Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-24 / 70. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba

y Í936 március 24. kedd 63. évfolyam 70. szám Igy gondoljuk Évek óla nem bir nyugvópontra jutni Spanyolország. Az államepités munkája látszat szerint mit sam haíad előre s még félig sem áll az épület, máris összeomlik Nem szünr.ek a vallásüldözés bcr zalmai és pusztulás kiséri a ki vülről is nzilott forradalom tüzél Nem tudunk Spanyo'orszűg pél dáján más tanulságra jutni, mint hogy a forradalom nem lehet alapja egy állami berendezkedésnek és csak a békés fejlődés nyújt biztos alapot államformák és a társadalmi egyen*uly megszilárdulásához. Ha azonban meggondol' juk, hogy a történelemben érvényesülő okozatiság mellett a spanyol közélet nyugtalansága az előző korazak hibáit hivja tetemre, további tanulsággal is szolgél a példa: a békés fejlődésnek olyannak kell lennie, amely mellett nem halmozódik fel társadalmi gyuanyag é» a külső rend nyugalmát a lelkek békéje abban a harmóniában kiséri, amely egyetlen éa legbiztosabb kötőanyaga az álla mok épületének. Néhány nappal ezelőtt egyéni véleményként jegyeztük meg e helyen. hogy a dicséretesen következetea magyar külpolitikának üj kezdeményezésre, de legalább is a meglévő irányvonal kiszélesítésére van szüksége. Ma még nem ismeretes az uj római egyezmények tartalma, de a hír már előttük jár: meglepetés várható. Ha sejtünk is egyet-mást, feszült kíváncsisággal várjuk a hivatalos közleményt, amely nyilván a leghálásabb közönségre fog találni. A magyar közvélemény eltikkadtan vár és hálásan fogad minden hajszálnyi előnyt, amely sorsunkat javíthatja, önérzetünket emelheti és hozzásegíthet egyenjogúságunkhoz. Az elmúlt másfél évtized külpolitikája annyira mostoha volt hozzánk, hogy a meglepetés bejelentése is felajzza várakozásunkat s adja Isten, hogy ne csalódjunk ... Nem tudja még senki, mikor e sorokat irjuk, meg lesz-e Németország válasza a locarnoi hatalmak határozatára. Amennyire azonban megengedhető valószínű prognózisok felállítása a külpolitikában, nem sok kétségünk lehet a német vólaszt illetőleg. Amikor a befeje zett tények politikáját követő nagyhatalom arról győződik meg, hogy ellenfeleit nem egyesili közös érdeknek együttes lépése, aliyha fogja feladni a kockázatosan elért eredményt, hanem a siker adta bátorsőggal és biztonsággal áll azembe tétova ellenfeleivel. Nyolcórás ülésen tárgyalja & Há^ a telepítési javaslatot IWem hosszabbították meg Matolcsy Mátyás beszédidejét (A B. K. tudósilója jelenti.) A képviselőház legrepi ülésén Korniss Gyula, a képvise'őnáz alelnöka kegyeletes szavakkal emlékezett meg Berzeviczy Aibert elhunytáról. Az a ha!a!mea s*e!lemi e» erkölcsi erő, amelyet Berzeviczy Aibert egymagéban jelentett. méltó jelképe volt bel- és külföldön egyaránt a magyar magabizámak. A Ház az Hnok javaslatára Berzeviczy Albert emlékéi jegyzőkönyvben örö kitette meg. Az elnök ezután bemutatta a közigazgalóségi biróság Íteletét, melyben a jósaíadányi választókerület válaazláíónak eredményét a bíróság kiigazítja és Láxár Imrét jelenti képviselőnek. ki Elfogadta a Ház Temple Rezső indítványát, mely szerint a telepítési javaslat vitájának tartamára az ülések idejét napi nyolc órában állapították meg. Etután áttértek a törvényjavaslat folytatólagos vitájára. Matolcsy Mátyás elismeri, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök elvilathatatlan erdeme, hogy ezt a kérdést a Ház elé hozta. A nagybirtok rendszer kártékony a népre és megkötőereje kisebb, mint a kis birtoké. Általános reformra van szükség. Évente 100- 120 ezer kat. holdat kellene felhasználni a telepítésre. Beszéde idejének lejártával félórai hoszazabbiláat kért. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést és a Ház megtagadta a kérés teljesítését. Matolcsy erre igy fejezte be be szédét: Ez az a politika, amely megöli a magyarságot és a magyar nemzetet. Szavait a jobb oldalon nagy lármával és tiltakozással fogadták Megay Meixner Károly szerint a telepítési javaslat nemcsak termeléspolitikai szempontból, hanem nemzetiségi szempontból is megerősödést jelent. Foglalkozott a kivándorlás és viszszavándorlás kérdésével. — Kívánatos volna — mondotta —, ha a városok és községek saját birtokuk egy részét haszonbérbe adnák ki. Rassay Károly legsúlyosabb ki fogása a javaslat ellen, hogy nem őszinte elhatározásból jelent meg, hanem csupőn a választősi Ígéreteknek formai betartása. A Gömbös kcrmény 1935 ig nem tartolta időszerűnek a földbirlokrendenést. A javaslatnak nem is lesz meg a kivór.t eredménye nemzeti szempontból. Huszonöt év alalt a három százalékos birlokmegoszlás nem jelent kómolyabb területi változást. Tiltakozik az ellen a véd ellen, hogy az ellenzék nem volt tárgyilagos a vitában. Az ellenzék soha nem te'jssitette kötelességét ugy, mint most. Kéri, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot. Meggyőződése, hogy az ellenzék álláspontja helyes és tárgyilagos. A javaslatot nem fogadja el. Lányi Márton szerint a törvényjavaslat indokolása meggyőz mindenkit, hogy a kormány a legnagyobb körültekintéssel végezte munkáját. Soltész János hangoztatta, hogy a kormánynak egészséges adórendszer életbeléptetéséről kell gondoskodni. A földbirtokreform során kifogásolta, hogy hatósági orvosi bizonyítvány szükséges a földhözjutáshoz. A javaslat nem oldja meg a földmives problémőt. A javaslatot nem fogadja ei. Szily Márton a telepitési törvényjavaslatnak ekkor látja értelmét, ha kellő gazdasági tudás és szakoktatás támasztja alá. Minden harmadik faluban mintagazdaságnak kell lenni. A javaslatot elfogadja. Mózes Sándor szerint a régi földreformtörvény sok tekiotetban inkább volt szociális vonatkozású, mint a szóban levő javaslat. A javaslatot nem fogadja el. Csizmadia András a javaslatot uj honalapitásnak tartja. Az OFB földek óráról b-szélt. majd a szociáldemokrata Takács Ferenccel polemizált hosszasan. Berg Miksa bőró politikumot lát a javaslatban, amelyet nem fogad el, mert a kormány csak hatalmi pozícióját akarja erősíteni. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett. A Ház legközelebbi ülését ma délutőn négy órakor tartja, folytatják a telepítési javas lat vitáját. Az ülés pár perccel éjfél elölt ért véget. Hatalmas tetőtüz okozott éccakai riadalmat a Horthy Miklós-űton A környék minden kútját kiszivattyúzták, amig megfékezték a lángtengert (A B. K. tudósítója jelenti.) Hétfőn este féltíz óra tőjban ha t«lma8 tetőtüz keletkezett a Horthy Miklós uton. A 38 aa szőmu ház tetőzete gyulladt ki és percek alatt kísérteties lángokkal világitolta meg a környéket. A hőz, amely a Horthy Miklós ut és a Szemere ucca sarkán áll, Grünberger Jenő ügynök tulajdona. A tűz puskalövéssz^rü pukkanásokfcal vette kezdetét, amik messze a városban hallhatók voltak, majd a nagy ház cseréptetőrete vessedalmes gyorsasággal kezdeti égni. Grünberger Jenő és családja, valamint a többi lakó részben már aludtak, részben pedig feküdtek. Ök nem is vették észre, hogy mi tőrtént, az egyik szomszédnál volt látogatóban egy tanyai ember, Kovács András, ő látta meg a lángokat. Bedörömbölt a ház hat ablakán és ordított, ahogy csak tudott: — Tűz van!... Azután rohant a legközelebbi telefonállomáshoz és értesítette a tűzoltóságot. A következő pillanatokban drámai gyorsasággal bontakozott ki a tüzkatasztrófa képe. A ház megriadt lakéi iejü. ket vesztve nem tudták, mit csináljanak, vigyék-e kifelé holmijukat vagy sem. Amikorra a tűzoltók magérkeztek teljes létszómban éa teljes készültséggel, már vöröslő lángok világitottók be az uccát. Irtózatos nagy volt a füst is és veszedelmes módon pattogtak jobbra-balra, egészen messzire, a szikrák milliói, ugy hogy a hirtelen összegyűlt nézőközönségnek ezúttal — különösen eleinte — nem kellett rendőrkordon. A tűzoltók a tető megmentésére nem igen gondolhattak és igy minden törekvésük a lokalizálásra irányult. Két oldalt fogták közre az L alakú épületet, egyrészt az udvarból, másrészt a 36. számú hőz frontjáról. Percek alatt kitűnt,' hogy a munka nem lehet könnyű*