Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-02-06 / 30. szám
Ar a 6 fillér bbkésmebyei iőzlösy Békéscsaba, 1936 február 6. csütörtök 63. évfolyam 30. szám Kánya Kálmán külügyminiszter első nyilatkozata: A Dunamedence újjászervezése nem valósitható meg Olaszország bevonása nélkül (A B. K. tudósítója jelenti.) Kánya Kálmán külügyminiszter Keresztes-Fischer Lajos tábornokkal, valamint gróf Csáky István követségi tanácsossal együtt tegnap délután visszaérkezett Budapestre. A pályaudvaron megjelent a budapesti angol követ, báró Apor Gábor a külügyminiszter helyettese, Bessenyei György kö vetségi tanácsos és Mengele Ferenc dr., a külügyminisztérium sajtófőnöke. Kánya Kálmán külügyminiszter hazaérkezése után a MTI tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette: — Londoni tartózkodásom alatt alkalmam volt tisztelegni VIII. Ed' vard angol királynál. Eszmecserét folytattam több londoni előkelő politikusnál, valamint azokkal az államférfiakkal, akik Magyarországgal baráti kapcsolatot tartanak fenn. Alkalmam nyilt, hogy azan gol államférfiak előtt ismertessem a magyar külpolitika elgondolásait. Londonban hallottam, Párisban való átutazásom alatt olvastam, hogy kísérletek folynak a Dunamedence újjászervezése kérdésében. Megállapíthatom, hogy ez nem valósitható meg Olaszország bevonása nélkül, erre várni kell az afrikai hadjárat befejezéséig. Ami a dunai paktumot illeti, Magyarország álláspontja közismert. Minden idevonatkozó tervet hajlandók vagyunk tanulmányozni. Hazajövetelemkor utazásomat Bécsben megszakítottam, hogy Berger Waldenegg osztrák külügyminiszterrel külföldön szerzett benyomásaimat közöljem. Erre az a bensőséges barátság késztetett, amely Ausztriát és Magyarországot egymáshoz füzi. lakosság létszáma fogvolt, 1930 ban 8538. mig most 8209 lakót írtak ott össze. Kevesbedelt a lakosság az I., a II., a IV. kerületekben is. úgyhogy a belterületen csak a II. és V. kerület népessége szaporodott. A belterületen a kerületek népescég szerinti rangsora megmaradt, Erzsébethely vezet, utána a III., majd az I., II, IV. és végül a VI. kerület következik. Érdekes összehasonlításokra ad alkalmat, ha a népességet nemek szerint különválasztjuk. A nők — akárcsak öt évvel ezelőtt —, megtartották túlsúlyúkat, most 25.437 a számuk az öt év előtti 25.192-höz képest. Férfi azonban időközben több született, ugy hogy mig öt évvel ezelőtt 1012-vel maradt alul a „teremtés koronája" a „gyengébb nem"-mel szemben, mostmár ez a szám 557-re, majdnem felére csökkent. 1930 ban a férfiak csak a külterületen hódítottak tért maguknak, most mór behatoltak a város középpontjába és a második kerületben is túlsúlyba kerültek. Viszont a nők megerősítették pozíciójukat Erzsébethelyen, ehol 1930 ban alig százzal, mig most majdnem négyszázan voltak többen a férfiaknál. A 18 éven aluliak közül 8251 a nő, 8128 a férfi, viszont 18 éven felül 16.629 a férfiak, 17.309 a nők száma. A fiatalok közül a nők három kerületben vannak többségben, a Il.-ban, III.-ban és az V.-ben. A 18 éven felüliek között megmaradt az összlakosság aránya : egyedül a II. kerületben és a tanyákon több a férfi, mint a nő. Nyolcezerötszáz lakóház Megállapították ez alkalommal a kilencven éven felüliek létszámát is. Kilenc öreget tüntet fel a kimutatás, akik közül három születet 1845-ben, egy-egy esik pedig 1844-től 1840-ig minden évre, mig a legöregebb csabai ebben az esztendőben betölti 99. életévét. A „fiatal" 90 éven felüliek, az 1845 ősök közül egy időközben meghalt, igy a kimutatás e tekintetben máris helyesbítésre szorul. Növekedett 1930. óta a lakóházak száma is. 8332 volt öt évvel ezelőtt, most pedig 8491. Érdekes, hogy kerületek szerint boncolgatva ezeket a számokat, az I.nél, a III.-nál, a IV.-nél, sőt a külterületeken is fogyást tapasztalhatunk, viszont öt év alatt Erzsébethelyen 225 uj lakóház épült; elég jelentős a gyarapodás a VI. kerületben is. Az összeírás tartalmazza a lakások létszámának kimutatását is. A jelenlegi lakáslétszám 12.375. Kerületek szerint legtöbb a lakás a tanyán (2903), viszont a legkevesebb (1018) a hatodik kerületben. A lakáslétszám a legtöbb keA földmivelésügyí minisztert interpellálták szerdán délután a Házban Vázsonyi János törölte a felekezeti izgatások miatt bejegyzett interpellációját (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház szerda délutáni ülésén folytatta a családi hitbizományokról és a hitbizományi kisbirtokról s».óló törvényjavaslat tárgyalását. Ángyán Béla dr. felszólalása utón, ki a javaslatot elfogadta, a Ház étiért az interpellációk meghallgatására. Fábián Béla interpellált a rákospalotai utburkolási magas járulékok miatt. Kozma Miklós belügyminiszter megállapította, hogy régen lezárt ügyről van szó. Kilátásba helyezte az ügy megvizsgálását. Csoór Lajos azt kifogásolta, hogy az állathizlalók adóját magasan őllapitották meg, második interpellációjóban a borellenőrzés mellékdíjának eltörlését kérte. Darányi Kőlmán földmivelésügyí miniszter megígérte, hogy a bortörvény végrehajtási utasításában tekintetbe veszi ezt a kívánságot. Nagy Iván dr. a pusztavacsi Kóburg—Gothai-hitbizomóny erdősítését tette szóvá és a földmüvelésügyi miniszter közbelépését kérte, hogy sok száz munkás ne veszítse el kenyerét és az erdősítés ne akadályozza meg a telepítési törvényjavaslat végrehajtását. Darányi földmivelésüsyi minisz ter kijelentette, hogy az emiitett hitbizomány müvelésre kevésbé alkalmas területen me gkezdte az erdősítést. Gondoskodik arról, hogy munkóselbocsátás ne legyen. vagy ha ezt nem lehet megakadályozni, az elbccsájtott munkásokról gondoskodás történik. Dinnyés Lajos ugyanebben a tárgyban szólalt fel. Darányi válaszában ismét kijelentette, hogy ha az emiitett uradalom, vagy más uradalmak erdősítést kísérelnének meg, hogy földjüket elvonják a telepilés elől, akkor az ilyen törekvéseket csirájában fojtja el. Vázsonyi János dr. a vallásfelekezetek elleni izgatásról jegyzett be interpellációt. Vázsonyi János kérte interpellációjának elhalasztását. mert olvan kényes kérdést vet fel, amit Gömbös Gyula miniszterelnöknek hozzáintézett szavai szerint kellő óvatossággal kell kezelni. A Ház 6 óra utón végzett a tárgysorozattal. A legközelebbi ülés holnap lesz. Öt év alatt mindössze 943 lélekkel gyarapodott Békéscsaba lakossága Felére apadt a nők többsége — Erzsébethelyen az utóbbi öt év alatt kétszázhuszonöt lakóház épült (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnapi számunkban már közöltük az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék összeállítását megelőző összeírás eredményét, amely szerint Békéscsaba lakosainak száma a mult évi, december 1-i állapot szerint 50.317. Legutóbb Békéscsabán 1930. végén volt népszámlálás, amikor is nem érte el a népesség a félszázezret, 49.374 lakost mutatott ki akkor a statisztika. Öt év alatt meghaladtuk az ötvenezret, de ez még nem jelent semmit, mert a szaporodás csupán 943 fő. Ehhez képest óriási és aránytalanul nagy szám a 4300 lélek, amenynyivel 1920. és 1930. között szaporodott a lakosság. Valószínűtlenül jó viszonyoknak és álmodni sem merészelt vállalkozási kedvnek, munkalehetőségnek kell jönnie a most következő öt esztendőben, hogy a szaporodás csak valamennyire is megközelítse a második évtized eredményét. Fogyott a III. kerület lakossága Földrajzi megoszlás szerint a legtöbben a tanyákon laknak, itt a létszám 12.657. Második legnagyobb kerület Erzsébethely 11.110 fővel, itt öt évvel ezelőtt 10.567-en laktak. Ezután a III. kerület következik, annak ellenére, hogy a
