Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-24 / 70. szám

320 BEKESMEGYEl KÖZLÖNY 1936 április 2 melleit történelmi és művészettörténelmi munkák egész sorát irta meg. Tudományos érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia és a KisfaludyTársaság elnökévé választotta. Az elhunyt Berzeviczy Albertet a kormány saját halottjának tekinti. Temetése ma, kedden délután 4 órakor lesz. A kontárok, a tanoncnevelés és vásári ügyek foglalkoztatták a cipészgyülést Nyilas András ünneplése (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai cipésziparosok hétfőn este tartottók közgyűlésüket az iparosszékház nagytermében. Napirend előtt Penyaska Pál üdvözölte a szakosztály nevében Nyilas Andrást és tizenötéves elnöksége emlékére diszes keretű képtt nyújtott ét neki, amely magát Nyilast ábrázolta. A szakosztály nevében kelten, mi? az ipar testület részéről Leelőssy Albert alelnök üdvözölte a jubiláló elnököt, aki meghatottan mondott köszönetet, majd ismertette évi jelentését. A kontárokkal kétféle bánásmódot alkalmaztak, ha földhözragadt szegénnyel álltak szemben, nem bántották, ha olyannal, akit nem pusztán kenyérszerzés vezetett, könyörtelenül eljártak vele szemben. Nagy baj az, hogy az iparosság nem tud kalkulálni és sokszor áron alul ad tul készítményein. A tanoncnevelésre ujabb reformok kellenek. Másképpen lehetne dolgozni, ha gépekkel felszerelt műhelyek lennének Csabán, mint ahogy vannak Gyulán. Felber József kevés közszóllitásról számolt be. 2319.20 pengőt kaptak ilyen cimen a mult évben. Elezsánszki Mihály a pénztári, Botyánszki Mihály az ellenőri jelentési ismertette, maid Marottye Pál, Vizsnyiczai János és Dávid Ferenc országos elnök után Nyilas András közölte, hogy a tavaszi árumint tvásár idején uj szállítások várhatók. Ujabban bekapcsolódnak a városi közmunkákba is. Ezután a tisztikar megkapta a felmenlvényt, majd a választásra került a t>or. Ectyhangule.g ismét Nyilas Andrást választottak elnöknek. alelnök Penyaska Pal, Orvos Andrós, jegyző Köcze Pál, Dávid Mihály, pénztáros Elezsánszki Mihály, ellenőrök Felber József, Elekes József. Elfogadták a vásározóknak azt az indítványát, hogy a vidékiek rakodását csak hajnali 81 óráig engedje meg • hatóság. Szemenyei János javasolta, hogy a tovőbbképző tanfolyamon engedjék meg a segédek részvételét is. Penyaska Pál indítványára elhatározták, hogy Bntlonyára át iratnak az elöljárósággal és kérik, szüntessék meg azt az állapotot, hogy a vásárokon az érkezés sorrendjében lehet ott rakodni. Ezután Dávid Ferenc országos elnök beszélt nagy figyelem köze* pette, szellames stílusban a közszállításokról. Támadta a Wolfnergyárat, majd a katonai bakkancsszállitás történetét ismertette. Az ülés tiz órakor ért véget. LONDON Hitler szerdán ad választ, mely nem lesz kereken elutasító A tizenhármas bizottság békét akar az olaszabesszin fronton (A B. K. tudósítója jelenti.) A népszövetség tanácsának tegnap délután ülést kellett volna tartania. Minthogy a locarnoi hatalmak emlékiratáról szóló vita programjában nem tudtak megegyezni, az ülést mára halasztották. A német kormány külpolitikai szócsöve írja, hogy Németország figyelemmel kiséri a történteket és hajlandó arra, hogy az egyenlő becsület, jog és biztonság alapján együttműködjék mős államokkal Európa békéjének felépítésen, de el van tökélve, hogy levonja a tanulságot Locarno keserű tapasztalatai alpján. Londoni hirek szerint Hitler vőia&zát szerdéra várják. Azt hiszik) hogy nem lesz kereken elutasító, de a Rajna-vidék nemzetközi megszállását Németország minden körülmények között elfogadhatatlannak minősiti. A népszövetség tizenhármas bizottsága ülést tartott. A bizottság megbízza Madariagát, a bizottság elnökét és Avenol főtitkárt, hogy lépjenek érintkezésbe Olaszország és Abesszínia képviselőjével avégből, hogy a népszövetség keretében mielőbb helyreálljon a béke. mert kevés a viz. Ott volt ugyan a tank — de hiányoztak a locsolóautók — és a kutak rendkívül gyorsan apadtak. Rövid időközönként ürült ki egymásután hat és persze aránylag sok időt vett igénybe, mig egyik kútról átszerelték a fecskendőt a másikra. Odáig mentek, hogy a széles Horthy Miklós uton keresztül a szemközt lévő házak kútjait is kiszivattyúzták, de ez sem sokat használt. A tető veszedelmes gyorsasággal és szörnyű robajjal égett s az nccára percenként hullott a zsarátnok. Éjfél felé a tűzoltók munkója következtében a lángok lelohadtak és ekkor megkezdődött a tűzfészek megkeresése. A tűzoltók felmentek a tetőre és egymősután rombolták szét a megüszkösödött gerendákat. Hogy mi okozta a tüzet, még nem lehet megőllapitani. Az tény, hogy tegnap kéményseprő járt a hőzban, továbbá, hogy m padláson régi bútorok ós ládák álltak. Valószínűnek látszik, hogy a ma délelőtti tüzvizsgálat a kérdést tisztázni fogja. A kár többezer pengő. A tiszti autó negyed két órakor vonult be, a többi szerek lapunk zártakor még a helyszínen dolgoznak. Meghalt Berzeviczy Albert Vasárnap hajnalban hosszas vívódás után meghalt Budapesten Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémiának hosszú időn át volt elnöke. Berzeviczy Albert életét a jelentős közéleti tevékenységgel párhuzamosan kifejtett értékes tudo mányos munkásság jellemezte. 1887-ben választották meg elsőizben képviselővé. 34 éves korában államtitkár, majd hamarosan a Tisza kormány kultuszminisztere lett. Tekintélyének elismeréseként 1910-ben a képviselőház elnökévé választották. Közéleti elfoglaltsága Az Aurora Liszthangversenye „A művészet kötelez" volt Liszt Ferenc kedvenc szavajárása s a nagy magyar muzsikus a noblesse obiige e szabados fordításával érzékeltette azt a mélységes alázatot, amellyel a művészetet szolgálta. De nemcsak a művészet kö telez, hanem a művészettel való foglalkozás is. S most, hogy az Aurora rendezte hangversenysorozat ezidei utolsó hangversenyéről írunk, hangot kell adnunk ama véleményünknek: a vezetők legnagyobb érdemét abban látjuk, hogy ezt a „kötelezést" felismerték és azt áhítatos tisztelettel szolgálták. * Ezt a felismerést mutatja az az ünnepien diszes keret is, amellyel az Aurora, s vele Békéscsabának a zene iránt fogékony közönsége tegnap este Liszt Ferenc emlékének hódolt. A hangverseny gondo san összeválogatott, hatalmas műsora majdnem teljes áttekintést adott a nagy zenész művészetéiről, egész élete munkájáról. * Liszt Ferenc forradalmár volt. A szó legszebb, legnemesebb, legemberibb értelmében. Hosszú évek önmarcangoló vívódáséi után jutott el a saját művészetében voló hithez. De attól a perctől fogva, hogy hitte: u?y zongorázik, mint előtte senki más, a a muzsika, amely léikéből fakad, különbözik mindattól, amit addig irtak, rendithetetlen meggyőződéssel és le gyürhetetlen küzdőkedvvel harcolt az uj igazságok győzelméért. * Békéscsaba zenei életének vezetői rajongó szerelmesei, alázatos munkálói az uj magyar muzsika remek művészetének. Csak természetes, hogy boldog örömmel és a tőlük telhető legjobb igyekezettel áldoznak annak a magyar muzsikus emlékének, aki nek a művészete a maga idején merészen uj és maradéktalanul igaz volt. * Koudela Géza dr. pápai kamarás, a zeneművészeti főiskola tanárénak Lisztről szóló előadása vezette be a hangversenyt. Az ékesen szóló pap, ekinek nemesen egyszerű hangja és lebiin ceelő előadása mér első mondatainál magával ragadta a hallba tósógot, az ismeretlen Liszt Ferenc porlréjót rajzolta meg. A hatalmas Liszt-matéria sokfelé ágazó epizódjaiból imponáló tájékozottsággal és találóan biztos kritikával hozta felszínre azokat a jellegzetességeket, amelyek fenyében tisztán és félreismerhetetlenül ragyogott a maga gigászi magasságában Liszt Ferenc a muzsikus, az ember és a magyar. A hangversenydobogók körülrajongott virtuóza, az európai szalónok főrengu hölgyeinek dédelgetett kedvence és nem egyszer szerelmi kalandora helyén, az előadás nyomán, kibontakoztak az uj Liszt Ferenc lelki portréjának kontúrjai. Azé a Liszt Ferencé, aki gyötrelmesen kereste vadul hánykódó lelke nyugalmát, aki a veílás felemelő titokzatosságéba elmerülve Istent kutatta, s művészetében az Istenhez vezető utat látta. * A Koudela dr. őlial megrajzolt Lisztet Stefániái Imre, a zeneművészeti főiskola hírneves tanára szólaltatta meg a zongorán. Varázsos ujjai alatt egymásután hangzoitak fel a világ legelső zongoristájának hírnevében boldogan tündöklő fiatal muzsikus virtuóz szerzeményei, a szerelmes ifjú romantikus vágyainak gazdagon szerleömlő dallamai, a vallás áhítatában felolvadó lélek odaadó boldogsága, a lehetetlenül vergődő, meggyötört lélek fenséges gyásza és a minden földi kívánságon messze luljutott férfi mélységesen bölcs, szinte emberfelettien jóságos filozófiája. Liszt szerzeményei Lisztnek, a világ egyedülálló zongoristájának pianista tudósához vannak méretezve. Ezért veszélyes vállalkozás Lisztet játszani. Mert ha az előadó művész nem olyan mestere a zongorának, hogy a lépten-nyomon adódó technikai nehézségeket könnyen győzve, őtadhalja magát a mű e nehézségek mögé elbástyózott szépségének értelmének, ugy könnyen sekélyes brillirozássá válik a játék. Stefániái Imrének ettől nem volt mit tartania. Pianista készségének olyan fölényes mesterségbeli tudásával, az igazi virtuóz olyan nagyvilógi eleganciójőval oldotta meg a legnehezebb feladatokat is, hogy a közönség csak akkor eszmélt ró, mit is hallott, amikor egy-egy szám ulán, a hangok varázsából szabadulva, elragadtatva ünnepelte a művészt. Stefániái játékában töretlenül, színpompás fényének minden ragyogásában kelt életre Liszt Ferenc mutsikőja. * Jeney (Uhrin) Klőrőnak, az Operaház Békéscsabáról elszármazott fiatal művésznőjének énekszámai