Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-13 / 61. szám

Ara O 6 fillér BEKESMEGYEl IOZLONI iékéscsabai 1938 március 13. péntek 63. évfolyam 61. szám Európa idegesebb, mint valaha Feszült várakozás eifei meg a népszövetség (A B. K. tudósítója jelenti.) A locarnoi hatalmak értekezlete Londonban tegnap este 7.45 óra­kor ért véget. A tárgyalésokról nem adtak ki hivatalos jelentést. A megbeszéléseket ma folytatják. A tegnapi ülésen Eden angol kül­ügyminiszter elnökölt. Tegnep este az engol kormány ebédet adott a locernoi értekezleten résztvevő ál­lamférfiak tifíteielére. Valószínű­nek tartják, hogy a szombatra kitiázStt népszövetségi tanácsülést hétfőre halasztják el. A helyzetet mindenesetre az jellemzi legjobban, hogy Franciaország mindanre el van szánva és nem hajlandó felfogásától el­térni. A német hivataios jelentés pedig Franciaországot okolja a történtekért. A jelentés, amelyet tegnap délután közöltek a nyilvá­nossággal, egyébként a követke­zőkép hfln^uik: A kü földi íepok különböző je­lentéseivel éa egyes külföldi ál­lamférfiak nyilaíkoaalával kapcso­latban hivatalos helyen a követ­kesiőket közölték a Német Távi­rati Irodával: 1. Franciaország még a locarnoi egyezmény előtt különböző kato­nai szerződéseket kötött azzal a megállapodással, hogy a szerző­dések Franciaország elleni német támadás esetén azonnal életbe­lépnek. E katonai egyezményeket Lengyelországgal, Csehszlovákiá­val, Belgiummal kötötte meg Fran­ciaország. Mivel a francia és a többi kormány közlése szerint ezek az egyezmények nemcsak Sondosii üléséw védelmi egyezmények voltak, Né­metországnak azonban se Francia­ország, ao a többi áüam ellen nincsenek támadó szándékai, az egyezmények és a locarnoi szer­ződés köxöií nem volt ellentmon dés, ezért Németország minden további nélkül ho?.zójáru hatott a locarnoi egyezményhez. 2 Franciaország n német hatá­ron nagytnennyiaégü l-atcnaségot összpon'ositoH a békekötés óta. Ezenfelül a francia hatért minden idők leghatalmasabb et6d-8vével biztosították. Valamennyi éilem katonai haló­sága egyetért abban, hogy emberi szómiiáa szerint teljesen kilátás­talan lenne a francia erőd ővek megtámadása. Tekintettel arra, hogy Németor­a^ágnak semmiféle támadó szán­déka nincs Franciaországgal szem­ben, sem a mullben, sem most nem emelhetett kifcgást a franciák intézkedései ellen. 3. Franciaország a közelmúlt­ban ujabb katonai megállapodást kötött, még pedig ez esetben Szov­jetoroazorszéggal. A francia-szov­jeSorodz egyezmény hatékonyaá­gát azonban nem a népsz3vetség*61 teszik többet függővé, hanem a saját ügyben hozott meg­felélő döntéstől. Az uj katonai egyezménynek az a letagadhatat­lan tény kölcsönöz különös jelle­get, hogy 6 jelenlegi Oroszország forradalmi rendszere nemcsak el­méletileg. hanem gyakorlatilag is világforradalomra törekszik, tehát tudatosan imperialista támadó célt követ. Németország nem fenyegette Franciaországot 4. Franciaország a történelem­ben példátlanul álló biztonsági rendszer ellenére szükségesnek 'piálta, hogy a 175 milliós szov­jetorosz birodalom támogatását is biztositea a maga számára. Német részről ehhez a követ­kezőket jegyzik meg: Németország a legkisebb tápot sem szolgáltatta arra a feltevésre, hogy fenyegeti Franciaországot. Semmiféle ellen­vetést nem tett azok ellen a vé­delmi természetű intézkedések el­len, amelyeknek megtételét Fran­ciaország sérthetetlensége érdeké­ben szükségesnek tartotta. Németország ezt szükségtelennek tartotta, mert semmiféle támadó szándéka nem volt és ezért nem is lehetett ellenvetése a francia biztosító intézkedések ellen. Ha azonban Franciaország ugy vélte, hogy a locarnoi egyezmény megkötése után bérmilyen oknál fogva mégis ut biztosítósról gon­doskodjék, akkor a francia kor­mánynak kötelessége lett volna ezt a szőndékát legalábbis a locarnoi egyezményt aláíré államoknak előzetesen tudó másáfn hozni, hogy kísérletet tegyen az uj biz­tosító szerződésnek, vagy a lo­carnoi egyezménybe való felvéte­lére, vagy legalábbis arra, hogy az egyezményt a locarnoi szerző­déssel teljes összhangba hozzák. A francia-szovjetorosz egyez­mény ekkor elfogadott szövege szerint a francia-lengyel és a fran­cia-cseh egyezményektől eltérően ezesetben a népszövetségi tanács, vagy a locarnoi egyezményt alá­író hatalmak megállapításaitól füg­getlenül saját hatáskörükbe dön­tenek a szerződéskölő felek a tá­madó fogalma felett és arról, hogy szükségese támogatás nyújtása. Ennek alapján a megállapítható, hogy: Franciaország a nézete szerint fenyegetett függetlensége védel­mére kiépítette minden idők leg­hatalmasabb erőhélózatát a né­met határon. Törvénves ulon meg­nyerte kezesnek Nagybritanniát egész szárazföldi és tengeri had­erejével, továbbá Olaszországot, Belgiumot, Csehszlovákiát, Szov­jetoroszországot. Bud János résztvesz Békéscsaba társadalmának március 15-iki ünnepségén (A B. K. tudósitóia jelenti.) Mint az elmúlt években mindig, Bud János dr. országgyűlési kép­viselő az idén is a választó polgárság korében tölti el mércius idusát. Békéscsaba képviaelője szom­baton délben érkezik Békéscsa­bába R" gyorsvonattal. Aznap este, másnep délelőtt, délután é« este résztvesz a testületek éR egyesü­letek hazefias ünnepségein. H program részletei még nem alakultak ki, de a törekvés természetszerűleg az lesz, hogy minden ünnepségen megjelenjen Bud János dr. Bud János dr. hétfőn délelőtt fogadja az ügyes-bajos dolgaikkal hozzáforduló választópolgárokat a városházán. A fogadás kezdeté­nek pontos időpontját közölni fog­tuk. Ma kezdi meg a Ház a telepítési törvényjavaslat tárgyalását Megszavazták a közegészségügy rendezését (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház csütörtöki ülésén befejezték a halósági orvosi szol­gálatról szóló törvényjavaslat tár­gyalásét. Álialénosségben és rész­leteiben is elfogadta a Ház a ja­vaslatot. Sztranyavszky házelnök kegye­letes szavakkal emlékezett meg Almási László dr., a Ház volt el­nökének elhunytáról. Áttérve a napirendre Csoór Lajos felszóla­lásában kifejezésre juttatta az el­lenzék felfogását és e gyógyszeré­szekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Györki Imre szerint a közigazgatási kérdések intézése az állami közigazgatós feladata. Helyesli, hogy az orvo­sok választásénak jogát kivették az önkormányzatok ke zéből. Kéthly Anna azon vélemé­nyét nyilvánította, hogy a köz­egészségügyi problémákat egy tör­vénybe kellene rendezni.Szóvátette a falusiak rossz táplál­kozását, ami a gazdasági helyzettel kap­csolatos. Kozma Miklós belügy­miniszter válaszolt a felszólalá­sokra. Hangsúlyozta, hogy a ja­vaslat csak egy lépés a köz­egészségügy rendezésére, amelyet még számos közegészség­ügyi javaslat fog követni. A bel­ügyminiszter kijelentette, hogy az egyke megoldása nemzeti kérdés, érdekében az államhatalomnak akkor is közbe kell lépnie, ha mag&.iéids.. ket sért vele. A ja­Vu8ic.;nak üdvös hatása lesz, nyu­godt lelkiismerettel boceájtom azt útnak, fejezte be beszédét a bel­ügyminiszter. A Ház Kozma Miklós belügy­miniszter felszólalása után a ja­vaslatot általánosságban elfogadta és nyomban áttért a részletes tár­gyalásra. A beható részletes vitában Dinnyés Lajos, Csoór Lajos, Cseh­Szombati László, Soltész János, Ruppert Rezső, Vózsonyi János, Kéthly Anna és Kozma Sándor szólaltak fel. A javaslat jórészben változatlanul, részben az előadó ki­egészítő változásaival fogadták el. Majd D/nnyés Lajos mondott kö3zö~ netet a belügyminiszternek jóakara­táért, annak a reménynek adott ki­fejezést, hogy a közegészségügy­gyei kapcsolatos javaslatok is rö­videsen a Ház elé kerülnek. A képviselőház legközelebbi ülése ma délután lesz, amikor megkezdik a telepítési törvényja­vaslat tárgyalását.

Next

/
Thumbnails
Contents