Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-29 / 123. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 május 29 Anyagi gondjai, családi bajai miatt leugrott a vasúti hídról és halálra zúzta magát (A. B. K. tudósítója jelenti.) Nagy György harminchárom éves békéscsabai Felsőkörössor 63. tz. alatti kőmive8 segéd csütörtökön reggel nyolc órakor felment a Horthy Miklós-uti vasúti hidra, a járókelők szemeláttára felkapaszkodott a hid korlátjára és mintegy tizenkét méter magasból szabályos „fejest" ugrott. A szerencsétlen kőmives segéd fejjel zuhant egy vasúti sinre és koponyája valósággal szétloccsant. Nagy György zsebében búcsúlevelet találtak, amely feleségének és gyermekének sióit. Holttestét a kórház halottasházába szállították. Az ügyészség megadta a temetési engedélyt, melynek alapján Nagy György holttestét ma lakására viszik. A temetés időpontjáról még nem történt intézkedés. Nagy Györgyöt széles körben ismerték Békéscsabán, évekkel ezelőtt az akkori Csaba FC ben futballozott is. A jobb napokat lótott kőmives segéd nem dolgozott mostanában s ez nagyon elkeserítette, emellett pediü családi bajai is voltak. Felesége kényes természetű ügyében a napokben tett feljelentést ügyvédje utján a járásbíróságon egy szomszédja ellen a az is bántotta, hogy anyagi gond jai mellett ilyesmikkel kell törőd nie. Ezek ez okok érlelték meg a fiatal férfiben az öngyilkosság gondolatát. Száz-száz pengőre büntették az orosházi „turáni-ügy" párbajozó feleit (A B. K. tudósítója jelenti.) Az orosházi turáni egyistenhívők furcsa keresztelési szertartásával kapcsolatban, a csendőri nyomozás sorén egy levél került elő, melyben szerepelt Kecskeméti Imre dr. orosházi ügyvéd neve is. Mitlasovszky János dr. orosházi lapszerkesztő foglalkozott ezzel az Orosházi Friss Újság ban és megállapította, hogy a csendőri nyomozás fogja tisztázni, mi az összefüggés Kecskeméti Imre dr. és a turáni egyistenhívők között. Kecs keméli Imre dr. ezt macára nézve sértőnek találta és lovagias elégtételt kért Mltlasovszky JánoB dr-tól. A felek kardpárbajt vívtak, amelynek sorón Mitlasovszky János dr. a fején szenvedett sérüléseket. A párbaj ügyében az ügyészség vádiratot adott ki. Tegnap délelőtt tárgyalta ezt az ügyet ez Ungvári-tanács. A védloitak beismerték bűnösségüket és a társadalmi kényszerrel védekeztek. A biróság száz-száz pengő pénzbüntetésre itélte őket, ami nemfizetés esetén öt-öt napi államfogházra változtatható ót. Az itélet jogerős. Eredményes • hirdetés a Szenvedélyes hangú, nagy vita után elfogadta a megyegyülés az aratógépek használatáról szóló szabályrendeletet (A B. K. tudósítója jelenti.) Békés vérmegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt tar tolta tavaszi közgyűlését. A tagok a gyűlésen feltűnően kis számban jelentek meg s ennek megfelelően az érdeklődés is lanyha volt, a máskor mindig eihuződó alispáni jelentés vitája most egy óra alatt véget ért. Kilenc órakor nyitotta meg a gyűlést RicsóyUhlarik Béla dr. főispán, aki napirend előtt többek között a következőket mondotta: — Mielőtt a tárgysorozatra áttérnénk, nem hagyhatom szó nélkül a miniszterelnök ur gyengélkedésével kapcsolatban itt a vármegyében is sajnálatosan felmerült egyes jelenségeket. Budapestről ismeretlen és felelőtlen személyek ugyanis a legfantasztikusabb és legképtelenebb híreket terjesztették s ezek itt a megyében is sok helyütt talajra találtak. Nagyon is nyilvánvaló, hogy ezen minden alapot nélkülöző hirek csakis azoknak az elemeknek naiv és átlátszó óhajtásét fejezik ki, ekik a kormány minden egyes ténykedését csak elferdíteni, a kormány reform munkájának jelentőségét mindenkor lekicsinyelni igyekeznek s akik nem a súlyos külpolitikai viszonyok által megkívánt megértést keresik, hanem elvakultságukban minden más szempontot félretéve, csak a mai kormányzat megbuktatását látják egyedüli feladatuknak. — Küzdenünk kell a magyar jövendőért tekintetes törvényhatósági bizottsági S a magyar népet acélossá kell tennünk a további küzdelemre. Hogy azonban ezt elérjük, elsősorban e nép minden egyes tajjja részére a becsületes megélhetést kell biztositanunk, erre törekszik a kormány s ez a törekvés vezeti nekem is minden lépésemet ebben a megyében. — Ez alkalommal mondok erről a helyrői ÍJ köszönetet a m. kir. kormánynak, hogy az elmúlt nehéz télen és tavaszon a vármegyét, — objektíven meg kell, hogy állapítsuk — igazán megkülönböztetett jóindulattál és anyagi támogatással, ha nehezen is, de mégis átsegítette. E helyről is mégcgyszer köszönetet kell mondanom a Zöld kereszt és egyéb étkeztetési akció minden egyes közreműködőjének éB jólelkű adományozójának s itt köszönöm meg a nőegyletek önfeláldozó karitaliv munkáját is. — Nem fogok megszűnni ismételten felhívni a vérmegye lakosságénak f,gyeimét a méhészet és 8elyemtenyészté8 kereseti lehetőségére sem 8 nagy m egelégedéssel értesültem a földmüvelésügyi minisztériumban arról, hogy a téli selyem tenyésztési propaganda- elő adások hatása alélt a selyemhernyó* pete igénylés ebben az évben máris 25 száialékkal meghaladta a tavalyit. — A vármegye munkásaágét éppen erre való tekintettel nyomatékosan felhívom, hogy minden kínálkozó munkaalkalmat ragadjon meg, 8 már nyáron és ősszel igyekezzenek ugy, mint azelőtt a télirevalót megkeresni, mert télen egyáltalán nem óhajtók itt tesséklássék munkát végző munkásokat lótni. Békéscsaba polgármestere példát mutatott megyei Közlöny"-ben Az alispáni jelentéshez elsőnek Legeza Tibor dr. (Gyomé) szólt hozzá. A szikes talajok megjavításának nagyfontosságát hangoztatta. Magyarországon mintegy hatszázezer hold terméket len a szik miatt, valósággal honfoglalás Ienr.e lehót, ha a gazdák olytn enyagi előnyökhöz jutnának, melyek birtokában a talicskázást elvégeztethetnék. Egy nagyobb kölcsönt kellene kijárni a gazdatáraadslom részére az államtól, oly feltétellel, hogy ezt minden eddigi terhet megelőzve elsőnek kebelezzek be. Legeza Tibor dr. beszédét a törvényhatóiógi bizottság tagjai élénk érdeklődéssel hallgatták végig és indítványét lelkesen helyeselték. Végh Kéioly (Békés) megállapította, hogy az alispáni jelentés élethűen és szakszerűen foglalkozik a kereskedelem helyzetével. A közönségnek keil megakadályozni, hogy mindennap lehúzzák egy-egy üzlet redőnyét. Nagyon üdvösnek tartja Jánossy Gyula békéscsabai polgármester intézkedését (éljenzés), amikor kereskedői érdekek megvédése céljából , felszólította a városi tisztviselőket, hogy vásárlásaikat ne idegenben, hanem helyben intézzék el. (E'jsnzés, ugy van! — felkiáltások.) Elekes Gyula (Békéscsabai nem tartja helyénvalónak, hogy a pénzügyigazgatáséi? részéről nap nsp ulán felmondják az iparosok adó alapját és sokszor a duplájára emelik. Az iparosság helyzete nyomorúságos. Idő, vagy inkább sorrendi kérdés, hogy az iparos egzisztenciák mikor omlanak össze. Az iparosság közteherviselését a teherbiróképeBség határóra keli leszállítani. Kovács Mihály (Békéscsabai sérelmesnek tartja, hogy a tőzsde a buza árát máris iecsökkentette. Az őrlési adót szüntessék meg, illetőleg 1 millió helyett 9 millió ember vise'je olymódon, hogy mezőgazdasági kiviteli alap cimen az összes fogyasztókat 1 —2 százalékos adóval terheljék meg. B. Szabó István (Békés) sajnálatosnak vélte, hogy az inségmunkára még mindig szükség van. Az ínségesek sokszor nem csinálnak mást, csak az egyik helyről a má' sikra lapátolják a havat. A földműves társadalomnak az a kívánsága, hogyj az ínségadót ők maguk dolgoztathassák le. (Helyeslés ) Ez a ledolgoztatás legyen kötelező és acélt igy éppen ugy meg lehet közelíteni. Több felszólaló nem is volt. Márky Barna dr. alispán megállapította, hogy az elhangzott felszólalások nagy többsége nem olyan természetű panasz volt, melyekre válaszolnia kellene. A szikes talaj kijavítása érdekében nemrégiben husz éves kölcsönt ajánlott fel a földmivelé8ügyi miniszter. 150 ezer pengő állott volna a megyei gazdatársadalom rendelkezésére, de mindössze csak heten jelentkeztek. Örülne, ha most az akció sikerülne, de éppen az előbbi kudarc miatt ki kell, hogy jelentse : a törvényhatóság nem vállalhat semmiféle kötelezettséget. Rícsóy-Uhlarik Béla dr. főispán a szik kérdésében közölte, hogy a kö'csön igénybevételének feltételeit ezúttal meg fogják könnyíteni. A talajjavítás a munkások részére is sokat jelentene 8 emellett ki lehetne kötni, hogy 10—15 évig az adót ne emeljék. E*t a kérdési a maga részérői minden esttre napirenden akarja tartani. A felszólalók nem emlékeztek meg róla, de meg kell állapítania, hogy a Körös-hajózás megvalósítása jó uton halad, a kormány tervét gazda- és munkósszampontből nagy jelentőségűnek kell tarlani. Meg kell vallania, hogy a tavalyi 18 pengős búzaár magasan falette volt a világparitásnak. B. Szabó István indítványát a fóldmiveslérsadalom ínség* adójára vonatkozólag kivihetetlennek tartja. Kell, vagy nem kell az aratógép? A tárgysorozat során nagy vita az aratógépsk használatáról elkészíteti szabály rendelettervezetről alakult ki. Morvay Mihály (Békés) szerint az lenne a leghelyesebb, ha az ország búzatermését három nap alatt lehetne learatni. A szabályrendeletet nem fogadta el. B. Szabó István (Békés) hasonló értelemben sxó'alt fel. Zsíros András (Békéscsaba) után Tóth Pál (Szarvas) beszélt, akinek fejtegetései alatt kitört a vihar. Tó h ugyanis kijelentelte: sok gazda a múltban szándékosan azért aratott géppel, hogy a munkások ne juthassanak keresethez. Az állítás ellen élénken tiltakoztak minden oldalról. Beliczey Géza (Békéscsaba) szerint a szabályrendeleiben ki kellene mondani, hogy a géptulajdonosok vállalatban ne arathassanak, de más megszorítás ne legyen. Láng Frigyes dr. kifejtelte, hogy a szabályrendelet belenyúl a magánérdekekbe. Helytelennek tartja, hogy á termelés drágításéval akarják a munkanélküliséget leküzdeni. Kovács Mihály (Békéscsaba) hangsúlyozta, hogy a gabona minőségének fokozása érdekében meg kell engedni a géparatást. Ezután Márky Barna dr. alispán kijelen'etle, hogy a szabályrendelet a munkások érdekeit kívánja szolgálni. A főispán befejezésül azt mondotta, elvárja a gazdaközönségtől, hogy önszántéból betarlja a munkósszempontból igen fontos sza* bályrendeletet. Végül nagy többséggel elfogadta a közgyűlés a szabályrendeletei, majd több kisebb ügy letárgyalása után a megyegyülés délben éri végei.