Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-23 / 45. szám

1936 február Í0 BEKESMEGYEI KOZL0NY 3 Külpolitikai szemle írja: Luatig Géza A francia sajtó egyre jobban nyugtalankodik s egyre hangosabban tüsszög. Csiklandja, erősen csiklandja az orrát a tubák, mit Anglia szippantott vete. Hogyisne ? Alig nyilatkozott Stanhope külügyi államtitkár a felsőházban oly értelemben, hogy Anglia folytatja a megtorlásokat Itála ellen, sőt, ha netán rések mutatkoznak a zárlaton, azokat légmentesen betömi, a gazdája is vérszemet kapott, s színre szint játszott. Nyersen értésére adta Eden Olaszországnak, hogy tovább nem óhajt eszméket cserélni vele, s a népszövetség ülésén még leckében is részesítette, hogyan értelmezze az alapokmány ominozus paragrafusát, ama nevezetes tizenhatodikat, annak is a harmadik bekezdését. Párizs előtt tehát, legnagyobb bánatára, megvilágosodott, hogy Anglia nem enged magéval kukoricázni, de szilárdan ragaszkodik álláspontjához, mint részeg kappan az elébe húzott vonalhoz. Eddig ugyanis a franciák, mint vérbeli logikusok, ezzel az alternatívával ütötték el a nehézségeket, mik közibük s ez Btfcolck kö2é gördültek : I. Minthogy a harmadik birodalom lassanként erőre kap és nem so kára ismét elfoglalja a csúcsot, ahonnan lezuhant, Anglia semmi esetre sem fog kitartani azon felfogós mellett, amit ezelőtt nagy dérrel durral vallott, hogy Olaszországot meg kell alázni és meg kell ropogtatni mert a népszövetségi okmány rendelkezéseinek fittyet hányva megtámadott egy népszövetségi tagállamot. Akkor, amikor lecsapolta mennykő, Európa nyugodt volt, legalább is olyan nyugodt, mint Avernus tükre az alvilágban. Es akkor el lehetett, bárha csak nehezen, képzelni, hogy a drámai párbeszéd, mit Anglia Olaszországgal folytat, a Mediterróneum partjait ringatja egyedül. Ám azóta sok minden fordult-perdült az ég alalt. A roppant hadsereg, mely a Rajna, az Elba, az Odare, a Visztula ölén zsibong, árnyékával kezdi elsötétíteni. mint ama fenris, a napot és a holdat s, ha Olaszország csakugyan térdre kényszerül, ugy ezzel csak nőne a veszedelem, s Anglia halárait, miket Stanley Baldwin tudvalevőleg a Rajnánál pécézett ki mihamar elárasztaná az özön. Vagyis józan ésszel nem tételet hető fel Angliőról, hogy Olaszországot, majdani szövetségesét Németország ellen, komolyan nem csak szinre-szemre, leteperni kívánná. II. Anglia könnyen vigasztalódik azzal a hátió gondolattal, hogy Olaszország, legalább is belátható időn belül, a célt. mit kitűzött, nem fogja elérni. Lehet, sőt valószínű, hogy megkaparintja Abeszszinia egész területét aNilus forrásvidékéig, de abbeli óhajtása, hogy Eritreát Szomáliával egybe boronálja, pium desiderium marad sokáig. És minél tovább nyúlik a háború, annál nagyobb lesz az ellenállás, mit le kell gyűrnie és annál súlyosabb a pénzügyi teher, mi vállaira nehezül, elanynyira, hogy ereje fogytán, vére apadtán majd békét köt, amúgy, ahogy lehet, felét feléből, felét harmadából. Vitathatatlan, hogy a franciók amikor ezt a sunyi alternatívát, mint holmi kelepcét felállítottak és Bhhoz igazodtak, nem vétetlek pemmiben a syllogisztika ellen. Ám de elfelejtenék, hogy más az élet és más a szarvasokoskodás. Igaz, hogy sem az első, sem a mősodik esetben nem kellett volna az olasz barátsőgot megtagedniok és ugyanakkor sem az első, sem a második esetben nem tették volna kockára Anglia jóindulatőt sem. C«ak azt hagyták számadáson kívül, amit Spenser Tűn dérkirőlynője palotőjőnak oromzatőra vésetett. Be wise, but not too wise, légy okos, ám ne légy tul okos. Az angolok éltek a gyanúperrel. hogy a francia csaplőros iccéje változik a szerint amint ennek vagy annak a poharába tölt. Es lassanként elhidegültek tőle. Annyira, hogy ma nehéz eldönteni, kihez áll, kihez férkőzött kö zelebb Anglia: Francia, avagy Németországhoz. Franciaország nem vállalta Angliáért a kezességet a mediterráneumon, igy Anglia sem vállalja érte azt a Rajnánál. Ugyan kérem — pattan fel erre az olvasó —hogyan lehetilyenzöldségeketóllitani. Hisz a cikk iró ur maga emiitette, hogy Baldvin a Rajnánál jelölte meg az egyesült királyság határait és igy önmagát hazudtolja meg csúfosan, amikor a fordítottjáról kárál. Hohó, nem azt mondjuk, eszünk ágában sincs azt mondani, hogy Nagy Britannia elhaLakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! ez a ragyogó asszony? Micsoda remek haj, mily gyönyörű frizura mily csodás fényi Nem csoda, ha sokakban felvetődik a kérdés, vájjon mivel is ápolják ezt a gyönyörű hajat? 1 V KAMILLOFLOR A szőkéknek készült alkólimentesKomilloflorSpecialShampoo megtartja a haj természetes, aranyos fényét és azt visszavarázsolja, ho már eltompult volna. KAMILLOFLOR A szőkéknek készült alkólimentesKomilloflorSpecialShampoo megtartja a haj természetes, aranyos fényét és azt visszavarázsolja, ho már eltompult volna. ELIDA SIIAMPOO1 BRUNETA F'bO R A sötét hajnak készült alkálimentes BrunetaflorSpecialShampoo ragyogó mély fényt ad és a sötétbarna szinárnyalatokat soha nem sejtett pompában juttotja érvényre. ELIDA SIIAMPOO1 BRUNETA F'bO R A sötét hajnak készült alkálimentes BrunetaflorSpecialShampoo ragyogó mély fényt ad és a sötétbarna szinárnyalatokat soha nem sejtett pompában juttotja érvényre. nyagolná a maga rajnai problémáját. hanemha csak azt, hogy a franciák rajnai problémáját olybá tekinti, mint ami néki sem inge, sem gallérja. Tessék jól figyelni arra, ami következik s aki jól figyel, az megérti — ez lesz a jutalma— miért ép angol találta ki az integrál számitást, a semmiség és mindenség akrobatikáját. A locarnoi szerződés a Rajna bal és jobb partját neutrius generisnek nyilvánitotta, szóval miskárolta, fenttartvón a versaillesi eszeveszett békediktátum 42, 43 és 44ik paragrafusait teljes és csorbítatlan érvényükben. Csakhogy igen ám, amikor az S. A. és az S. S. alakulatok hetykén bevonultak a semleges zóna tilosába, Anglia leintette Franciaországot, sőt befogta a száját, nehogy egyet köhinteni merészeljen. Hiába csörtette a kardot Weygand, hiába csaholt Tardieu, az angol flegmán megtört a legjobb igyekezetük. Sammi kétség, hogy ez a magatartás nem állott összhangban azzal, amit Ba Idwin 1934 juniusában hangozlatott. De édes Istenem ki lehet arról, hogy az integrálé percről-percre más alakot, más orcát ölt, akár Proleus Ulysses markában. Különben is Baldwin decemberben vissza szitta, amit juniusban megkockáztatott, sőt Eric Phippsnek Adolf Hitlerrel folytatott tárgyalása után nyilvánvaló, hogy Anglia eleve számolt, jóakaróén számol azzal a lehetőséggel, amitől Francia országnak elvásik a foga, azzal, hogy 1936. elején Németorszőg letörüli az utolsó szégyenfoltot, mi homlokéra tapad és birtokába veszi a folyamot, melynek partjait Germanicus Drusus légiói sem bírták igába hajtani.— Miért is ne verekedjék Franciaország egyedül Németországgal, ha éppen kedve tartja? Ettől hízott nagyra Anglia a múltban és ettől fog nagyra hízni a jövőben is. — Persze a hátsó ajtó polititikója, mit Anglia üz, egyebütt is rajta kapható a turpisságon, ott például, ahol Közép- s Kelet Európa sorsa forog a szerencse ke rekén. Franciaorszőg évek óta törekedik, hogy egy nevezőre hozza a kis entente-ot Lengyelországgal, Lengyelországot a Szovjetunióval s mindvalamennyit Olaszorszőggal és Angliával. A szerződés mit Oroszországgal a mult év tavaszán kötött, csupán ezt célozta. Csak az a bökkenő, hogy a locarnoi szerződés értelmében Angliát felülvizsgálati jog illeti meg, annak a kérdésnek a firtatáséra és eldöntésére, ki a támadó. Vagyis, ha tegyük fel Németország megtámadja Csehszlovákiát vagy Oroszországot, Anglia meggátolhatja a francia mozgósítást azzal, hogy provokációnak bélyegezné. A légügyi egyezmény mit Anglia Németországgal a suba alalt nyélbe ütni készül, arra mutat, hogy ez a furcsaság igen csak megeshetik. S bér a francia orosz szerződést London is előttemezte és a német felfogással szemben azt a locarnoi szerződés ujabb és bővített kiadása gyanánt megigenelte, mindazáltal kétséget nem szenvedhet, hogy az utolsó szót az Elbánál és a Visztulánál csak ugy mint a Rajnánál Anglia ejti. Akár honnan nézzük, a prizma ezen vagy azon a sikjén ét a dolgokat, azt látjuk, hogy mindenki el van jegyezve Angliával, de ő maga lekötelezve nincsen senkinek. Ez a legnehezebb politikai módszer. Folytonos saltó mortale. De a leggyümölcsözőbb üzlet. Minden sápot húzni: ez az igazi diplomácia, oktatta VI. Sándor a fiát, Borgia Cesarét. S Anglia a haszon kedvéért a pápa, még a pápa tanácsét sem átalja elfogadni. IcÉüyvtáriiji ii James Hilton: A kék hold völgye Phyllis Battone: Orvosok Székely Tibor: Bolgár Miklós ifjúsága Harsányi Zsolt: Édes fiam