában is. Tavaly Pöstyénben rendeztek velem egy koncertet a haiderabi maharadzsa számára és két hétig őfelsége vendége voltam. A haiderabi maharadzsa, aki tisztelőm, meghívott Indiába is és a most következő szezonban — uj szerződésem ezt lehetővé is tes?i — Nissan Joung Salabar őfelségének vendége leszek Indiában. Egyébként uj szerződésem a bécsi Stadtstheaterhez köt, itt klaszszikus operettekben lépek fel és alkalmasint a Denevérben debütálok. — És a film? Nevetve feleli: — Kora gyermekkorom óta irok. Egypár novellám már meg is jelent nyomtatásban. Voltaképpen azonban magam se gondoltam soha, hogy mint írónő csinálok karriert. Tavaly télen történt, hogy Bécsben az Európa kávéházban egy társasággal voltam együtt. Az asztalomnál ültek: dr. Römer, egy ismert németországi karmester, Kende, egy fiatal magyar komponista és doktor Hirschberg, a baseli Vogel Verlag bécsi megbízottja. Doktor Hirschberg elmesélte, hogy hónapok óta keresnek Amerika száméra egy filmkéziratot. A téma adva volt, de egyetlen iró sem tudta a témát feldolgozni ugy, hogy azt Amerika elfogadhatta volna. Megkérdeztem: mi is a téma. Doktor Hirschberg elmesélte nekem. — Érdekes probléma: évtizedek óta foglalkoztatja az irodalmat. Férj és feleség ideólin házasságban éhiek együtt. Mind a ketten rajongva vágynak gyermekáldás után. Ezt a vágyat azonban nem érhetik el és ennek oka: a férj. Az asszony mégis anya lesz, csakhogy pvermekének nem a férj az BDja. Csalés-e ez és vájjon o'van bün, amire nincsen feloldás? Ezt a problémát kellene megoldani. Én elmondottam a magam megoldásét doktor Hirschberg ott, a bécsi Európa kávéházban lekötötte nálam a darabot. Másnap hozzáfogtam b feldolgozáshoz, hamarofan elkészültem és Amerika megvette a ké?iratomat. A darabnak a cime: „A szent hazugság." Én, mint irónő úgyis mint asszony megértem azt a nőt, aki az anyaságáért bünreés hazugságra képes, da a — társadalom az anya lépését bűnnek fogja tartani mindig és a darabom se másíthatja meg a társadalom véleményét. Nálam nincsen heppy end, ami Amerika szempontjából forradalmi lépés, az anya, miután elérte életének célját és megszülte gyermekét, maga választja megoldásnak a halált, de — tisztán és szeplőtelenül megy a halálba. Szerelme véltozfítlan marad férje irányában mindvégig és én nem tartom bűnnek azt a lépést, amit — szerelem nélkül — elkövetett . . . — A részletekről sajnos nem beszélhetek, ugyanígy nem mesélhetek sokat ujabb darabomról sem, amelyet mór elfogadtak, le is előlegeztek, de amelyen most dolgozom reggelenként itt, a stubnyai parkban. Ennek a darabomnak a cime: „Az uj hit" és ez a darab utópisztikus, súlyos kompozíció lesz. Arról szól: hogyan élne a világ, ha eltűnnének a vallások és az emberek, északon és délen, a völgyekben és a meredek hegyek oldalain csupán egyetlen hitet vallanának. Azt hiszem, hogy a jövőhétre befejezhetem ezt a darabomat is é« — hozzáfoghatok a harmadikhoz, amelynek a témája már hetek óta él bennem. Nem fér kétség hozzá, hogy Genia Dascal mindkét témája teljes írót kíván. Mindkét téma súlyos probléma, de éreznem kell, hogy ez a szép szőke asszony, aki nagyszerűen táncol, remekül ugrik fejest a stubnyai strand medencéjében, elegáns mindig és a hangja kitűnő: mint irónő is megállja a helyét, (gaza volt az Ellenzéknek Kolozsvárott — nem is olyan régen — ezt a nevet meg kell jegyeznünk magunknak, mert: még hallani fogunk róla . . . Paál Jób