Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-07 / 153. szám

4 BEKESMCQVEI KÖZLÖNY 1936 julius la Salgótarjáni napok A Fáy Andrt.8 cserkészek táborából Szerdán este pontosan il óra­kor indultunk. A vonal — ameny­nyire láttuk — gyönyörű, előttünk eddig ismeretlen tájak felé robo­gott. Szolnokon éjszakáztunk, az­az három órát vértünk a Hatvan felé induló vonatra. A váróterem hirtelen a legkényelmesebb ágyas­házzá alakult s a padok nemso­kára 50 km-es sebességgel alvó fiukat ringattak. A tovébbindulás­nál rettenetesen álmos „pofák" kászálódtak fel. Beszálláshoz lót tunk, amikor eszrevettük, hogy csapatunk „négere" hátizsák nél­kül csak féiig ébren sétál a vonat felé. Rögtön szóltunk neki, de nem lehetett bele lelket verni, olyan álmos volt. Végre az egyik fiu elkiáltotta ménét, hogy: Békés­csaba I Azonnal felébredt, ezt még ő is lehetetlennek tartotta s ezután kegyeskedett hétizsákját felvéve felszállni a vonatra. * Már Hatvanon is tul voltunk. A ragyogó idő kicsalta a fiukat az ablakhoz. Szinte hosszú libasori alkottak a fejek. Egyszerre csak az elülső fiu elővette töltött kula­csát és kihasználva a szelet, a li­basorra zuditotta a vizet. Pillanat alatt eltűntek a fejek, de bizony mindenki csöpögött. Az ismeretlen lettes ellen egyéni akciót indított csapatunk „zergéje", azonban pon­tosan menetirányban öntötte a vi­zet, amit a szél ismételten vissza­vert, igy ezután „zergefi" másod szor is csuromvizes lett. Termé­szetesen a hangulat ilyen körül­mények közt pompás volt egész uton. * Salgótarjánba délelőtt 10 órakor érkeztünk meg s bevonultunk szál­láshelyünkre, a salgói vasgyár tu­rista szállójába. Tisztálkodás után a mélyen tisztelt „kozma ur" je­lenléte nélkül fogyasztottuk első ebédünket. Ebéd után a salgói vasgyórat látogattuk meg. A gyár hatalmas területen fekszik. A gaz­dasági életben használatos tárgya­kat, fél cm-től félméteres szege­kig, a legkülönbözőbb vastagságú drótokat és sok igen nélkülözhe­tetlen ipercikket állit elő. A hajtó­erő itt főleg generálorgáz, villa­mosság és gőz. A fiuknak a ha­talmas műhelyek közül legjobban az öntöde tetszett, ahol a vas izzó, lávaszerü alakban kerül ki az olvasztókbóla formákba. A gyár nagysága mellett bizonyít, hogy megtekintése az egész délutónt igénybevette. * Péntek reggel a fogaskerekű a mintegy 350 méter magasan fekvő szénbányához vitt bennünket. En­gedélykérés ulán elindultunk a föld középpontja felé. A tárnák egész során mentünk keresztül. Többnyire igen nagy volt a sár és a viz állott, némely helyen olyan alacsonyak voltak a tárnák, hogy a fiuk egymás után ütötték fejüket a tárnák tetejébe. S mivel majdnem mindnyájan ma­gasak vagyunk, rendeztünk egy fejbeütő stafétél, elkezdte a hátsó 8 ugy haladt az „ügy" előre, az­után fordítva Hango3 volt a tárna a fejbeütések ütőn el-ei röppenő jajszótól... Fél órai lent tartózkodás után olyen örömmel üdvözöltük a na­pot és a természetet, mintha elő­ször élveztük volna a friss levegő megbecsülhetetlen „zamatját". Ez­után felkapaszkodtunk a somlyói várromhoz és ott fogyasztottuk el „jól megérdemelt" ebédünket. Négy órakor a fogaskerekű szállított bennünket állomáshelyünkre. Eddigi tapasztalatunk: Salgótar­jánt egész nyugodtan tekinthetjük Budapest után csonka hazánk egyik legnagyobb ipari centrumé­nak. Gábor Endre Malomtulajdonosok gyűlése Csabán (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap délután 2 órai kezdet tel Békéscsabán, az ipartestület székházának nagytermében érte­kezletet tartott az Országos Ma lomszövetség békési, aradmegyei és biharmesrvei csoportja. Az ér­tekezleten Gécs László elnök üd­vözölte megnyitójában a megje lenteket, egyben afeletti örömét fejezte ki. hogy az értekezleten lóthalja Karácsony Jenő dr.-t, a Malomszövetség főtitkárát és ügyé­szét. Egyik fontos pontja volt a tárgy­sorozatnak az őrlési százalék meg­állapítása, amelyet egyöntetűen 12 száza­lékban állapított meg az értekezlet. Foglalkoztak a fel­számolás alatt álló gyulai Reisner­malom kibéreltelésének ügyével és tiltakozásukat fejezték ki azzal szemben, hogy a felszámolás alatt álló malmot a Pénzintézeti Központ bérelje ki és helyezze üzembe. Elhatároz­ták, hogy távirati uton megkere­sést intéznek az iparügyi és pénz­ügyi miniszterhez és kifejezik til­takozásukat a malomnak ilyen­formán való bérbeadása ellen. A továbbiakban hosszan vitatták a malmok ellenőrzésé­nek megszigorításáról szóló rendeletet. A rendelettel kapcsolatban Ko­vács Mihélv békéscsabai malom­tulajdonos hosszabb beszédében meggyőző erővel mutatott ró a rendelet káros voltára és afeletti aggodalmát fejezte ki, hogy az el lenőrzés megszigorításával csökkenni fog a liszt fogyasztása belföldön, holott az idei termés a fogyasz­tás fokozását leszi szükségessé. Kérte, hogy a buzeőrlést és a lisztfogyasztást tegyék szabaddó és mentesítsék minden adóteher­től. Végül inditvőnyozta, hogy az értekezlet ez ügyben keresse meg az országos elnökséget, hogy az minden erejével hasson oda, hogy a jelenlegi állapot megszűn­jék. Az értekezlet általános tetszés­sel fogadta Kovács Milióly beszé­dét, majd több ügy letárgyalása után elhatározták, hogy kérik az országos elnökség támogatását. Az értekezlet délután öt órakor ért véget. Erzsébeffyeítji auíarkia Az auíarkia az egyik embernek tetszik, a másiknak nem. Vagy ta­lán inkább az a helyzet, hogy mindenkinek tetszik, amig csak ugy kell értelmezni : a behozatal pedig ezentúl nulla, viszont, ami­kor a kivilél mértéke hasonló szá­mot kap, ez már nem annyira lel­kesítő. A tétel lovőbbi részét, ugy lőt­szik, elfelejtették — Erzsébeihe­lyen. Akármilyen furcsán is hang­zik Békéscsaba egyik városrészé­ről beszélünk most, amelyben oly­annyira él az önellátás gondolata, hogy nemcsak az árucikkeket, amikre az auíarkia általában vo­natkozik, akarják megrendszabá­lyozni, hanem az embereket is. Szegény, mit sem sejtő, bolon­dos szivü fiatalember I Ott sé­tálsz a kislánnyal az Andrássy­uton, egyre jobban közeledtek a vasút felé, de nem törődsz ezzel, hiBzen ugy használod fel estéidet, ahogy neked tetszik. Már ott vagytok a nagy bérpalo­ták előtt, amikor a kislány hirte­len balra fordul. Erzsébethely — villan fel agyadban és mostmár lemondva gondolsz arra, hogy ti­zenegy óra előtt ágyadba kerül­hetsz. Ebben a pillanatban azon­ban szépen-kedvesen mosolyog fe­léd a kislány 8 máris ugy érzed : nem történt semmi s főleg (ha tör­tént is): érdemes. Átmentek a vasúti hidon, az idő remek, a hold vidáman tekint rátok, a kis­lány jó pofa B te boldogan gon­dolsz valami romantikusai. Mégis szép az élet — véled, de kimon­dani nem mered, mert a mai lá­nyok, az erzsébethelyiek éppúgy, mint a többiek, jól tudod, irtóznak mindén érzelgősséglől. Csak jó­kedvűen és gondtalanul moso­lyogsz tehát és nem sejted, hogy hátad mögött ott leselkedik söté­ten, megbújva, gyáván a végzet : három-négy marcona ifjú, kezük­ben bottal s esetleg jókora bics­kával is. Eszedbe sem juthat, mit akarnak, nem is vetted talán észre őket — utóvégre Csaba nagy vá­ros 8 tiz órakor még sokan ját­hatnak az uccán, nem igaz ? Visz azafelé is ott állnak, — érdekes, de nem fontos, tiz lépés után már el is felejted. Másnap, amikor „egészen vélet­lenül" ismét találkoztál a kislány­nyal, egészen véletlenül nem vet­ted észre őket. Ne félj, ők annál jobban megfigyeltek téged. Azt is tudják már, hogy szólítod a kis­lányt. Harmadszor is hü maradsz a programhoz : találkozol vele, haza­kíséred, boldog vagy egészen sza­bályosan 8 egészen szabályosan ott leselkednek a második ucca­saroknál ők is. (Viselkedés mint fent : hanyagolod őket.) No várjál. A negyedik nap már nem ilyen egyszerű. Pedig éppen­ugy kezdődött, mint az eddigiek, sőt a hazakisérést ezúttal meg­hatóan kedves búcsújelenet fe­jezte be. Ezúttal először Ám, ez­úttal először mőa is történt. (Ré­szedről nyugodtan elmaradhatott volna.) Amikor ahhoz a bizonyos sarokhoz értél, a fejeden hirtelen tompa ütést éreztél. Azután nagy gyorsasággal — közben időd sem volt elájulni — másodikat és har­madikat. Ennyi elégnek mutatko zott ahhoz, hogy kicsit leülj, sőt lefeküdj, ha mindjárt az anya­földre is, kipihenni a „fáiadalma­kat." No de sebaj 1 Azt mondják, ebcsont beforr s a te fejed vég­eredményben be sem tört. Csak egy-két daganathoz jutottál. Ingyen és bérmentve. Azaz hogy mégsem egészen. A harmadik ütésnél még hallhattad: „Fogsz te itten jami­nai leónyt kísérgetni?!" Ez volt a vészt utólagosan bejósló zord kér­dés, mely nem vért feleletre. Az, kinek ajkát e röpke szó elhagyá, abban a pillanatban el is tünt az éjszakában. S ott maradtál árván, egyedül. Ültéi a földön és szidtad, a poklok fenekére kivőntad azt, aki kitalálta e szót: Jamina. Aztán nagy mérgesen hazamentél. • Az eset nem is volt olyan ve­szélyes. Mert azt a kis fejbeverést még mindig könnyebben el lehe­tett viselni, mint a másik „kollega" kellemetlen kalandját, ő is kísér­getett, kísérgetett s a végén — bicskát szúrlak a hátába. De csak egyszer. A második szúrás előtt a merénylő véletlenül az „áldozat" arcába nézett s csalódottan igy szólt: „Ejnye, maga erzsébet­helyil..." Mondta, zsebretette a bics­kát 8 mintha mi sem történt volna, eltóvozott. Hát igy vigyáznak az erzsébet­helyi legények a gyengébb nemre. Konokul és elszántan, mindenre készen. A bevitelt teljesen ki akar­ják küszöbölni s meg akarják va­lósítani az emberautarkiát fölöttébb eredeti eszközökkel: bicskával és doronggal. Szabadalmaztatni kell ezt az eljárást, amig nem késő. Ha móshol nem, a sóhivatalban... («. i.) Aláirtak Londonban a magyar hitel­egyezményt (A B. K. tudósítója jelenti.) Londonban parafálták a magyar hitelrögzitő megállapodást, amely 1937. julius 15-ig érvényes. Az MTI értesülése szerint az uj meg­állapodás főleg a kamatfizetésnek és a kötelező tőkevisszafizetésnek mérvét, valamint a julius 15-én le­járó Stillhalte-megállapodást fog? lalja magában. Sok atlétát akar ki­küldeni a MASz az olimpiára (A B. K. tudósítója jelenti.) A MASz a berlini olimpiai játé­kokra a következő atléták kikül­dését javasolta : 100 méter : Sir, Gyenes, Gerő; 200 méter : Gyenes, Sir, Minai; 4x100 méteres staféta : Gyenes. Sir, Gerő, Kovács, Paizs, Minai, Nagy és Forgács közül öt futó kiküldetését; 400 méter : Va­das, Zsitvai, Ribényi; 4x400 méter: Zsitvai, Vadas, Kovács, Ribényi, Temesvári; 800 méter: Szabó, Te­mesvári, Vadas ; 1500 méter : Ig­lói, Szabó ; 5000 méter: Simon, Kelen; 10.000 méter: Kelen; 3000 méter akadály : Szilőgyi; 4000 mé­ter gát: Kovőcs ; magasugrás i Somló; rudugrásBácsalmássy, Zsuffke, Csényi; gerely vetés: Vár­szegi ; diszkosz: Madarász, Do­nogőn ; sulydobás : Horvőth, Da­rányi ; dekatlon: Bácsalmássy és Csányi.

Next

/
Thumbnails
Contents