Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-07 / 130. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 május 31 Megnyílt az Andrássy-ut 12. sz. alatt (Szondy palota) Posztóforgalmi Kft. ahol mindennemű szövetek és kellékek a legolcsóbb gyári áron szerezhetők be. Mérték utáni rendelések elsőrangú szabással a legmodernebb kivitelben készülnek Divatáruk! Szőnyegek! Szikes látogatást kér, tisztelettel Körmöczy Ferenc jelentatte : A munkás jogait, érdekeit nem az agitátorok, hanem azok e jó keresztény férfiak őrzik s védik, akiknek Isten hatértalan bölcsességében ez ország érdekeltségei fölött való gondoskodást juttatta feladatul és akiknsk sikeres munkájától olyan sok függ. — Hogy a munkásokról igy vélekedtek, ais érthető, ám igy vélekedtek nagyobb legényekről is. Amikor Roosevelt, ez első, Theodor, feliépstt a trösztök ellen, Morgan Washingtonba ulszolt, hogy az elnököt megabriktolja. Dühében félelmetes is volt az öreg kalóz és lángoló szemei előtt összeroppantak az emberek. Csak hogy Roosevelt vele egyenlő kötésűnek született s nem ijedt meg az árnyékétól. Kölcsönös dühvel váltak el. „Ez az ember őrült, rosszabb mint egy szocialista — állapította meg Rooseveltről Morgan. Morgan — adta vissza Roosevelt a kölcsönt — nem tudott mást látni bennem, mint holmi vetélytársat, akit össze kell zúznia. Képzelhető, hogy vicsorogtak ezek az ős'ények, amikor a második Roosevelt ült a nyakukon. Addis fondorkodtak. addig mesterkedtek, amig a legfelsőbb törvényszék parkettján orra nem buktatták. Pedig most jobban mint bármikor szükséges lenne egyegy villámhárítóra. A munkanélküliek létszáma tizenkét millió; az ipari termelés 1933 óta 50 százalékkal emelkedett ügyen, de 1929. indexén mérve 80 százalékot esett vissza. A vasutak jövedelme a felére zsugorodott, a kivilel meg a negyedére. Légköri zavarok egyre sűrűbben mutatkoznak, helyenként véres csapadék kíséretében. Ép ezért ugy gondoljuk, hogy R dinosaurusok elfelejtettek valamit. Hogy egyszer, a Jura korszakban, igen elszaporodtak, de gyorsan kivesztek. Megkövesedett csontvázaik ugyan ma is rémítenek kétszáz fogú álkapcBukkal. De a természet kimutatta rajtuk, hogy a puszta nagyság az életben maradáshoz nem elegendő. Ahhoz ész is megkívántatik. Azzal pedig a dinoseurusok sem akkortájt, sem mostan nem rendelkeznek. Mert különben nem gáncsolták volna el Rooseveltet éa nem nyitnak kaput a forradalomnak. Kiss Józsefnek négy ismeretlen versét fedeztem fel a pöstyéni színházi kiállításon Gyöngysorokkal irva, fehér papiroson négy költemény fekszik előttem üveggel borított karcsú vitrinben — Hármat plajbásszal, egyet tintával álmodott meg a kerti ká, véház bádogasztala mellett a Jehova irója : Kiss József — E négy vers közül egyik sincs benn abban a kötetben, amely a költő munkáit magábanfoglalja — Pár lépésnyire innen áll az a ház, ahol a Jehova, Kiss József életének legnagyobb alkotása megszületett . . . RÉTHY ILLATSZERTÁR fgEISs' IKON Elhunyt költők ismeretlen munkáit felfedezni: nemcsak szenzáció a riporter szómára, hanem érték az irodalomnak. Ebben a cikkemben Kiss Józsefnek négy olyan verséről szólok, amelyet eddig sam a köllő kortársai, sem az ülőkor nem ismerlek, kivéve azt a pár embert, akik szent ereklyeként őrizték otthonukban az egykor legolvasottabb magyar versíró gyöngysorait. Ezt a négy verset most állították ki először aaon a kiállításon, amelyet pjnkösd vasárnapján nyi toltak meg a pöstyéni Kursaionban és ahol ez elmúlt száz esztendő művészi és irodalmi emlékeit helyezték el vitrinekben és rámákban a vászonnal álhuiolt falon. Kiss József ne.TC >ak hoasju Értesítem nagyrabecsüít vevőimet,ismerőseimet és barátaimat, hogv a Friach Ferenc* cégtől f, hó l én kiléptem és Ttsch Ernő készruhaáruház Szent István tér 10.fa. üzletében a férfi konfekció osztály vezetését vettem át. Ruhacikkekben és szövetárukban dus választék áll rendelkezésre a Tisch cégnél, amiért is kérem n. b. támogatásukat, hogy lelkiismeretesés szolid kiszolgálásomról vásárlásaiknál meggyőzhessem n. b. vevőimet. Mély tisztelettel VARGA ÁDÁM, a Tisch Ernő cég készruha osztályának vezetője FOTOCIKKEK Elsőrendű minős ígben 26" Sch. 8 felv. 6x9 ERFO-ROLLFlLift P 1.20 RÉTHY-foto esztendőkön keresztül járt Pöstyénben, hanem ő vo't az első híres ember, eki a mult század j utolsó évtizedében Pöítyént fel" I kereste. Winter Imre pöstyéni fürdőigazgató, az irodalomnak és a művészetnek igazi barótja és nagy mecénása holdvilágos tavaszi estéken sokat mesélt nekem róla. — Alyóm — mondotta nekem - 1889-ben vette ót Erdődy Ferenc gróftól Pöstyén fürdől és a következő évben, 1890-ben már megérkezett ide Kiss József, akit szüleim felette tiszteitek és Istenben boldogult édesanyám volt mindig ez első, akinek a költő verseit felolvasta. Törékeny alakjára, vékony hangjára emlékszem ma is. Szinte elveszett abban a hatalmas fotőjben, ahol délutánonként és esténként papirossal a kezében ülni szokott. Azt hiszem, hogy a Ferenc villéban lakott, hiszen itt tartózkodásénak első éveiben nem álltak még Pöstyén modern hotelkolosszusai. Tudom, hogy itt irta meg bűbájosán Bzép gyermekverseit, amelyek a műit század végén „Mesék a hó alól" cimen jelentek meg, kötetben, ezeket a verseket a mai generáció nem is ismeri mát Die schöne Jella lIrta: Farkas Imre — A B. K. eredeti tárcája. — Slrommné magas és ieen elegáns asszony volt. Iglón, Lőcsén, az egész Szepes3égben csak ugy hívták: — Die schöne Jella. Az édesanyámmal Bárlfán ismerkedett meg. Nagyon jó barátságban voltak. Megtanította az anyámat, hogy kell áfonya befőttet főzni. Az anvém haza is hozoti egy üveggel. Es volt az első éfonya-befőlt Debrecenben. Családunk és ismerőseink körében sok sző esett róla. Amikor a debreceni főgimnáziumi osztályra nézve kerjstek tudományos működésem száméra megfelelőbb leret, az iglói főgimnáziumra esett a válasz'ás, ahol már ifjabb éveimben előfordultam, ezúttal főleg azért, meri a latin professzor ur, boldogabb emlékezetű Guhr Márlon, hajlandó volt koszlha és kvártélyba elvállalni. Az apám, aki érthető ellenszenvvel viselkedett a latin professzorok iráni, elégedetten mosolygott a bajusza alatt. — No, ez a szegény tanár se tudja, mire vállalkozott I Daniqua elindultam Iglóra. Az édesanyámtól piroasaeyélyes tarisznyába elemózsiát kapíam, egy könyvet. Vas Gereben: „Nagy idők, nagy emberek" cimü müvét és egy levelet. A címzése igy szóll: Frau Wilwa Siromm. — Látogasd meg fism a Jallót. Nagyőri derék, k^d'/es asszony, hasznodra lehet. Ö ven üveg éfonyát fő/ö'.t be tavaiy. Iglól A diákok nótáztak a felvégen. „Árvalőnyhaj o süvegem bokrétája." „Gyászfályollal van ez égbolt köröskörül beszegve." Erek a riólák járlék akkor. Meg ez, hogy: „Ne sírjatok Zipszer-lányok, vissza jönnek a diákok — velaha vagy soha." A Zipszer-leényoknak eszük ógéban *f> voit sírni. Inkább ka caglak. Öaszefogództak hárman négyen, ugy járlak az uccán, ugy hallgatták a nólézó diákokét. Puffos ujjaik remegtek a szélben, szőke hajfonataikban izélés masni. Fönt, ahol az ucca keskenyedik, olt ültek a „Tantik", akik elfeledték, hogy valamikor ők is igy figyeltek a diáknóta szavára és pisz inogtak: — Die Irene Wachtdeulsch. — Die Pozewilz. — Die Margit Langsch ... 1 És azután: — Dia Sludenten. Die Studenten. Csakhamar én is olt nólázlam a többi Sluderiltel. Tercelni tud t-am. Ea ritkaságszámba ment. Igen megbecsültek. Ennek a tudományomnak köszönhettem, hogy a lányok is észrevettek. — Der kleine Farkas. Es én voltam. Éa volt a sétáló epró hölgyek közölt egy feketeszemű, szőkehaju lány, aki rám nevetett és leejtett egy ibolyát előttem. Az ibolyát felvettem, bevágtam Qjiníus Horatius Fiaccus Epietoláiba, préselje le ez a klaszszikus. — Hogy hívják ezt a kislányt? — G/éte. — Milyen Gréte? — Siromm Gréte. Most estembe jutott a levél, amelyet az anyám küldött s amely ott havert ez ulazólódámban. Frau Wi.wa Siromm, akihaz természetesen nem mentem el. Minden tisztelet mellett, amit jó édesanyóm óhajtásával szemben éreztem, nem sejtettem valami nagy mulatságot e látogatás mögött. Eay özvegy, akinek ölvén üveg éfonyéja van és jóba van az édesanyámmal. Frau Wilwe Siromm. — Ki az apja ennek a kislánynak? — Nincs apja. Meghall. Az édesanyjával él. Másnap ott voltam Slromméknál. A kislány fogadolt. Megmutatta az emlékkönyvét, a selyembogarait és vihogott. Jelentéktelen kis bogár volt ez a Siromm Gréte. — Mindjárt jön a mamám. Ismeri? — Nam. Még nem lállam soha. Ebben a pillanatban belépett Slrommné. A schöne Jella. Magas, karcau jelenség volt. A szemében szomorúság és romantika. A hangja halk és fátyolozott. Akkoriban már én olvastam néhány Paul Bourget-regényt és olvastam Maupassant: „Notra Coeur"-jét. Asszonyok lebegtek a fantáziámban, kissé őszes, halkszavu asszonyok, Derblay Fülöp asszonya, meg Lise Fléuron, meg e Croix-Mort grófék . . . Ami titokzatosságot, rejtelmes szépséget e regényalakokból kihámoztam, azzal mór az első pillanatban felruháztam a Schöne Jellát, ki halkan beszélt és szomorúan nézett rám. Láttak-e önök mér egy fehér márványból faragott, közepén nyitott könyvet, amelyen ugyancsak fehér márványból egy rózsa van kifaragva? Régi olasz sablon-levélnyomtatónak használják. Ez volt a schöne Jella élete.