Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-19 / 90. szám

4 Í5EKESMEGYEI KOZLONV 1936 április 19 HubayJenö elkészült élete legnagyobb müvével: megzenésítette Romáin Rolland himnuszát a békéről Meghitt beszélgetés a világhírű zeneszerzővel a Révay grófok ősi mosóci kastélyában — Májusban Romáin Rolland Budapestre jön és Hubay neki játssza el elsőnek legújabb müvét — Ahol a világhírű mester dolgozik... Tegnap hajnalban, a nyitoll ablakon ét hallom, hogy miközben a tejea kocsis lerámolja a szekere derékaljából a kannákat, azt mondja a kávéslénynak: — Húsvétra megjött a kegyelmes ur. Egész nsp dolgozik ... A tejeskocsi oldalán zománcos tábla, rajta a felirés: „Mosóci uradalom." Rögtön megfejtettem a rejtvényt: a stubnyafürdői Grand Hotelban olyan kávét szervíroznak minden reggelen és minden délután nekem és a vendégeknek, amihez Hubay Jenő kegyelmes ur, a világhírű zeneszerző, illetve az uradalom szállítja a tejet... Korán reggel méf éttelefonáltam Mosócra. Két percei várattak csak a telefonnál, ahol csakhamar felcsendült Hubay Jenő hangja. „Örülök, ha délután szerencsém lesz" — mondotta és ebéd után sárgára festett homokfutó csézón siettem a Révay grófok ősi várába. | A mosóci kastély, a tizenhete dik század építészének egyik legszebb és legtisztább barokk remeke, talán öt kilóméternyire van Stubnyétól, ahol szezon idején gvakori vendég a Zeneművészeti Főiskola kiváló igazgatója. Est az utat csak gyalog vagy csézón szabad megtenni, az autó rohan és az ember nem élvezheti a tájék ezernyi szépségét. A turcci fensikon vagyunk, köröskörül, jobbról és balról, előttünk és a hátunk mögött az alacsony Tátra és Fátra virágzó fákba bo rult lombjai köszöntenek, a szántóföldeken most tertják az eke Bzarvót daloló fiai a földnek, itt minden teremtménye az Istennek muzsikál és itt álmodik muzsikát immáron közel negyedszázad óla a magyar zenének legnagyobb élő mestere : Hubay Jenő . .. Ahol Hubay Jenő muzsikát álmodik Háromszáz esztendős a mosóci kastély, amelyet Révav Simon akkor építtetett, amikor Révót elfoglalta a török és a Révayak Turócban kaptak donációt. A falu szélén emelkedik és jóllehet azt mondják és irják róla, hogy Mária Terézia korának barokk stílusában épült, fennállott már Mária Terézia előtt isAz asszony-király korának barokk stílusát ez a kastély teremtette meg. Ma ebédlőnek használt termében a Révayak idején megyegyüléseket tartottak, mert Révay Ferenc gróf haláláig a grófi csalód szeniorja örökös luróci főispán volt. Ha magának a kastélynak nincsen is vendégkönyve, Stubnyafürdő régi vendéglistáiból könnyen megtudjuk, hogy az elmúlt évszázadoknak minden politikai szereplője ott ült a Révayak asztalánál. l!t ismerte meg Wesse/é| nyi Ferenc gróf Széchy Mária ! grófnőt, a „murányi Vénuszt", idejárt nagy kíséretével Pázmány Péter, a prímás, homonnei Drngeth Jénos gróf országbíró, Esterházy Miklós, a nádor, itt tanácskoztak a Wesselényi össze esküvés résztvevői, itt vendégeskedett lllésházy Gábor gróf, idejártak mindazok, akik törvényt alkottak és színét javát tették a nemzetnek. Hatalmas park öleli körül a kestélyt é.a a kastély kertre néző sarokszobájában zongora éli a fal mellett, régi metszetek a falon és ebben a sarokszobában dolgozik naponta sokszor kilenc órát is Hubay Jenő. Hetvenhét esztendős. Ds abban a pillanatban, amikor bársonykabátjában — Mourget bohémjei viseltek ilyen kabátokat, a fekete báreonyt vékony »2Övet csík szegélyezi mosolygó srNőikosztűmís kabítszfiveteinkre tavaszi nSikabátainkra felhívjuk az érdeklődő közönség szives figyelmét Vásárlásikényszer nélkül is megtekinthetők KULPIH ARUHál Békéscsaba cával fürgén elémsiet, mind a két kezével megrázza a kezemet és maga vezet keresztül a kastély látvőnyosságszőmba menő szobáin, akarva, nem akarva el kell felejteni a korőt. Minden lulzős nélkül : Hubey Jenő nagyon, de nagyon fiatal ember még. „Életem legnagyobb müvét most fejezem be" . . . Hubay Jenő az esztendőnek négy öt hónapját tölti a mosóci kaatéivban. Itt dolgozik. — Pesten — mondja — nem tudok dolgozni, 0 t annyira el vagyok foglalva mindenféle egyéb dologgal, annyira igénybe vesüik időmet a társadalmi kötelezettségek, hosv nem jut időm a munkához. Komolyan dolgozni csak itt vagyok képes. Eddig főként nyáron dolgoztam, naponta hathét-nyolc őrót, néha szakadatlanul. Most amikor teljesen visszavonulok a Zeneművészeti Főiskola vezetésétől, több időm lesz hozzá, hogy Mosócra jöjjek, az esztendő legnagyobb részét itt fogom eltölteni és ezentúl — többet dolgozhatok. Megkérdezem : életének nagy alkotásai közül melyek azok, amelyek itt születtek meg. Igy felel: mindegyik. Itt komponáltam a Dante-szimfoniát, a Petőfit. a Milói Vénuszt és itt fejezem be most azt a munkámat, amelyet életem legnagyobb müvének tartok Az ablakhoz vezet, kezeit *Téjjeliárja é« kimutat a hegyek falé... — A% ember lelke itt megMik romantikéval és muzsikéval. Különösen ilyenkor, amikor a hegvek virégfelhőba zuhannak. Istenem, ezek a hegyek de sok muzsikét adtak már nekem és Pest de sok Mosőcon s'ületett dallam temetője lett . . . Ötleteim születtek itt, amikből nem lett kóla. Miért ? E^vszer hiányzott a szöveg, máskor a szövegíró, az'án meg kösbe jött sok minden. — Mo»t Romáin Rolland versének megzenésítésén dolgozom, a hangszerelést fejezem be és jövőre már bemutatóra kerülhet ez a munka, aminek cime: Ara pacis, a béke himnusza. Hubay Jenő és Romáin Rolland Ennek a munkájának megszületéséről ezekét az eddig ismeretlen, felette érdekes részleteket mesélte el nekem: — Én Romáin Rollandot nem ismerem, vele sohasem beszéltem és soha egyetlen sort sem irtam neki. A háborúban történt, hogy egy svőjei lapban elolvastam a nagy francia irónak egy gyönyörűséges versét, aminek a cime: Ara pacis. Több, mint husz éve ennek. A fiam*»t, tizenhét éves korában akkor vitték a harctérre. Mindenütt, délen és északon dörögtek az ágyuk. 4 ssivem a béke után vágyott. Romáin Rolland P8cifista. Menekülnie keliett Franciaorszógból. ha nem menekül el, talán ő is Jaurés sorsára jut. A verse a szivembe lopta magát. És akkor határoztam el, hogy szimfóniát csinálok belőle. — Később Stetan Zweigot kértem meg rá: lépjen érintkezésbe Romáin Rollenddal és kérdezze meg tőle: nem lenne e kifogása az ellen, ha verséhez muzsikét komponálnék. A köitő azonnal válaszolt: boldogan adja meg hozzájárulását tervemhez és Stcfan Zwaigot kérte meg arra, hogy amennyiben a zene megkövetelné, hogy a szövegen változásokat csináljunk, azt végezze el ő. Étre nem kerüit sor: én Romáin Rolland költeményét a maga szűzi tisztaságában ajándékoztam oda a muzsikának. — Tizenöt év óta dolgozom ezen a munkán éa a hangszereléssel most készülök el. A verset dr. Fe• rertczy Sári lefordította magyarra, de én a francia szövegen dolgozom. Szólókra, zenekarokra és gyermekkarokra dolgoztam fel a muzsik&l és legalább héromszéztagu zenekar szükséges a színrehozatalhoz. Jövőre bemutatják Bu dapesten. — Májusban Pestre jön Romáin Rolland és boldog vagyok, hogy végre személyesen megismerhetem őt. A gondolatvilága olyan, mint az enyém. Neki játszom el először a béke himnuszát. Azt a muzsikét, amely a háború kitörése óta legjobban izgat és amibe az egész lelkemet belevittem. Nem tudom: most, amikor újra héboru van, emikor az emberek és az egéBz világ retteg esy ujabb háború rémétől, aktuális-e vájjon a béke himnusza, da ar. én lelkem ezzel nem törődik. Nekem ezt a muzsikét meg kellett komponálnom . . . * * * A mosóci kastély zenetermében áll egy öreg spinét: Slreicher csinálta és ugy mesélik: Beethoven játszott rajta . . . A cimerteremben, ahol restaurációra ültek össze a megyei urak, köröskörül a falon az ősök portréi lógnak. Mokány legények, páncélban és buzogánnyal, később a sorban az!án olvanok, akik rizsporozták már a parókájukat és selvemmel cserélték fel a páncMt. Vörös talárba egy püspök, arany kereszttel a nyakéban. A hölgyeken magas gallér és kincseket érő nésfa. De a sarokban ott függ egy ájtatos képű, imádkozó apáca képe is. Az egyik Révay kontessz, aki a palota kényelmét a klastrom puritán életével cserélte fel. A lépcsőházban és a folyosókon csupa vadászirófea. Még évekkel ezelőlt hallottam, hogy a mosóci kastély rejti magában Középeurópa egyik legértékesebb vadászgyiijteményét. Hatalmas aggancsok és elejtett karcsulábu őzek szelíd fejdiszei. Régi rozsdás mordélyok a fa!on. A sánc megmaradt emlékei. A kapuk mellett lőrések . . Minden talpalattnyi hely [háborúról mesél. Öreg fegyverek és az ősök kacagányo8, buzogányos marcona képei egyaránt.. . Csak egyetlen szobája van ennek a kastélynak, ahol a béke lett úrrá: az a sarokszoba, aminek a falán Hubay Andor világos, színes akvarellje mesél az örök városról és ahol Hubay Jenő a béke himnuszét álmodja és komponálja ... Paál lób