Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-09-20 / 215. szám

1936 szeptember 20 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle Irja i Lustig Géza Amióta Rydz Sm'gly az elnök­kel parolázol!, a franciák bőgőnek né*ik az eget. Részben okuk is van rá. Pi!­sudszki kedvence ugyanis nagy legény odahaza. Rüigban mind járt az államfő ulán sorakozik. S a lengyel hadsereg ugy táncol, ahogy ő fütyül. 4,100.000 ember figyel a kommandójára. Ami iga­zén nem csekélység a mai keser­ves világban. A hűhó közepette azonban a franciák elfelejtettek valamit észre­venni. Azt az icurka picurka kö­rülményt, hogy a Poniatovszki pa­lotában ma is Beck ül a szóvá­lónál. Ugyanaz a Beck, aki 1933- 1934-ben Frar ciaországlól Né­metországhoz pártolt, az a Beck, aki Csehszlovákiát oldalba döfte s a Szovjetuniót megprüszköltette. Mindaddig, arcú Beck óbester a külügyminiszter, a francia-lengyel házasság bagóhiten tengődik. Van­nak ugyan számosan, akik ugy gondolják, hogy Beck állása az utóbbi Időben megrendült, mert állítólag ellentétbe jutott a nem­zeti hadsereg felfogáeőval. Da ez aligha egyéb potya föltevésnél. Mert azok az állandó koefficien­sek, amelyek a lengyel politikát alakítják s irányitják, ma is azok és sokáier a?ok fognak maradni, amik 1933 1934-ben voltak. Azt se feledjük, hogy Becket Pilsuds­ki susalloite, akinek örökségét Rydz Smigly aügha fogja megta­gadni. Nincs is lengyel, aki két­ségbe vonná azokat az előnyöket, amiket a német béke, Lipski mü­ve, jelent. Nircs lengyel, aki szo­rongva ne félne BZ orosz vesze­delemtől s aki ne gvülölné a bol­sevizmus előőrsét, Csehszlovákiát. Ninci olyan se, aki Franciaor­szágnak megbccsájlaná a sok ke­serű csalódás!, amit az utóbbi esztendőben nyágleségévei okozott. Ám ugyanakkor nincs olyan len­gyel. akinek szivében a hamu •odern Csillár a lakás dísze Úriísi választák legolcsóbb árak Takarékosság I alatt na psrázsl&na az ősi bizal­matlanság mindenneiszsmban, ami teulón. Ez a 3ajátsógos kettősség hűen, merően visszatükrözött ab­ban, ami Gamelin varsói látoga­tása alkalmával történt. A had­sereg mohón kapott az alkalmon, hogy a franciák melleit tüntessen és Strachievic a Polsha Zbrojna hasábjain emlékeztetett a nemrég mult időkre, amikor Lengyelország minden reménye a gellusok né­pében összpontosult. „Ki volt, aki Lengyelországot a német sas­keselyüktől óvta — irta patheti­kusan a vezérkari főnök — ki volt aki, ahol csak tehette mellénk állott ? Avagv elfelejtették már is Kosciuskot, Dobrowskli, Walews­kit, elfelejtelték a Napoleonidákat, akik ápoltak, takarlak bennünket." A kormány sajtója, élén a Gazeta Polszka, viszont lehetőleg igyeke­zett lohasztani tüzet. Szerinte Ga­melin látogatása egyszerü.'ud varias­8ági aktus volt és semmi egyéb. Es gróf Szembecki, a külügymi­nisztérium nevében gyorsan ót is ruccant Berlinbe, hogy magyaráz­kódjék és mosakodjék. S miköz­ben Rydz Smigly a francia had­seregben gyönyörködölt Chantilly iáján, a lengyel ügyvivő az osztra­wai események miatt szigorú jegy­zéket váltott Prágában Kroftával, ékes bizonyságául annak, hot,y a játékrend fikarcnyit tem módosult. Annyi bizonyos, hogy a lengye­lek élesen, majdnem gyanakvóan figyelik a német eseményeket. Mód felett aggasztja őket a harma­dik birodblmat fenyegető gazda­ségi válság. Széltében, hosszában pertraktálják a népszövetség leg­utóbbi jelenlését, amely antikli­Fofo Metró) sir iiBT * Toilet Soap üdití. arcbőrömet ... Én tudom, hisz évek óta használom,|§|fj mondja CLAUDETTE COLBERT TOILET S0 HOLLYWOOD.SZÉPSÉG SZAPPANA t ÁH A 40 FILLÉR KAPHATÓ MINDENÜTT. zigi politikánál is jegesebb zu­hanyként hatott a katonai szolgá­lati idő váratlan felemelése. Ha semmi másért, azért, mert kapcso­latban a fegyverkezésnek azzal az iramával, amely a német hadse­reget Európa első hadseregévé avatja, Lengyelország is kénytelen inaszakadtáig fegyverkezni, noha Harisnya, kesztyű, ing, női fehérnemű, ernyők, redikűlök, divat-, kötőttáruk Teschernél „Bizalom" bevásárlási helye Andrássy-ut 7. Telefoni 480 mexot jelez. E szerint a német gazdasági élet 1936. nyarán tor­nádó középpontjába sodródolt. A beruházási javak termelése, ide­értve főleg a hadiszerek gyártását, 1932. óta mostanáig 140 százalék­kal növekedett, mig ugyanez idő alatt a fogyasztási javak termelése alig 20 százalékkal emelkedett. Innen van, hogy a húsellátásban zavarok léptek fel, persze csak ideiglenesen. A gyenge aratás foly­tán kenyérmagvakban is szükség uralkodik a német földön, ugy, hogy jelentős behozatalra szorul a lakosság. Mindezen fölül izgatja Lengyelországot a harmadik biro­dalom danzigi politikája is. Forster genfi szereplése megütkösést kel­tett Varsóban és, ha a nyilt törés be nem következett, ez nem a lengyelek jóakaratán múlott, ds abbeli félelmükön, hogy elszigete­lődnek. S bár nem lehet ellen­őrizni, mi igaz, mi nem igaz ab­ból, hogy Lengyelország uj váltó­nyilatkozatot kért Németországiéi a „folyósó" biztonsága érdekében, az effajta kósza, hirek nem sok jóra vallanak. Ámde még a dan­óllamháztartása roskadozik. Ugyan mit csinálhat rebus sic stantibus Lengyelország ? Két ut áll elölte. Vagy folytatja rendületlenül a ba­rátkozás! Németországgal és to­vább fejleszti hadseregét Német­ország tzárnyai alatt. Vagy Fran­ciaországhoz szegődik és annak az erejét sokusilja. Ez a fordulat csak akkor kecsegtet némi siker­rel, ha Oroszország is belekap­csolódik. Mindenesetre érdekes, hogy Oroszország, amelyet a len­gyel-német barátság szinte jobban aggasztott semmint Franciaorszá­got, ncgy örömmel kiséri az ujabb fejleményeket. É3 Thorexnek, a kommunista vezérnek, a l'Huma­nitében megjelent cikke, amely valósággal ujjongva ünnepli a len­gyel fasizmus képviselőjét, a bi zony8ága, mekkora súlyt helyez a Szovjetunió a lengyel—német ba­rátság romláséra. Ha ez igy megy tovább, könnyen megeshetik, hogy Sztálin békejobbot nyújt a szláv testvérnek. Ami annál inkább fel­tehető, mert azok, akik ezt az ös­vényt jérni nem engedték, Lenin, Kamenev, Zinovjev, Rykov, Tom­szkij, némaságba hanyatlottak. Persze — ne álltacsuk magun­kat, — sok viz folyik még el a Dunán, amig ez az óbrőnd megva­lósul. Közben élni is kel). Élni 8 megélni. Ha van miből. A nervus rerum gerendarun pedig ugyancsak szükesen forog Lengyelorszőgban, akárcsak Németországban. Rydz Smigly épugy, mintHjalmérSchachí pénzért járt a szomszédban. Az egyik kapott, a mősik nem. Az ok kézenfekvő. Bárha a kapitalizmus, légyen az francia, vagy angol, vagy jenki, vagy akármilyen nemzetisé­gű többizben bebizonyilotta, hogy az üzletek politikai hátterét csökö­nyösen fumigálja és csak a hasz­not nézi, Schacht aligha voli olyan naiv, hogy pillanatig is számitolt volna némi eredményre. A harma­dik birodalomnak ma pénzt adni — irta az Agence Economfque ei Fi­nanc'ére —, a harmadik biroda­lomnak ma pénzt adni francia rész­ről öngyilkosságot jelentene. És eb­ben természetesen igaza van a francia kapitalizmus szócsövének. De még inkább igaza lett volna, ha ehhez még azt is hozzá fűzi, hogy Lengyelországot pénzzel töm­ni ugyancsak kockázatos. A ká­posztának nem árt. ha többször fölmelegilik, de a barátságnak nem használ. TEL&FUNKEM 237 CX~iL~Jj- jJUtiJLyJ/ 1.1 a^i L>

Next

/
Thumbnails
Contents