Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-23 / 45. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 21. Ttli tör fém régen? 1906. február 23. A politiká­ban nevezetes esemény történt: karhatalommal feloszlatták a képviselőházat. A parlarrent előtti téren megszólították ezek után Áchim L. Andrást: „Jó napot téns uraml" Szinte sértő­dötten pattant fel és csak azután jutott eszébe, hogy tekintetes je­lölt ur lett belőle. Haza is jött Csabára és tegnap este kikiál­tatta magát jelöltnek. Tisztele­tére fáklyásmenetet rendeztek s közben meg is tartotta program­beszédét, mely után kisebb ban­kett volt. — Kétszáznyolcvan sze­gényt istápol Békéscsaba, se élelmet, se orvosságot nem tud nak venni ezek maguknak, egy fillér nem sok, annyi jövedelmük sincs.— Vasárnap szomorú vo­nat indult el a csabai állomás­ról. Vagy ötven könnyesarcu családapa búcsúzott hozzátar­tozóitól előzőleg, Amerikába in­dultak, hátha ott jobb lesz a sorsuk... — Steller Árpád elhe­lyezésével megüresedett a csabai járásbirósági elnöki állás. Utó­dául a tiz év óta Csabán tartóz­kodó Kiss Kálmán jelenlegi al­járásbirót vették kombinációba. 1916. február 23. A katolikus egyház kántorválasziás ügyében nem döntött Lindenberger Já­nos dr. kerületi esperes, gyulai plébános sem, hanem felterjesz­tette az iratokat Szécsényi Mik­lós gróf nagyváradi püspökhöz, aki kimondotta, hogy a kántort nem az összes hívek, hanem a 18 tagu iskolaszék választja. Az egyház egy hét múlva március 1-én ejti meg a püspöki ren­delkezés figyelembevételével a választást. — Az öreg népfel­kelők. akik e hó 28 án bevo­nulnak, bucsuzóul nagy dári­dó t rendeztek. Fogyott sok bor, mégtöbb szódavíz... Es énekel­ték az öregek kesernyés humor­ral: „Nincsen olyan legény A katona sorban, Amilyen én va­gyok — Deresedő korban !" 1926. február 23. Kovacsics főispánnak egy megyegyűlésen elhangzott beszéde hatása alatt az ellenzék szervezkedik a vármegyében. — A kereskedők kerületközi értekezletet tartot­tak Orosházán és egyhangúlag adófizetési halasztást kértek. — Lerner Jakab tanítónak a Bé­késcsabai Szentegylet főtitká­rának arcképét bensőséges ün­nepség keretében vasárnap leplezték le. — Az országos középiskolai tanáregyesület bé­késmegye — hódmezővásárhelyi köre Békéscsabán tartja meg alakuló közgyűlését. — A für dőbizottság ülést tartott és ha tározatilag kimondotta, hogy a strandfürdővel kapcsolatosan vé­li a gőzfürdő építését. — A vallás és közoktatásügyi mi­niszter felszereli a békéscsabai muzeum könyvtárát. A közel­jövőben egész sereg könyvet küld ingyen a városnak. — Ró­zsahegyi Kálmán ma este ünnepli színészi működésének 25 éves jubileumát. A díszelőadáson képviselteti magát a vármegye is, a 8. K a megye nagy mű­vészét Nilnek ez alkalommal irt költeményével köszöntötte. Milliók csempészuton Hogyan dolgoznak a kötvénycsempészek ? — A kritikus éjszaka — Munkában a detektívek — Miért csempész­tek milliószámra kötvényeket és részvényeket külföldről Magyarországra — Valósággal amerikai stílusban dolgoz­t tk a kötvény-gangszterek Azok az emberek, akik i resz­ketve várják a hónap elsejét, hogy sovány keresetükből kifizessék a házbért, gázt, villanyt, fűszerest, szabót, a részletet a csillárért, meg­lalpalhassék lyukas cipőjüket, az­után azok, akik állás után való szaladgálással töltik a délelőttöt, az ebéd idejét és a délutánnak ama óráit, amikor a kiválasztottak ötórai teákon táncolnak rumbát és azok a „szerencsések, akiknek megadatott, hogy a pult mögött, a műhelyben, vagy az iroda kopott asztala és kattogó Írógépe mellett töltsék el a munkára teremtett nap nak lassan gördülő óráit, nemigen értik meg az újságoknak szenzá­ciós híradásait, a napról napra le­leplezett kötvény- és részvény­csempészekről. Ha elolvasnak egy ilyen híradást, akkor kárörömet éreznek, hiszen a kenyerét nehe­zen kereső embereknek mindig kárörömük van akkor, ha egy siber a jól megérdemelt hűvösre kerül. Ezen nem is lehet csodálkozni. Képzeljük magunk elé azt a lyuka8cipőjü, vékony kabátban di­dergő könyvelőt, aki jogi és államtudományi dok­tori diplomával a zsebében csak annyit keres, ameny­nyiböl egy héten egyszer telik húsra és állítsuk melléje a sibert, aki percek alatt ezreket tud megke­resni, mert ezt vagy azt a papirost olcsóbban jegyzik mondjuk Zü­richben, mint Peslen. Nem akarok erkölcsbiró lenni, hiszen a ripor­ternek nem hivatása, hogy bírá­latot mondjon emberek cseleke deleiről, de őszintén bevallom, életemben mindig anlipatikusnak találom azokat az embereket, akik­ről az a hir járja, hogy sibolásból élnek. Az arcuknak valahogyan más volt a kifejezése, mint a dol­gozó emberek arcának és valami furcsa borzongás szaladt keresztül rajtam, ha az ilyen emberekkel történetesen kezet kellett fognom. Megvallom: nekem is, aki köz­gazdasági kérdésekke' nem foglal kozom, misztikumnak, exotikumnak tűntek fel azok a híradósok, ame­lyek hírül adlák, hogy ezt vagy azt a börzianert őrizetbe vette a valutaügyészség és hogy a lakásán nagymértékben találtak „tiltott" pa­pírokat. Mik ezek a tiltott papirok? Miben áll a kötvény csempésze'.? Mit lehet keresni ezen az üzle­ten? Kinek van haszna és kinek van kára belőle? — ezak a kér­dések izgatnak napok óla és szentül meg vagyok győcődve róla, hogy az újságot olvasó közönségnek leg­alább kilencven, ha nem kilenc­venkilenc százaléka még csak nem is sejti, miből áll ezeknek a siber­gangslereknek az üzlete és milyen fantasztikus az az amit ezeken az üzleteken keresni lehet. Amikor a kártyajáték történetét Írtam meg és elérkeztem ahhoz a fejezethez, ahol a hamisjátékos és a hamisjáték portréját akartam adni, akkor információkért Közép­európa legkörmönfontabb hamis­kártyásaihoz fordultam. Most, hogy az utolsó hónapok kötvényesem pész-üzleteibe szeretnék bevilági tani, elöljáróban vallomással tar­tozom: az információimat kiváló siberektől kaptam, ezek az infor­mációk tehát megbízhatók és most, hogy a nagy siberüzleteknek már vége van, nyugodtan állíthatom : többet tudok, mint a közgazdaság magéntudósai. Mindig lesznek siberek Mielőtt elmondanám azt. amit nekem elmeséltek, alapvetőül kö zölnöm kell azzal a közönség­gel, amely a siber tudományban kevésbé járatos, hogy Európa — néhány nyugati államot kivéve — mindössze két olyan ország van, ahon­nan szabadon, korlátozás nélkül lehet bármilyen valu­tát, vagy értékpapírt kivinni. Ezek az országok : L? ngyelország és Svájc, A többi középeurópai állam szigorú büntető-szankciók terhe mellett tiltja meg országéból a valuták és értékpapírok kivitelét. Mi az oka ennek? Ennek a kér­désnek a vitatása kivülesik a nap eseményeiről riportot adó újságíró hatáskörén. Magyarországon öt évvel eze­lőtt lépett életbe a bank- és devi­zazárlat, amely elrendelte, hogy ingatlanok kivételével minden magyar állampolgár tartozik beje­lenteni és felajánlani külföldön levő értékeit. Ennek a rendeletnek volt azután egyik későbbi folyo mánya, hogy a magyar kötvények és részvények külföldi tulajdono­sai a kamat- és osztalékszelvénye­ket beválthatták ugyan, de ezekért kapott összeget zárolt számlán ke­zelte a Nemzeli Bank és azoknak külföldre való kivitelét nem en gedte meg. Megszorult emberek erre olcsóbban adták el papírjaik szelvényeit és az idők során ezek­nek a szelvényeknek az ériéke közölt 30-40% különbség kelet­kezett. Hogy laikus ésszel megértsük a dolgot, talán egy példával jel­lemezhetem legjobban a helyze­tet. Mondjuk, hogy Milánóban él egy derék selyemgyéros, akinek magyar részvényei vannak. A részvények után osztalék jár, de ez a milánói gyáros osztalékait nsm tudja felvenni. Van ezer részvénye. Minden részvény után kapne egy évben tiz pengő osz­talékot. Milánóban nincs bank, amelyik a szelvényeket beváltaná. Ha a gyáros eljön Pestre, itt be­vélthatja a szelvényeket de a pénze felett nem rendelkezhetik, ezta Nemzeli Bank zárolt számlán kezeli és a tizezer pengőt a milá­nói gyáros csak Pesten költhetné el. Erre nincsen se ideje, se al­kalma. Egy szép napon jelentke zett nála a „jólejkü barát". Ázt mondja neki: „Én hajlandó va­gyok a couponjaidért darabonként hat pengőt adni. Ki is fizeten kész­pénzben. Itt Milánóban. Neked HANOMAG ] Az uj typusokAUTÓK megérkeztek! Lerakat: Budapest, Andrássy»at 20. (Opera melletti) Telefon: 208—18. Kérjen árajánlatot I semmit sem kell lenned, marad­hatsz nyugodtan, a többit elintézem én." Az az ember, aki meg van szorulva és nem akar sibolni, be­lemegy az üzletbe és a siber egy milánói uta­zással már 4000 pengőt keresett ezen az üzleten. Három-négy éven ót rengeteg visszaélés történt ezen a téren. Nemcsak Magyarorgzágon, hanem Középeurópának úgyszólván min­den állammában. Az államok nem tudnak védekezni. Siberek min­dig voltak és mindig lesznek. Ma­gyarországon azután a mult év vé­gén a megoldásnak egy igen ra­dikális fajtáját eszelték ki. Meg­jelent egy rendalet, amelyik azt mondotta, hogy minden olyan részvényt és kötvényt amelyik ma­gyar állampolgárok kezében van, január 31 ig le kell bélyegezni. Amelyik értékpapírt jenuér 31-ig nem bélyegeznek le, atl tekintet nélkül arra, hosy ki annak a gazdája, külföldieknek deklarál­nak és ezeknek a papíroknak az osztalék és a kamatját zárolt szám­lán kezelik tovább. Kapóra jött a kötvény­lebélyegezés Ennek a rendeletnek a megjele­nése után hihetetlen mértékben indult meg az értékpapíroknak Magyarországba való csempészete. Az infláció és a konjuklura ide­jén gyanús és letört existenciák révetették magukat BZ üzletre és napok alatt sok-tok milliót hajszol­tak fel a sibolás financirozására. Olyan organanizécióval indult meg ez az üzlet, amire csak Amerika gangstervilágában van példa. Van­nak Budapesten telefonállomésok, amelyek naponta 30—40 külföldi beszélgetést bonyolítottak le és eze­ken a besi ilgetéseken olyan „vi­rág nyelv" fejlődött ki, hogy abból még á legügyesebb detektív se ismerte volna ki magát. Ártatlan időjárás jelentések arról, hogy „teg- ' nap délután engedett valamit a fagy és ma ötven centiméteres friss hó van a Kékesen" azt je­lentette, hogy 50 000 svájci frank útban van Linz felé és tegnap CSHBH MOZGÓ Február 22—23-án, vasárnap 1—3—5—7—9 Vasárnap 1 Arakor zóna Greta Garbó, Fredrich March, F. Bartholomew Karenina Anna c. világhírű Tolstoj regényben Motoros kozák Magyar híradó Február 24—25-én, hétfőn iU 6, 161 9, kedden fél 6, fél 9 Hétfőn a fél 6 órai előadás zóna! A világirodalom legnagyobb alkotása; Nyomorultak Fox híradó

Next

/
Thumbnails
Contents