Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-13 / 110. szám

Ara 6 fillér IESMEGYEIIOZLONY Eékéscsaba y 1936 május 13. szerda 63. évfolyam 110. szám N APIREND ELŐTT A budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetem tegnap ün­nepelte fennállójának 301-ik év­fordulóját. Maga a szóm, a csór­bitatlan tekintélyben átvészelt vi­szontagságos három évszázad iga­zolja és bizonyítja, hogy azok az emelkedett szempontok, azok a napi politika tiszavirágéletü tév­eszméitől soha meg nem fertőzött tudományos princípiumok, ame­lyekről ezen a tegnapi ünnepélyes közgyűlésen szó esett, alkalmasak voltak a múltban — ugy véljük mi is —, alkalmasak lesznek a jö­vőben arra, hogy az egyetemet megtartsák annak, ami: a politikát nem ismerő, de el sem tűrő tudo­mány sérthetetlenül szent hajlé­kának. A rektor magnifikusz nagy be­széde figyelmeztető volt. Nálunk még nincs baj, hangzott ki ebből a figyelmeztetésből. De vigyázzunk, hogy ne is legyen. Előttünk a pél­dák. Jobbra és balra, amerre csak beléavatkozott a politika hatalmi szava az ész és a tiszta tudás köreibe, mindenütt megsínylette a humánum ezt a beleavatkozást. Vigyázzunk, előttünk a példák, tanuljunk belőlük. Ha mér egyetemről beszélünk, álljunk meg egy percre annál a pár soros hírnél, amelyet London­ból hozott a reggeli posta. Ez a kis hir arról számol be, hogy az angol ifjúság észrevehetően és számszerűen megállapiihatólag egy­re nagyobb tömegekben fordul el az Angliában is túlzsúfolt szellemi pályáktól. Aminek legékesebb ta­núbizonysága, hogy az ez évi ügyvédi vizsgák után a hatalmas London négy ügyvédi kamarája mindössze husz fiatal ügyvédet vett fel a tagjai közé. Nem azért, mintha a kamarák a zárt szám védelmében élnék a maguk, a világtól elvonatkoztatott életét, ha­nem egyszerűen azért, mert ennyi és nem több volt azon fiatal dip­lomások számé, akik felvételüket kérték. Boldog Anglia. Ahol még érde­mes meggondolni, hogy milyen pályát válasszon a fiatalember, s érdemes lemondani a diplomáról, a biztos, jobb megélhetés javára. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma: 176 il Rajniss-ügy és hatalmas költség­vetési beszédek a Ház tegnapi ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén folytatták a költségvetés általános vitáját. Sztranyavszki Sándor ház­elnök bejelentette, hogy Frigyes főherceget 80. születésnapja al­kalmából u Ház nevében üdvö­zölte és kifejtette azon meggyőződését, hogy a Ház együttérez az egész magyar társadalommal és tiszte­lettel emlékezik meg ez alkalom­ból Frigyes királyi hercegről, aki a világháborúban a magyar és osztrák haderőnek melegszívű hőse volt s ki velünk együtt szenvedi át ar. igazságtalan és kegyetlen trianoni sorsot. Az első szónok Rajniss Ferenc volt és felszólalásában az őt ért támadásokkal foglalkozott. Visz­szautasitotia a vele szemben el­hangzott vádakat és kijelentette, hogy ha­mis az az aláírás, amely a Györki Imre által bemu­tatott fényképmásolaton szerepel. Kéri ez eredeti levél bemutatásét, hogy az írásszakértők a hamisít­ványt megállapíthassák. Tisztán és becsületesen állok a Ház előtt — mondotta — s azokat, akik vá­dolnak és nem hajlandók a bi­sonyitás lehetőségét megadni, a nemzet közvéleménye el fogja se­perni. A költségvetésnél elsőnek Petró Kálmán szólalt fel. A magyar vá­rosok helyzetével foglalkozott és rámutatott azokra az okokra, ame­lyek az egyes városok háztartását súlyos helyzetbe sodorták. 397 millió pengő értékű hosszúlejáratú kölcsön terheli a vidéki városokat. A leg­több ily kölcsönt dollárban vették fel. Ez a teher elviselhető, mert a kormány gondoskodott alkalmas törlesztési rendszerről. Igen ve­szélyesek azonban a függőköl­csönök. Itt az államnak be kel­lene avatkoznia, ha az adós és a hitelező nem tudnak megegyezni. Bud János azzal az állításéval vitatkozott, hogy a magyar adó­rendszernek Európában nincsen pórja. Tarthatatlannak tartja adórendszerünket, senki nem tudja, mennyit miért fizetünk. 15 féle főkönyvet ve­zetnek 8 ehelyett csak egy kel­lene. Ezután Wolff Károly szólalt fel. Németországgal szemben lehetnek kifogások — mondotta —, de senki annyira politikailag elfogult nem lehet, hogy meg ne állapitsa, he nem lenne hitleri Né­metország, a szovjet már rég határainknál állana. A keresztény világnézetet szembe­állította a liberalizmussal. A zsidóság nem tudja kitermelni az ellenszé­rumot a kommunizmus ellen. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy nagy uradalmak nem kapnak ki­viteli engedélyt, a kanizsai zsidók azonban igen. Nem tartok helyes­nek egyes pártszervezetet, mert nem egyeztethető össze a keresz­tény gondolattal. Azt a kérdést, hogy milyen szervezkedést lehet Magvarországon folytatni, vetette fel Wolff Károly. Szerinte két szer­vezkedés tudott Magyarországon erős gyökeret verni, a keresztény nemzeti alapon álló szervez­kedés és a szociál­demokrácia. En azonban mindent elkövettem, mondotta, hogy a lelkeket onnan áthozzam ide . . . — Figyelmeztetem a kormányt, nem szabad nagy reformokat be­harangozni, ha az eredmény nem felel meg az ígéreteknek. Saját erőnkből olyBn gazdasági és pénz­ügyi politikát kell folytatni, hogy gyermekeink megélhessenek majd ebben az országban. A költség­vetést elfogadta. A jobboldal nagy tapssal fogadta Wolff beszédét. Rassay Károly felszólalásában kifogásolta Wolff beszédének azt a részét, amelyben a liberálizmust szembeállította a keresztény nem­zeti gondolattal. Arról beszélt, hogy Magyarországon 15 évig az volt a hiba, hogy az ellenzék és kor ménypárt között elhomályosultak a határok. Külpolitikai kérdések­kel foglalkozott ezután. A mai helyzetben a kormánynak óvatos külpolitikára van szük­sége. Két dolog találkozik itt össze, az egyik az olasz barátság, a másik az angolszász népek kezdődő meg­értése a magyar ügy iránt. Mind a kettőre szükségünk van. Olyan külpolitikát kell folytatnunk, ami nem veszélyezteti az olasz barát­ságot és nem kockáztatja az an­gol szimpátiát. A belpolitikai hely­zetre áttérve megállapította, ho^y a Gömbös kormányt rokonszenv­vel fogadták, mert a nemzeti egy­ség megvalósítását kívánta és ez közjogi programja is indokolta. Az elmúlt három esztendő azonban visszavitte a politikai életet a kaoszba. A kaoszban az egyetlen világos pont az államfő, az ő segítségével kell stabilizálni a magyar politikai életet. Csik József megnyugtatta Ras­say Károlyt, hogy a kormánypárt ép olyan határozottan áll az al­kotmány megvédése mellett, mint az ellenzék. A kormány tevékeny­ségének bírálatánál szem előtt kell tartani, hogy a kormány nehéz gazdasági körül­mények között vette át az ország vezetését. Vádolják a kormányt az alkotmány megsérté­sével, de nem konkretizálják ezt a vádat. A kormány politikája gaz­dasági és közjogi téren egyaránt helyes. Ifj. Balogh Endre hangsúlyozta, hogy a nyilaskeresztes pártnak nincsenek megvásárolt emberei. A párt minden egyes tagja meggyő­ződéses híve eszméiknek. A locarnoi hatalmak nem döntöttek a Rajna-ügyben Olaszország nem vesz részt a tanácskozásokon (A B. K. tudósítója jelenti.) A locarnoi hatalmak megbízottai tegnap délután Genfben összeül­tek. A tanácskozáson Nagybritta­nia, Írország, Franciaország és Belgium képviseltette magát. Olaazorsz&g megbízottja nem Jelent meg a tanácskozáson. A megbeszélés után tájékoztató közleményt adtak ki. Miután Né metország az Anglia által felve­tett kérdésekre eddig nem vála­szolt, a locarnoi hatblmak megbí­zottai célszerűnek látják a Rajna­ügy további megvizsgálását és a határozathozatalt későbbi időpont­ra halasztják. Rövid ülést tartott a vár­megyei központi választ­mány (A B. K. tudósítója jelenti.) A vármegyei központi választmány tegnap Márky Barna dr. alispán elnökletével a vármegyeháíán ülést tartott. Ugrin László dr. má­8odfőjegyző ismertette, hogy a vár megye városaiban és valamennyi községében befejezték az ország­gyűlési képviaelőválaaztók uj név­jegyzékének összeírását. Az össze­írás eredménye azt mutatja, hogy a választók száma a me­gyében jelentősen meg­növekedett. Nagyjából az a helyzet, hogy min­den ötödik polgárnak van szava­zati joga a megyében. A választ­mány 'udomásulvette az előter­jesztést és a felolvasott számada­tokat. A gyűlés alig negyedórai tanácskozás után végetért.

Next

/
Thumbnails
Contents