Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-29 / 123. szám

Ára 6 fillér IIOZLO május 2@« péntek i3. évfolyam 123. szám APIREND ELŐTT Eteken a hasábokon ritkán hangáik el dicséret. A szomorú ménak egyik legszomorúbb jelensége, hogy mindenki mindenkit agyba főbe dicsér. Azok, akinek munkája igazán és méltán megérdemli a tárgyilagos iiélő komoly dicséretét, alig győzik megvédeni magukat a sok arra nem való dicséretének néha egyenesen megszégyenítő ömlengésétől. Mi ritkán dicsérünk. Mér belészoktunk abba a fölöttébb kellemetlen, de egybtsn fölöttébb közhasznú szerepbe, hogy csak regisztrálunk éa ott, ahol nagyon rékényszerifenek a körülmények, rámulatunk arra, ami hibás, amit gáncsolni keli. Arról a szabályrendeletről volt szó, amely a géppal való aratás mikéntjét lesz hivatva szabályozni a vármegyében. A szabályrendelet mélyen belenyúl a magántulajdon szent ebébe és a köz min denek felett való érdekeire, az éhhalói előtt álló mezőgazdasági munkásság tömegeinek érdekeire hivatkozva eltiltja általánosságban a géppel való béraratásí és csak kivételes esetekben ad ró engedélyt, továbbmenőleg pedig kényszeríti a nagygazdaságokat, hogy géppel való aralés esetén is 12 holdanként alkalmazzanak egy-egy eratómunkóst. Mindenki előli nyilvánvaló, hogy az alföldi parasztság életérdeke ennek a szabályrendeletnek a megalkotása. S mégis, egymás ulán állanak fel a szónokok, akik a javaslat ellen beszólnak. A szük látókör diktálta önös érdek szava hallatszott ki ezekből a felszólalásokból. És ekkor beszél a főispán, feláll utána a vármegye első tisztviselője és megvédik a javaslatot. Megvédik a javaslalof, amely a munkásság és vele az egyetemes magyarság érdekét szolgálja. Megvédik olyan energiával és olyan fölényes logikával, hogy a megyegyűlés — megszavazza a javaslatot. Más. A szarvasi munkásotthon részére kiadandó segélyről van szó. Javasolják. Természetes. A munkásotthon a nép kultúrájának, önképzésének, szakmai érdekképviseleteinek vára. Nem politizál. Es mégis, akad hang, amely a szeretet szava helyett az elfogultságéval emelkedik fel a javasolt segély kiadása ellen. Da as aliapán megvédi a munkátokat és otthonukat. És becsületes, egyenes falfogása, amely kimondja, hogy „mindenkit egyformán kell ke?flni", győzedelmeskedik a gvü lölet hangján. Nem dicsérünk. Csak tényeket arepealünk Se. f Öt hónapi fogházra itéite a gyulai törvényszék ifj. Virasztó Mihályt, az orosházi nyilaskeresztes turáni táltost, mart az idegen faj ellen izgató felírásokat mázolt az orosházi házfaiakra és járdára (A B. K. tudósitója jelenti.) Csütörtök délelőtt ifj. Virasztó Mi hály orosházi „népvezér" és elektrotechnikus állott a gyulai tör vényszék Ungvári-tanácsa előtt hitfelekezet elleni izgatással védotva. Ugyanakkor a védloüak padjára került Takács Bálint ny. csendőrőímester é3 Pukánszki Ferenc cipész* e^réd is, akik Virasztónak tette elkövetésében segédkeztek. Virasztó személyi adeiai közlésénél egyistenhivőnek mondta magát, ugyanígy Takács Bálint is, akit az ügyész rendelkezésére felekezetenkivülinek iriak be, mig Pukánszki Ferenc valláséra vonatkozólag kijelentette, hogy evangélikus. A vádira! szerint a vádloltak a hitfelekezet elleni izgatást azzal követték el, hogy mult év december 12-én izraelita vallású polgárok házai faléra, kerítésére és a gyaíogjárókra „A magyar faj gyilkosa az, aki idegennél vásárol" szövegű feliratokat mázoltak. Ifj. Virasztó Mihályt hallgatta ki elsőnek a törvényszék. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, csupán arra vállalkoztak, hogy propagandát csináljanak a magyar fajnak. Nem köveitek el felekezet elleni izgatást, mert minden célzat nélkül csak forgalmas helyen mázolták fel az ismertetett szöveget, nem nézték egyszer sem, ki lakik a házban, amelyet igy megrongáltak. Az elnök ezután különböző kérdéseket tett fel a vádlottnak, amelyekből gondolkozásmódját igyekezett megállapítani. Az egyik kérdésre mondia Virasztó: — Ha ránézek valakire, nem tudom megmondani, kinek milyen a vallása, de megmondom milyen a faja. — Hát a zsidót fajnak tartja? — Igen. — És milyen fajhoz tartozik a zsidóság? — A néger fajhő?. Sötétbarna bőrű, gyapjas hajú, kifordult ajku. Tipikus néger... (Általános derültség.) — Szereti maga a magyar fajt? — Igen. — Mit gondol, mi tartotta fenn ezer *Wen kereizlül a magyarságot? Ugye a kereszténység? — Nem. A magyar fej és a magyar kard. Takács Bálint elmondotta, hogy a festésben segédkezett Virasztónak, akivel együtt határozták el a propagandát. A harmadik vádlott Pukánszky is hasonlóképen vallott. Bárány Aladár dr, orosházi ügyvéd, akinek házkapuját a felírással ugyancsak eléktelenítették és aki annak idején ismeretlen tettes ellen faljelentést tett, elmondotta, hogy a fehér festésű kapura zöld nyilaskeresztet festettek, a felirat pedig piros volt. A rendbehojatal husz pengőbe került, költségei megéllepiíásét nem kívánta. A társadalmi és állami rend ellen — mondja az ügyész Schrőder Gábor dr. ügyész ezután ismertette, hogy ifj. Virasztó Mihély ellen többrendbeli feljelentés következtében eljérés indult, majd elmondotta a vádbeszédet. A vádat teljes egészében fenntartja Víraszló Mihály ellen. Virasztó arra céloz, hogy a ssi dóság faj, holott ezzel szemben kúriai döntvény állapítja meg. hogy a zsidóság elleni izgatás hitfelekezeti izgatás. A vádlott a földmiveslársadalom ellen is izgatott, azt mondotta: hóhérbórddal kellene lefejezni őket. Tetteiből megállapítható, hogy a fennálló társadalmi és állami rend felforgatására törekszik. Orosházán az embereket arra igyekszik rábírni, hogy hagyják el hitüket és legyenek egyistenhivő turániak. A birósóg mindhárom vádlott ellen megszüntette a rongálás vádja miatti eljárást, minthogy Bárány Aladár dr. a magánvődat nem vette ái, csak megjegyezte: — Nem tartom egészen beszémithatónak ezt a társaságot... A másod és harmadrendű vádlott el is távozott a teremből, mig ifj. Virasztó Mihályt a biróség öt hónapi fogházra büntette 8 egyben ugy intézkedett, hogy a tavaly őszi hérom hónapi fogházbüntetés feifüggesztesének hatálya is szűnjék mag. Az indokolásban a birósóg megállapította, hogy mindenki köteles fajét és országét szeretni, azonban aki ugy cselekszik mint Vi• rasztó, annak tetta a törvénybe ütközik. A vádlói eltérő minősítéssel a biróség uay találta, hogy Virasztó nem az izraelita vallás ellen izgatott kifejezetten, hanem gyűlöletet szított a nem magyar fajú társadalom ellen. Az ítélet ellen az ügyész az eltérő minősítés, a vádlott a bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentett be. A nyilaskeresztes sajtóperben felmentették Mitlasovszky Jánost Ezzel az üggyel kapcsolatban egy sajtópert is tárgyalt tegnap délelőtt az Ungvári-ianécs. A mézoláeokról krilikai hangú beszámolót irt iapjában Mitlasovszky János dr. orosházi hírlapíró, akit ezért sajtó utján elkövetett becsületsértésért a nemzeti szocialista párt orosházi szervezete állított bíróság elé. A bíróság nem rendelte ei a valódiság bizonyítását, mert megállapította a tényállásból, hogy egyrészt a kritikai megjegyzések nem a pártra, hanem a mézolókra vonatkoznak, másrészt pedig a párt törvényes képviselete helyett ifj. Virrasztó Mihály és társai illetéktelenül irták alá a feljelentést. A birósóg ezért Mitlasovszky János dr. t felmentette az ellene emelt vád alól. A sértett képviselői feilebeztek az ítélet ellen.