Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-19 / 164. szám

1936 julius 19 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 777/ történt régen? 1906. julus 19 Tótkomlós község került e héten az érdeklődés középpontiába, a fő városi lapokban is több cikk jelent meg, amelyek arról számolnak be. hogy ebben a kis békésmeggei fa'ubanmílyennagy a pánszlávizmus. A falubeli magyarság gyökeres javulást a köz-égi iskolák államosításától vár. — A mezőberényi polgári iskola építési költségeire a pénz ügy miniszter 228.400 koronát utalványozott ki. — Csaba eo. ref. hwei meg a mult évben kimondották, hogy vallásuk istápolására és hitbeli szükségleteik kielégítésére megalakitiák az ev ref. egyházat, amely nemcsak egy tcborba gyűjti Kálvin János követőit, de idővel templomot is emel. Hosszú idő óta várnak a terv megvalósu lására a reformátusok, akiknek végre ma, vasárnap teliesül óhajuk : megalakul az egyház. — A miniszter hozzájárult ah hoz, hogy Csaba község 35 ezer korona kölcsönt adjon a községi villamos telep üzemének. 1916. julius 19. Péter Andrásról, a szeghalmi nagybirtokosrol. aki vagyonát a ref. egyházra hagyta, irja a B. K.: „Tudja főtisztelendő uramöcsém — mondotta egy templomszen teles alkalmával sokatmondóan Baltazár Dezső püspöknek — Debrecen a magyar kálvinista Róma, de Szeghalom sem lesz utolsó hely. — Az öregúr ekkor már végrendeletére célzott." — A békéscsabai ev. egyház gyü lésén Sailer Vilmos dr.-t válaszi tolták meg ismételten a Rudolf j reálgimnázium felügyelőjévé. í Az iskolaszék indítványt terjesz í tetl be, melyben kérték, hogy !

ezentúl az első osztályban csak magyar nyelvet tanítsanak, s a j másodikban kezdjék meg a tót J oktatását. Izgalmas, rövid vita | utána határozathozatalt ez ügyben a háború utánra halasztót ták. 1926 julius 19. Megnyitották a kerületi iparon tananciskolai kiállítást. Az ünnepi beszédet Magyar Endre iparoktatási főigazgató mondotta, amire Kovács Mihály ipartestületi elnök válaszolt. — Siern Intre budapesti vállalkozó épití fel a békéscsabai gőzfürdőt. Az igazgatóság akkor, arrikor határozatát meghozta, kikötötte, hogy a vállalkozó csakis csabai iparosokkal dolgoztathat, a velük kötött megállapodásokat iga zolni keíl. — Hankovszky Dezső dr. békéscsabai járásbirót az igazságügy miniszter a fővárosba helyezte át. — Száznál több igazolványos gépkocsivezetőt tartanak nyilván jelenleg Békéscsabán. — A herceg prímás hazatérése után eldől, épül e kétemeletes palota a csabai plébánia helyén. Az anya giakat a most kibocsájtásra kerülő amerikai kölcsönből akarják előteremteni. — Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos az őszszel mindenképpen ki akarja költöztetni a rendőrséget a kultúrpalotából. A szuterén olyan nedves ugyanis, hogy a rendőrlegénység részére, lakások céljáira egyáltalán nem alkalmas. TÁROLJAIETERMÉNYEiT az 1200 vagon befogadóképességű raktárházakkal rendelkező Mezőgazdasági Közraktárakba, Békéscsabán. ahol er^a o'csó kamat melleit e^ől^get vehet fel, tehát nem lesz kerytelen terményeit H?onnal piacra dobni, hanem akkor adhatja el, amikor az árnt legmegfelelőbbnek találja és annak, eki azért a legtöbbet igér. — Hivatalos „közraktári jegy" letétbeheiyezese mellett edóf zetesre az adóhivatalok is hosszabb halasztást ódnak. — A tárolási feltételek a legelőnyösebbek, a betárolt átúk a legteljesebb biztonságban vannak és szakszerű kezelés alatt ólianak. Felvilágositált ad a MEZOGAZDASAGi KOZRAKTARAK RT. Békéscsaba, Andrássy ut 54, telefon 215 és a BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. Békéscsaba, Szent István tér 3. Telefon 82 és 43. Külpolitikai szemle Irja: Lustig Géza Schuschnigg távirtta Mussolinihez: „Meg vagyok győződve arról, hogy Excellenciád osztani fo^ja megelégedésemet a német biroda lommal létre jött egyezség tekintetében, amely értékes hozzájárulást jelent a béke általános mű véhez." Mussolini távirata Schuíchnigghoz: „A megegyezést örömmel kell üdvözölniök mindazoknak, akik a beke ügyét a szivükön hordják, mert igazi lépést jelent előre azon az uton, mely a dunai országok újjáépítése s földrészünk rendezése fele viszen." Nem ilyen rózsásan látják a helyzetet az angol lapok. A legtöbbjéből súlyos kételyek bugybo rékolnak s pattogzanak elő. Súlyos kételyek, még súlyosabb aggodalmak. A Daily Telegreph szerint Európa két államcsoporlra szakad!, két fegyveres táborra. S ez olyasvalami, mintha betömtek volna egy füstölgő krátert, de helyette egy vjilkán fenyegetne robbanással. A Daily Express pedig az eshetőségeket vizsgálva arra a meggyőződésre botlik, hogy a demokráciák s a diktatúrák rövidesen csülökre kapnak. Persze ostobaság lenne készpénznek venni az ilyen jeremiádákat. E<y azonban bizonyos. A teljes bizonytalanság, mely Anglia hangulatát rikitóan jellemzi. Nem tudja, hányat ütött az óra. Es különösen izgatja Lengyelország eljövendő magatartása. Abban ac egyenletben ugyanis, amely megoldásra vtt, Lengyelország a nagy ismeretlen. Vannak, még pedig jócskán, akik Németnrszég szövetségesét látják benne. De vannak, ugyancsak jócskán, akik ebben a föl'evésben tamáskodnak és ugy gondolják, hogy Lengyelország az utolsó pillanatban darabokra cibálja a szerződést, mely 1934. januárjában kelt. Érdekes azonban, hogy maguk a lengyelek sincsenek egészen tisztában önmagukkal. Az érdekük Németországhoz, az ösztönük viszont Eranciaországhoz húzza őket. Es ez a sajátságos bipolaritás, ez a fura kettőség hiven tükröződik a pórtok arculatán. Az ellenzék — usy a jobb, mint a baloldalon — akként vélekedik, hogy Lengyelország csak akkor töltheti be igazán szerepét, h* mennél szorosabban íimul Franciaországhoz. Az „ezredesek" csoportja, vagyis az uralmon lévő kormány ilyesmiről hallani sem akar. Szerinte Lengyelország csak akkor futhat célba, ha semleges mered és őrizkedik akőr ez egyik, akár a másik nagygazdához kisbojtárnak eUzegődni. Ebből a szemszögből itéli meg a hadsereg is a közeli jövendőt, amint félhivatalos orgánuma, a Polska Zbrojna, nyiltan mondogatja. „Európában ma nincs hatalom — irja a szóban forgó újság — mely egyedül dönthetne. Terményeit mindenkor a leppfth napin ni át a mer mint a „Futura" föbizományosa Békéscsaba

y Szent István-tér 3. Telefon 82 és 43. Sürgönyeim: Commera. Megnyílt az Andrássy-út 12. sz. alatt (Szondy-palota) Posztóforgalmi Itt. ahol mindennemű szövetek és kellékek a legolcsóbb gyári áron szerezhetők be. Férfidivat és minden posztóanyag a legolcsóbb árakon. Divatáruk! Szőnyegek! Szíves látogatást kér, tisztelettel Körmöczy Ferenc Anglia ugyan önmagában véve is elég hatalmas, de a politikája tétova. Németországot gúzsba kötik a gazdasági nehézségek, Franciaországot pedig ernyeszti, sorvasztja belső ziláltsága. Európa züllöttségének közepette Lengyelországra néz a feladat, hogy a serpenyőt arra billentse, amerre neki tetszik, mert választása az egész földrész sorsát megpecsételi." — Mások viszont, főként a pilsudeikok Németországhoz szitanak. Különösen Smogorzewsky vonzódik a harmadik birodalomhoz. Ám a marsall diadochjai között is akadnak fölösen, akik a harmadik birodalommal való együttműködést csak cum grano salis óhajtják értelmezni. S bizony a Wilhelm-strassénak minden oka megvolt a felhördülésre, amikor egy válságos pillanatban, 1936. tavaszelőjén, a Kurier Warszavszki hasábjain Sikorski tábornok elszólta magát. A volt miniszterelnök bátorkodott utalni a kényes helyzetre, amit Lengyelország az U. R. S. S. s a német birodalom tövén elfoglal, majd ekként áradozolt: „Ami Lengyelországot illeti, tökéletesen számol azzal, amit jövője parancsolólag előszab, számol azzal, hogy kötelessége a békét törik-szakad megóvni. Az uj erőcsoportosulásokkal szemben alig tehet mást, mint, hogy szorosabban mint valaha, csatlakozik Franciaországhoz." Ám nemcsak Sikorski tábornok évődött ilyen gondoktól s gondolatoktól. A Warszavszky Dziennik Narodovy, a nemzeti radikálisok lapja, még erősebb húrokat pengetett. Ha Németország ujabb expansióról álmodozik kelet felé — dörgött a cikk — ugy számoljon azzal, hogy útjában összeakadhat Lengyelországgal és követke zöleg Franciaországgal is, mert biztosak vagyunk abban, hogy miként az esetleges német táma, dás Franciország ellen Lengyelországot azon nyomban fegyverbe szólítaná, ugyanugy az esetleges német előretörés Lengyelország irányában, Franciaországot is mindjárt háborúba sodorná. Es pedig függetlenül a kormányoktól, melyek a jelzett időpontben egyik vagy másik ország élén állanának. Újból megesnék az, ami 1914-ben történt, mert a geográfiai föltételek nem is szólva a lények logikájáról, erősebb, jelentősebb faktorok, semmint az emberi akarat. Ha a nemzeti radikálisok, akik pediglen meglehetősen vonzódnak