Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-13 / 61. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 március 278 Általános kérdéseket tár­gyal Schuschnigg Buda­pesten ' (A B. K. tudósítója jelenti.) Berger-Waldenegg osztrák külügy­miniszter az MTI bécsi tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette : „Az az utazós, amelyet Schuschnigg osztrák kancellár az én kíséretemben Budapestre tesz, formailag viszonzása annak a lá­togatásnak, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter tettek Bécsbe. A budapesti megbeszélésektől nem várható semmiféle különösebb meglepetés. Bécs és Budapest közt poli­tikai, kulturális és gazdasági téren Tendkivül mély és kölcsönös kap­csolatok állanak fenn. Könnyen lehetséges, hogy minden forma­szerűség nélkül egy felmerülő sür­gős ügyet bevonunk a megbeszé­lésekbe." ,, Felemelte a tábla a férjgyilkos eleki asszony büntetését (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kir. Ítélőtábla csütörtö­kön foglalkozott Szandtner József volt gazdasági cseléd és Singer Györgyné eleki asszony gyilkos­sági bűnügyével. Singemé rossz családi élete miatt viszonyt kez­dett Szandtner nevü gazdasági cselédjével és férjét patkányméreggel el akarta pusztítani. A mérget azonban kicsire adagolta, Singer életben maradt. A gyulai törvényszék 4 évi fegyházra Ítélte Singer Györgynét és Szandtner Józsefet. A kir. ítélőtábla Szandtner büntetését 6 évi, Singemé bün­tetését 7 évi fegyházra emelte fel. Két peng^Katvan fillér ellopásáért egy havi fogház (A B. K. tudósítója jelenti.) Potocska András harminckét éves békéscsabai napszámos János nevü öccsének lakáskulcsát egy óvatlan pillanatban magához vette 8 amikor Potocska János nem volt odahaza, bement annak szo­bájába és a szekrényből elvitt két pengő hatvan fillért. Potocska András azután elment az egyik kocsmába és elkártyázta a lopott pénzt. Az ügyet tegnap délelőtt tárgyalta a békéscsabai kir. járásbíróság, ahol kitűnt, hogy Potocska And­rás már lopás miatt többször volt büntetve és ezért a kir. járásbíró­ság büntető bírája az összeg cse­kély volta ellenére is egy havi fogházra ítélte a rovottmultu nap számost. Ezután Horváth Jánosné ujki­gyósi lakos közrend elleni kihá­gás vádjával terhelten állott a bí­róság elé. Ugyanis Bukta Margit tizenhat esztendős ottani leányt azzal ámította, hogy ő olyan „bü vös" port tud készíteni, amelynek segítségével szükség esetén ma­gába bolondithatja kiválasztottját. Bukta Margit a porért lisztet, kolbászt és egy zöld selyem ru­hát adott Horváthnénak, ámde Bukta József, a leány apja, tudo­mást szerzett a „tanács"-ról és feljelentette az asszonyt. A bíróság 5 napi fogházra ítélte Horváth Jánosnét. A vendéglős szakvizsga-bizottság megpágalmazásáért három napi fogházra itélte a szegedi járás­bíróság Kolcza Miklós békés­csabai vendéglőst (A B. K. tudósítója jelenti Megemlékeztünk már arról a rágal­mazási ügyről, amely a mult év nyarán egy rosszul sikerült ven­déglős szakvizsga nyomón kere­kedett. Kolcza Miklós békéscsabai vendéglős az ipartestület szak­vizsgabizottsága előtt — amelynek tagjai Nagy Lajos, Rai&z Gyula és Fíkker József voltak — nem felelt meg a követelményeknek s a bizottság a vizsga ismétlésére utasította. Kolcza Miklós ekkor panasszal fordult a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarához. Panaszéban töb­bek között azt állította, hogy a bizottság két tagja: Nsgy Lajos és Fikker József vendéglőlök előzetesen megbeszélték Kolcza megbuktatását s ezzel megcáfolták a törvény ér­telmében letett fogadalom szent­ségét, anélkül, hogy ők a szak­tudás kellő magaslalán állanának. Ugyancsak a Kereskedelmi és Iparkamarához intézett keretében pedig azt állította Kolcza Miklós, hogy a bizottság szabálytalanul járt el, abban személyes ellen­ségei foglaltak helyet, akik elbuk­tatják őt, mint konkurrensüket 8 akiknek nem elég az egy­szeri hivatalosan befizetett vizsgadíj, mór pedig ez nem volna egyéb, mint asarolés. A sulyoa kitételeket tartalmazó levél é» panasz tartalma miatt a sértett bizottsági tagok feljelentést tettek Kolcza Miklós ellen a szegedi járásbíróságon. A bíróság a mult héten tárgyalta az ügvet. A tárgyalás megnyitása ütőn Ko/czaSfelajánlotla töredelmes bocsőnatkérését, amit azonban a sértettek képviselője nem fogadott el, mert ez Szerinte nem lenne őszinte 8 csak a büntetés elől való menekülést célozná. A bí­róság ítéletében bűnösnek mondta ki Kolcza Miklóst három rendbeli rá­galmazás vétségében és ezért elitélte a vádlottat három napi fogházbünte­tésre, kötelezte a felmerült költségek vi­selésére és az Ítélet hírlapi köz­zétételére, — a büntetés végrehaj­tását azonban felfüggesztette. As ítélet ellen ugy a vódlott, mint a sértettek képviaelője felleb­bezést jelentett be. A szegénység, a helytelen táplálkozás és a higiénia hiánya együtt pusztítják Jamina gyermekeit Az elmúlt év haláleseteinek harminchét százaléka csecsemőkori elhalálozás (A B. K. tudósítója jelenti.) „Az ismeretlen Jominá" t már az elmúlt évben felfedeztük, de akad ebben a tekintélyes városrészben ma is annyi probléma, hogy — kicsit sok is a jóból... A tavaszi napsugaras uccákon nem elég sétálni, a fény, a kelle­mes, langyos meleg sok mindent széppé, vagy mondjuk inkább igy: szebbé varázsol. Be kell mennünk a házakba, az alacsony, nem ép pen higénikusan épített hajlékokba, hogy szembetaláljuk magunkat a szomorú valósággal. Mindenütt szép számmal láthatók a gyere­kek, a jövő reménységei. Kint ját­szadoznak az udvar zöld gyepén, de inkább a máris je­lentkező egészségtelen porban. Elég sovőnyak és csenevészek. Talán — ha jobbak lesznek a vi­szonyok — nagyobb darab kenyér, több táplálék jut majd nekik. Mégis, foglalkoznunk kell sorsuk­kal és kis öccseik, húgaik sorsá­val, akik odáig sem jutottak el, hogy annyi önállóságot mutassa­nak, amennyi a négy-öt éves gyer­mekeket jellemzi. Nincs rá idejük: még a hivatalos csecsemőkorban, három éven alul megdöbbentő számban haláloznak el. A kimutatások szerint az 1935. évi 177 eizsébethelyi halá­lozás közül 66 esik a csecsemőkorba. Elég nagy ez a szám, de még na­gyobb, ha tudjuk, hogy 37 száza­lékot jelent. Az egyes hónapoknál persze nagyon eltérőek a számok. Mig például márciusban 17 össz­halálozásból 3 csecsemőhalottat mutat ki a statisztika, addig augusztusban 26 a halot­tak száma és ebből több mint ötven százalék, 14 a három éven aluli. Nem sok­kal jobb a helyzet szeptemberben sem, 22 halottból 10 pusztult el csecsemőkorban. Augusztus, szep­tember, ez a két hónap a legve­szedelmesebb, mert a tipikus nyári betegség, a bélhurut sohasem ma­rad el. Nem lehet elhallgatnunk azt, hogy a ga 7dasági válság igen je­lentékeny szerepet játszik ezeknek a számoknak kialakulásában. Ez éppen olyan természetes, mint ahogy a jólét is magával hozza a népesség szaporodását. A válság, az ínség azonban nem egyedüli tényező, bár fontosságuk tagadhatatlan. Egy év adatai ugyan nem jelen­tenek megdönthetetlen érveket, de mindenesetre jellemző, hogy tíz esztendővel ezelőtt, 1925 ben 40 százalék volt a csecsemőhalálozás Er­zsébethelyen, 160 elhunytból ugyanis 64 volt há­rom éven aluli. A hónapok sze­rinti kimutatás nagyjából fedi az 1935-öst, julius, szeptember a leg­rosszabb, mig márciusban egyet­len csecsemőhalálozás sem történt. Negyven éB harminchét száza­lék között nem lényeges a különb­ség, de 1925-ben még „jóvilág" volt, inflációval és egyebekkel, mig az elmúlt év tagadhatatlanul a válság jegyében zajlott lo. Milyen tényezők játszhatnak közre a százalékarány állandósá­gában? Erről a kérdésről beszél­gettünk Kulisár Sándor dr. városi orvossal, aki a következőket mon­dotta: — A legelemibb higiéna hiánya kétségtelenül fennáll, éppenu?y. mint a helytelen táplálkozás. Utób­bira vezethető vissza a gyakori CBecsemőbetegség, a rőngógörcs, amelyet a mészsók hiánya idéz elő. Általánosságban a vitamin­hiány hajlamosít e betegség fel­bukkanására. — A másik gyakori gyermek­betegség a veleszületett gyenge­ség. Sok a rosszul táplálkozó há­zaspár és a többgyermekes anyák nem tudnak annyi életerőt önteni gyermekükbe, amennyi a fejlődés­hez szüksége lenne. — A kutak vize nagyrészt fer­tőzött, jóformán mind el kel­lene tiltani az ivásra­főzésre való használattól* Súlyos tehertétel az udvarhigiéna teljes hiánya is. Emiatt terjed el oly nagy mértékben a nyári hó­napokban a bélhurut. — A javitős módja a mai kö­rülmények között nagyon nehéz. Mégis vannak dolgok, amelyek végrehajtása nem ütközik semmi­féle anyagi akadályba. Igy első­sorban nagyon fontos lenne, hogy a tanítók a kötelező tisz' taságvizsgálatot a lehető legkörültekintőbb pontos­sággal végezzék el. A gyermek otthon rendszerint elmeséli iskolai élményeit és az oktatás még a családban is hatna. Jelentősen elő lehetne azzal is mozdítani a ja­vulást, ha a tanítók rendszeresen látogatnák tanítványaikat lakásu­kon. — Mégegy látszólag jelentékte­len dolog, de valójában fontos egészségügyi szempont i nagyon előnyös, ha a kislőnyok rövid ha­jat (bubifrizurát) hordanak. Na­gyon sok kellemetlen betegséget lehet ezzel megelőzni, olyan be­tegséget, amely ragőlyos és amely miatt esetleg osztályokat kell be­zárni. Meghalt Almásy László, a képviselőház volt elnöke (A B. K tudósítója jelenti.) Tegnap reggel Budapesten 67 éves korában meghalt Almásy László képviselő, a képviselőház volt elnöke. Negyven évvel ez­előtt választották meg első ízben képviselővé és mindvégig igen sokoldalú tevékenységet fejtelt ki a képviselőházban. Mint a kép­viselőház elnöke példaszerű pár­tatlansággal vezette az üléseket és osztatlan megbecsülésben .volt része. Temetésén a politikai élet elő­kelőségein kivül a képviselők nagy számban fognak részt venni.

Next

/
Thumbnails
Contents