Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-05 / 152. szám

1936 julius 4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 777/ íörféní régen? 1906. julius 5. Nagy érdeklő déssel néz a közönség a bányai kerület ev. egyházközségeinek püspökvá asztása elé. Az egyházmegye gyülekezetei eddig öt jelöltre: Szeberényi Lajosra, Veress Józ»efre (csobai fógimnáz'um). Jeszenszky Ká rolyra (Meznberény), So'c Gusztávra (Arad), Pehovics Somára (Apatelek) adták szavazataikat. A szavazatok beküldésének határideje julius 7. — Krcsmárik Jáncst. a vo t bé késmegyei főispánt boszniai kormányfőtanácsosnak nevezték ki. — A csabai daloskör a tiz év óta működő tagok kitün'etésével kapcsolatosan ma, vasárnap este a Széchenyi ligetben Galli János karnagy vezetése alatt tánccal egybekötött dalestélyt rendez. — A mezőberényi rendfirbiztosi allásra 14 en pályá7tak, akik közül az elöljáróság 7-et jelölt. A képviselőtestület egyhangúlag Erdei József nyugalmazott debreceni csendőrörsoezetőt választotta m^g. — A pénz ügy miniszter a csabai adók vető bizottság elnökévé Szalay József fö'dbir• tokost nevezte ki. 1916. julius 5 A csabai Rudolf tögimnáziumkormányzó bizottsága Sailer Vilmos dr-t, a bizottság elnökét ismételten egyhangúlag megválasztotta elnöknek. — A vármegye gyümölcs aszaló gépeket kapott a földművelésügyi minisztertől, ameluek közül Gyulán, Mezőberényben és Köröstarcsán helyeztek el egyet-egyet. A gépeket a községek használat után tartoznak vissza adni a megyének. — Békésvarmegye törvényhatósága rendkívüli gyűlésen foglalkozott a kormány által kiadott uj vámőrlési szabályzattal és kérte, hogy a megye területén 8 százaléknál magasabb ne lehessen a vámőrlés dija. — Négy jelölt küzd a békési református egyház lelkészi állásáért, Karácsonyi András, Harsányi Pál, Tarnóczy Já nos és Gocz Lajos pályáznak a stallumra, de melyik lesz a győztes, még n m lehet tudni. — Békés képviselőtestülete Tassy Sándort egyhangúlag segédjegyzővé nevezte ki. 1926. julius 5. Az erzsébethelyi postán szinte tűrhetetlenek az állapotok. Deputáció készül a miniszterhez, hogy megkérdezzék, miért kell a város V. kerülete lakosságának kor látóit telefonszolgálathoz alkalmazkodnia és miért kell a csomagokért 4-5 kilométerről a pályaudvarra gyalogolnia. — Nagy az építkezési láz Békéscsabán. A postapalotát cserepezik, az osztálymérnökség és fűtőház épületeinél már az első emeletet felhúzták, a járásbirósági palota helyén, a Deák uccában az alapokat ássák, a gőzfürdő és a leány líceum épi tési munkálatára kiirt és befu tott pályázatokat a héten bírálják felül. — A kultúrpalotában Vastagh Gyula nagysikerű képkiállitást rendezett, amelyet meg kellett hosszabbítani. — A Nemzeti Színház Csabán is bemutatja az Igazi Passzió-t. TAROLJABETERMÉNYEIT aPesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézetei érdekköréhez tartozó, 1200 vagon befogadóképességű raktárházakkal rendelkező Mezőgazdasági Közraktárakba, Békéscsabán, ahol arra olcsó kamat mellett előleget vehet fel, tehát nem lesz kénytelen terményeit azonnal piacra dobni, hanem akkor adhatja el, amikor az árat legmegfelelőbbnek találja és annak, aki azért a legtöbbet igéri. Felvilágosítást ad a ,, r .. r MEZOGAZDASAGI KÖZRAKTÁRAK RT. Békéscsaba, Andrássy-ut 54, telefon 215 és a BÉKÉSMEGYEI KERESKEDELMI BANK RT. Békéscsaba, Szent István tér 3. Telefon 82 és 43. Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza A történelem zsémbes muzséjp, Klio ténsasszony, ritkán dertl fel. Litvinové az érdem, hogy egyszer amúgy igazéban megkecagtatta. És hogyne kacagott volna szhből a házsártos aggszüz, amikor a népbiztos ur Montreuxben felszólalt s ilyeneket mondott: „1923ban, akkortájt, amikor a lausannei szerződés kelt, a béke jegyében élt a világ és nem akedl sehol állarr, mely a háború'csak pedze.ii is merészelte volne. Azóta nagyot fordult minden a sártekén. Ma bőven akadnak olyan államok, amelyek a békét henye nyűgnek érezik és nyíltan zsákmányra lesnek. Illő tehét, hogy az ozmán birodelom felvértezze magét netáni rajtaütésekkel szemben." Olaszországra célzott a népszövetség üdvöskéje, az uj impériumra, mely rohamosan terjeszkedik az ősi vizeken, hol minden Genovára, Livornora, Veneziára emlékeztet. De azt már bölcsen elhallgatta a kis ártatlanság, amit minden jóravaló nebuló tud. Hogy a Dardanellák kérdését állandóén Oroszorszóg bolycatta és piszkálta, elannyira, hogy Russel szerint az utolsó nyo'cvan év története kanavásznak vehető, mit Anglia s Oroszország hímzett teli vérrózsókkai. Szakasztott nyolcvan esztendeje, hogy a párizsi egyezség, III. Napoleon jóvoltából, neutralizálta a Fekete Tenger partjait, ámde ez soha nem .riasztotta vissza Oroszorszá ot attól, hogy ne szüntelenül C<arigrádról ólmodozzék. Danilevszki ugyanakkor, 1856-ban, felállítja a tételt, hogy Konstantiné poly birtoka nélkül Oroszország mindörökre csonka és ettől fogva e^yre jobban elhatalmasodik az elméken a vó«y: leverni a félholdat a Hagia Sophia ormáról s az András keresztet tűzni a helyére. Még Lenin, ez az állítólagos kozmopolita, se tagadta, hogy a Dardanellák porkolábja egyedül Oroszország lehet és ebből a szempontból indokoltnak vélte a háborút is. A háború el is jött. Am hasztalan űzte Alexejev és Brussilov a jámbot rruzsikok százezreit a vágóhidra, az álom. mit Danilev szki szőtt és Dosztojevszkij csipkézett, az ólom cz uj Jeruzsálemről, be nem teljesült. Oroszország, ez az irdatlín mammuth, elfulladt, kidőlt, jóval előbb, semmint a zsák mány teritékre jutott 8 az ozmán birodalom hulladékain a cimborák néll-üle cseptak vásárt. Persze annyi eszük volt őkelméiknek, hogy okulva a Goeben és a Breslau esetén, Sevresben, utána Lausanneban mindenki, de legfcként Oroszország részére elreteszeljék a Dardanellákat 8 egy hírhedett paragrafusban, amelyet Törökország in camera sinceritatis soha el nem ismer, a régi kálódét felújították, bár némileg megaranyozták. Eszerint a 18. paragrafus sze rint a hatalmak célszerűnek látják Terményeit mindenkor a legipbl DIN feszi it a mint a „Futura" föbizományosa Békéscsaba

y Szent István-tér 3. Telefon 82 és 43. Sürgönyeim: Commerz. ugyan a Dardanellák semlegesítését, ám csak olyan mértékben, hogy a török birodalom épségét ne veszélyeztesse. Ha tehát azt bármi veszélyeztetné, jogában áll a török birodalomnak megfelelő ellenszerről gondoskodni. Ez az utóbbi klauzula volt a rés, amelyen Oroszország betört. Ez év áprilisának elején az ankarai kormány ugyanis jegyzéket intézett az angol, a bolgár, a francia, a görög, a japán, az olasz, a román és mindenek előtt a szovjetorosz kormányhoz, amelyben diplomatikusan utal arra, hogy a lausannei szerződés tizennyolcadik paragrafuséban előre látóit veszély bekoposlatott. A hang Ezsaué, de a kéz 1 ? A kéz bizton a Jákobé I Mert a jegyzék igy folytatódik: Bekopogtatott a veszély, mert olyan körülmények jelentkeztek, amelyek valÓBzinütlenitik azt a föltevést, hogy a lausannei szerződést kezesként aláiró hatalmak saját aláírásukat reepektáljók. Japán faképnél hagyta a népszövetséget, Olaszország pedig neheztel reá. A Szovjetunió — mert ő sunnyog a háttérben — ezzel a pimasz, de ügyes inszinuációval kiugratta a nyulat a bokorból és sikerült neki mindent tővel-heggyel összegabalyítani. Igy például Olaszország, a revízió előharcosa, ezúttal a status quo mellett kardoskodik, mig Franciaország. a balkőni szövetség, az U. R. S. S. vagyis azok a hatalmak, amelyek a status quora esküsznek, most a revízió érdekében törnek lándzsát. Ebből látszik, mennyire igaza volt Kossuthnak, amikor a politikát olyannak nézte, mint a házasságot. Ez is, az is teli van meglepő fordulatokkal. Hja, szövevényes valami az élet I Tanulság erre Anglia. 1923ben, sőt még 1933-ban is kézzellábbal tiltakozott az ellen, hogy a lausannei békeszerződésen egy fikarcnyi másitassék. Am azóta ugyancsak megrendült a helyzete Gibraltár s Aden közén. Caesarral szólva, novae equationes sunt in praesenp, uj egyenletek libegtek elő és várnak megoldásra. Ám az angol diplomácia öregsége ellenére is van annyira rugékony, hogy idejében arra kanyarodjék, amerre a szükség mutatja az irányt. 1920. júliusában az angol flotta halomra lövi a Dardanellák erődítménye it, 1936 ban pedig a Foreign Office jóváhagyja azok újraépítését. Ne tessék ám gondolni, hogy Anglia megcéfolta Erzsébet királyné jelmondatát. Semper erit, quod fűit, ugyanaz ma is ami Volt. Csak aleposan szemügyre vette az erővonalak hálózatét, amelyeken az Empire biztonsága nyugszik. És rájött, hogy ami volt, az elmúlt. Sem Gibraltár, sem Málta nincs védve kellően a repülő osztagoktól, főleg amióta a Dodekanesos egyes szigeteinek, Lerosnak és Rhodosnak partjait olasz égyuk szegélyezik. Ezért puhatolódzott Anglia, mely hajdan egyedül dacolt az egész világgal, a mediterrán hatalmaknál, milyen segítségben lesz része, ha netalán Olaszországgal összetűz. S ezért egyezik most abba, ami ellen mindig rúgkapált, hogy Törökország Orosz ország javá'a megerősítse a Dardanellákat, Oroszország pedig potyán elérje azt, amiért Kucsuk — Kainarcsi óta, amikor elhódította ozmán fiaitól Mithrida'es országét, eredmény nélkül hekatombékat áldozott. S meg kell adni az