Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-11 / 133. szám

Ara U fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 0936 junius II. csütörtök 63. évfolyam 133. szám N APIREND ELŐTT Nem lehet másról beszélni ezekben a napokban, mini erról, amiről a Szellemi Együttműködés budapesti konferenciáján szó esik: a humanizmusról. Holott előre halljuk a szemrehányást minden oldalról. Da uram, most beszél ön humanizmuíró', amikor kerek körben lángol a vi'á?. Amikor mindenfele bombák robbannak, gépfegyverek ketlognak, az ember, az eltaposott, megnyomorítod, sem mibe vett ember jajszava hallik, s még jó, ha hallik: mert sokfelé' már annyi ereje sincs, hogy jajszavát hallassa. Most papol ön, azok a jól vasalt urak ott, a kerek zöld asztal körül, humanizmusról, amikor az egész lángban álló világ nem egyéb, mint a humanjm negéciójel Vállaljuk? a szemrehányást. Nem lehet, nem szabad másról beszélni, mint humanizmusról. Soha nagyobb szükség nem volt rá. S mentő! orditóbbak a barbár hullámok, mentől inkább elnyeléssel fenyegetnek minden humánumot, antul inkább beszélni keli róla. Ugy, ahogyan Tnomas Mann tette. Abban az energikus, határozott, sőt harcias fogalmazásben, amelyben a német géniusz ragyogó képviselője hitvallást tett. Természetesen a nagy kérdés is szőnyegre került a vita során. A nagy kérdés: a gépi kultura is, a humanizmus ellentéle. Vitatják ezt az. álláspontot, meg amazt is. A gép-kultura hallatlan előretörése vezetett oda, hogy csak a hasznos tudománynak van becsülete és értéke, — mondja a humanisztikus műveltségért sikra szálló álláspont, holott az emberiség javát igazán az a tudomány szolgálja, amelynek közvetlen gyakorlati hasznát lemérni nem lehet. Igaz. De ki mondja, hogy a gép és a humánum ellenségek. A gépeket, az ember segilq, társait és az emberhez nem méltó robottól való megszabaditóit a humanisztikus műveltségen nevelődött, s humanista világszemlélettől telitett szellem hozta létre, amely mindenre gondolt, csak arra nem, hogy a gépet az ember ellenségévé tegye. S nem az tehet róla, ha ellenség lett a segítőtársból. A gépi kultura — kuliura. S mint ilyen — humánum is. Nem az ő bűne, ha az ember, aki még nem tanult bele, hogy élni tudjon vele, fegyvert kovácsolt belőle s önmaga ellen fordította. A Ház elé terjesztették az elmúlt költségvetési év zárszámadásáról szóló számszéki jelentést (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőhöz tegnapi ülésén Árvátfalvi Nagy Islvén előadó beterjesztette a véderőbizoltsőg jelentéiét, mely a délelőtt letárgyalt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szólt. Beterjesztet ték ez 1934—35, évi zárszámadás számszeki jelen'ését. Temesvárt Imre részletesen ismertette a jelentést, melyhez Eszterházi Móric gróf szólalt fel. Helyesnek mondja, hogy e zárszámadást a költségvetéssel együtt terjesztik be. A jelentés mindössze 8 oldal, do többet lehet megtudni belőle, mint amikor 83 oldal volt. Kéri, hogy a deficitet mindig ugyanazon módszer szerint számitsók, igy van gyakorlati értéke. Horváth Ferenc kifogásolta, hogy az alapok bevételeinek nagyobb részét nem arra a célra fordítják, amire hivatva van. A deficit főfoka a nyugdijteher és az üzemek deficitje. Részletesan foglalkozott a nyugdijkérdéssel és helytelenítette, hogy a nyugdijasok száma egy év alatt négyezerrel emelkedett. Bródi Ernő rámutatott arra, hogy a zárszámadős sokkal fontosabb, mint a háború előtt volt. Bírálta az alapok gazdálkodását. A borházaknál a hivatalos jelentéssel szemben további veszteségek mutatkoznak. Fabinyi Tihamér beszédében kifejtette, hogy a Gömbös- kormány nem évek múltén, hanem a lehelő leghatrerabb terjesei be a zórszómadásl. Súlyt helyez arra, hogy idejekorén lehessen bírálatot mondani. A kormány már végre hajtott bizonyos egyszerűsítéseket, ugy látszik, hogy a számszéki no vella módosításával kell annak lehelőségét keresni, hogy a számadatok még jobban áttekinthetők legyenek. Minden törekvés, mely a takarékosságot mozdítja elő, a kormány rokonszenvével találkozik. Szomorú jelenség a nyugdijasok száménak folytonos emelkedése, sajnos a nyugdíjasok száma 6—10 éven át még emelkedni fog. Ezzel a kérdéssel a kormány foglalkozik és egyetért abban, hogy nem szabad senkit sem idő előtt nyugdíjazni. A Ház ezután áttért a 33 as bizottság működésének meghoszszabbitásáról szóló töivényjavaslat tárgyalására. Hegedűs Kálmán előadó ismertette a je>vaslatot. Farkas I Iván tiltakozott a meghoazszabbitás ellen. Rassay Károly az idő előrehaladottsága mialt kérte, hogy beszédét elhalaszthasse. A Ház a kérelmet teljeíitelte. Az elnök nBöirendi indítványt tett, eszerint a Ház legközelebbi ülését junius 15 én, hétfőn tartja• Az interpellációk során ifj. Balogh István a belügyminisztert kérdezte, hogy miért tiltották be a szabolcsi községekben a nemzeti szocialista szervezetek működését. A belügyminiszter rö\id válaszában kijelentette, hogy három községben azért csukatta be a pártirodákat, mert tiltott gyűléseket tartottak olt. Kun Béla a belügyminiszterhez interpellált, kérte, hogy a fővárosban a kéktexisok ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a szürketexi'8ok. A belügyminiszter rőmutatott arra, hogy ez állomáshelyek tekintetében semmiféle sérelem nem érte a kéklsxisokat Ifj. Balogh István a kereikedelmi miniszterhaz intézte kérdését. Kifejtette, hogy a MAV tisztképzőtanfolyamóba csak a MÁV főtisztek fiait veszik fel. Winchkler István válaszában kifejtelte, hogy nem az apa rangját, hanem kizárólag az előképzettséget és rátermettséget veszik tekintelbe. Jelenleg a tisztkéoző tan-* folyam résztvevői közül 30 száza léknak az apja vasúti főtisztviselő. Ifj. Balog István a MÁV ipari szakmunkások nyugd jügyét tette szóvá ezután. Winchkler István hangsúlyozta, hogy a MÁV évek óta tanulmányozza ezt a kérdést. Az aránytalanságokat megszüntetik. Ígéretet tett, hogy az eredményről be fog számolni. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniezter válaszát. Arválfalvi Nagy István a honvédelmi miniszter he lyetteséhez interpellált az uj ellenzéki irányzatú frotharcos mozgalom és hadirokkantak ügyében. Ko7ma Miklós kijelentette, hogy a budapesti főkapitányhoz kérelmet intéztek, hogy a tüzkereszt szövetség közgyűlést tarthasson. A főkapitány, helyesen, az engedélyt nem adta meg. Á képviselőház ülése 10 óra előtt néhány perccel ért végei. A főispán részvételével bizalmas értekezleten tárgyalták Békés vármegye zárt búzaterületté nyilvánításának fontos kérdését (A B. K. tudósítója jelenti.) Röviden ismertettük mór Beliczey Géza gazdasági egyesületi elnök elgondolását Csanád*, Csongrád-, Szolnok- és Békés-vármegye búzatermelési szempontból zárt területté való nyilvánítása ügyében. A zárt területté nyilvánítás fogalmát és szükségességét az 1931. évi II. t.-c. határozza meg. Indokai abban rejlenek — a törvény szerint —, hogy a termelővidékek különleges éghaj'ati és '','njvíszonyai sok esetben az egyoa mezőgazdasági termények jellegzetes minőségét adják ugyan, de a minőség és származás fokozottabb és megbízhatóbb bizonyítékául szolgál az il letö vidék zárt területté nyilvánítása, ami kellő védelemben részesítené az azon a vidéken működő termelők és kereskedők érdekeit is. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy oda, ahol például búzaterületet nyi'vénitauak zárttá, máshonnan búzái bevinni nem lehet. A zárt terü'etté nyilvánítás az export szempontjából lenne mérhetetlenül fontos, a külföld ez esetben Kapva kapna a tiezavidéki buza után. Lényegében véve ugyanis az el járás a márkázás egyik vélifaja. Természetes tehát, hogy a terv ki vitele nem fog könnyen menni, mert az ország többi búzatermelő vidékeinek érdekével, de főleg a Dunánluléva! élesen ellentétben áll. Az engedélyt a miniszter rendeletileg adja ki, ha az érdekelt terület mezőgazdasági és kereskedelmi érdekképviseletei együttesen kérik. Maga a zári lerüleíté nyilváni-