Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-07 / 153. szám

Ára fillér EKESMEGYEISOZLONT Békéscsaba, 1936 julius 7. kedd 63. évfolyam 153. szám T\J API REND ELŐTT Nem maradlak el ez évben sem az irgalmatlan jégverések, amelyek a gazda szemén hízott, gyönyörű vetésekbe a pusziikés barázdáit szántották. E'emi csapásokból ki nem fogyó évek ütőn végre reménységgel és bizakodással lesi az egész ország a dus kalásztengert, amikor — néhány nappal az aratáB ideje előtt — megjelenik itt is, ott is az ítéletidő és félelmetes kérlelhetetlenséggel veri tönkre családok, községek és vármegyék reménységét. Meg kell hajolnunk a természet félelmetes erői előtt, amelyeket ittott megkísérel ugyan, de irányítani ma még képtelen az emberi tudomány. Kérdés azonban, nem tudná-e az okozott kárt valamikép helyreállítani az emberi szolidaritás, a társadalom együttműködése. Nézzünk szembe ezzel a kérdéssel, amelynek megoldása évenként jégverte gazdák ezreinek gazdasági egyensúlyát tudná biztosítani. Ha nagy csapás is a jégverés, szerencsére eléggé ritka a eléggé szórványosan jelentkezik. Azt is mondhatjuk, hogy az egész ország gazdálkodásának együttes szempontjából nézve nem számottevő tényező. Másfelől azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a jégverés ott, ahol megjelenik, 100 százalékos, teljes kárt is tud okozni s ezzel végzetes módon megingathatja kisebb gazdaságok alapjait. A jégverés hatását két jellemző tulajdonságánál — viszonylagos ritkaságánál és nagy károsító képességénél fogva — célszerűen lehetne ellensúlyozni olygn intézkedéssel, amely jelentéktelen költség árán az ország összes érdekelt területeit kötelező módon belevonná a jégverés elleni állami biztosításba és segélyezésbe. Az évi átlagos jégkár egészen csekély százalékát teszi a mezőgazdaság évi jövedelmének, hasonlóan csekély arányú megterheléssel elérhető lenne tehát az esetleges jégkárok teljes és biztos elhárítása. Természetesen az ellenvetések özöne várható egy ilyen javaslattal szemben, az ellenvetések azonban aligha állják meg a helyüket. A biztosítási szakma részére csekélyebb jelentőségű ez a terület, tudomásunk szerint nem is szívesen foglalkozik vele és már a következő évre is jelentős megszorításokat kivén életbe léptetni. Az ajánlott módszer minden ujabb adminisztráció nélkül — és ezt hangsúlyozzuk — észi evehetetlenül csekély adópótlék formájában oldható meg. Ezt a biztosítást, amely nem is vagyont, de jövedelmet, a gazda egész évi megélhetését bizlo8Ílané, a legszociálisabban és legészszerübben gondoljuk valamennyi biztosítási forma köpött a ha ez megvalósítható lenne, egy gazda sem kémlelné többé borús arccal a jégfelhőktől sötétlő égboltot. IWi történt a pásztói választási gyűlésen? Hedry Lőrinc (A B. K. tudósítója jelenti) A pásztói választási visszaélésekkel kapcsolatban nyilatkozott Hedry Lőrinc főispán. A hétfőt lapokban ugyanis az állítólagos pásztói választási sérelemről szóló hirek jelentek meg, melyek Hedry Lőrinc főispán személyével is foglalkoznak. Ezekkel a hírekkel kapcsolatban Hedry Lőrinc főispán a Magyar Országos Tudosiló levelezőjének a következőket jelentette ki: — A hétfői lapok közlései rész ben a junius 29 én történt eseményekkel foglalkoznak. Ezen a napon zajlottak le a programbeszédek. Az ellenzék által feliz- .

1 gatott tömeg meg akarta akadályozni Ivády Bélát, hogy elmondja beszédét. Amikor nyilatkozik a tömeg a Himnuszt énekelte, az ellenzéki tömeg feltett kalappal vonult át és meg akarták támadni lvády autóját. A csendőrségnek nem engedelmeskedtek. Egyetlen választópolgárt sem bántalmazlak s csak annyi történt, hogy egy bőszen hadonászó siheder öklét kényleien voltam elkapni. Vértesi Frigyes pécsi teologus köznapi ruhában érkezeit meg a választókerületbe kisgazdapolitikai agitáció céljából. Az ellenzék részéről felidézett fűtött hangulatra tekintettel lobban kellett őrizni az idegeneket, az igazoltatás által senkit sem ért sérelem. Vértesi másnap önmagétól hagyta el a kerületet. Fontos ügyeket tárgyal Békéscsaba rendkívüli közgyűlése csütörtökön (A B. K. tuaósitója jelenti.) Békéscsaba képviselőtestülete julius 9 én, csütörtökön délután 4 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata az alábbi négy pontból áll: 1. Szent Istvéntér 10. 8z. a. emeleti lakások újjáalakítása. 2. Ifj. Schreiber Miklós dr. kir. közjegyző ajánlata lakásbérleti ügyben. 3. Csaba-szálló emeleti részének (volt Rosenthallakás) átalakítása. 4. Városi Színház helyiségeinek mozi céljóra való bérbevételére ajánlat. A közgyűlés összehívásét az tette szükségessé, hogy a minden valószínűség sorrakerülő átalakítási és tatarozósi munkákat idejében elő lehessen készíteni. Juliusban különben nem is lesz már rendes közgyűlés, csak nagyon sürgős úgy esetén hivjók össze ismét a képviselőtestületet rendkívüli ülésre. A felvett térgypontok közül elsősorban sürgős jellegű a Szent István-téri bérház renoválása, mert ott az a helyzet, hogy az egyik négy szobás lakást már kilenc hónapja nem tudja kiadni a város. A renoválás mindenképpen előnyös, mert munkaalkalmat nyújt és a város tatarozósi adókedvezményben isrészesül egyidejűleg, azonkívül a megszépített lakésokra könnyebb is lesz bérlőt találni. Lehet ugyan, hogy a renoválás átalakításokkal is fog járni, mert ajánlatot teltüa városnak Schreiber Miklós dr. közjegyző az emelet nagyobbik felének kibérlésére, az a kérdés elfogadja-e a propoziciót a képviselőtestület. A Csaba-szálló szobáinak nagy részét már tavaly modernizáltók, de a NEP, a Gyóni Géza bajtársi egyesület és a Polgári kör volt helyiségeire csak most fog sor kerülni. Szükséges és sürgős ez, mert a szálló jelenlegi szobáinak száma kevésnek bizonyult. A negyedik pontot, Willenthal Jenő ügyét már többizben ismertettük. A szinügyi bizottság határozatét Willenthal Jenő igazgató megpanaszolta, így kerül ajánlata a közgyűlés elé. Az állandó választmány szerdán délután t

art ülést. Gyűlések a vármegyén (A B. K. tudósítója jelenti.) Békés vármegye közigazgatási bizottsága e hónapi gyűlését 15-én, jövő héten szerdán tartja, a kisgyűlés másnap, 16'án ülésezik. Mit javasol Anglia a Dardanella-kérdésben? (A B. K. tudósítója jelenti.) Az angol küldöttség előterjesztette a török egyezménytervezet átfogalmazott szövegét, amely döntő változásokat tartalmaz. Azt javasolja, hogy tartsák fenn a nemzetközi tengerszorosügyi bizottságot. A hadihajók áthaladását minden országnak meg kell engedni. Az idegen hadihajók egy hónapnál tovább nem tartózkodhatnak a Fekete tengeren. A török tervezet az átrepülés megtiltásét tartalmazta, míg az angol ezt a tilalmat mérsékli és csak az átrepülő gépek számát kívánja szabályozni. Sztrájkolnak az építőiparosok Székesfehérváron (A B. K. tudósítója jelenti.) Székesfehérvárott az építőipari munkások tegnap reggel megszüntették a munkát. Mozgalmukban a kisegítő munkások is résztvettek. A munkások tizenhét pontba foglalták követeléseiket. A 2 évnél idősebb segédek a legkisebb órabért hatvanhetven fillérben kérték megállapítani a miniszter által jóváhégyott 54 fillérrel szemben. Javítás közben tulajdonosára zuhant egy autó (A B. K tudósítója jelenti.) Szepesi Ernő szentesi társasgépkocsitulajdonos kocsiját akarta megjavítani. A kerekeket levette, emelővel emelte fel a kocsit. A kocsi rázuhant az alatta fekvő tulajdonosra éz bordatörést okozott. Szepesit életveszélyes állapotban szállították kórházba. Feleségével akart leszámolni, agyonverte az apósát (A B. K. tudósítója jelenti.) Takács József 24 éves magyar8zenlivéni gazda összeszólalkozott feleségével, majd a kocsmába ment. Hazatérőben elhatározta, hogy leszámol feleségével. Felesége helyett apósa, Vida József nyitott ajtót, akit feleségével tévesztett össze és egy doronggal súlyosan verte össze, hogy az rövidesen belehalt sérüléseibe. Takácsot a csendőrség elfogta és letartóztatla, majd a pécsi ügyészség fogházéba szállította.