Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-02-06 / 30. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 február 6 CSABA ÜOZQO Fehruár 6.án, csütörtök fél 7, fél 9-kor Korunk legnagyobb rejtélye a bün, amely megrázta az egé z emberiséget, az amerikai kidnapperek misztikus üzelmei a pileit Dorothea Wíck és Baby Le Roy lf. György élete Nem sikerült Titulescu elképzelése, a szovjetnek Középeurópa való bevonása füleiben a lakóházak száménak dupláját éri el, csak a ll-ban rug majd­nem háromszorosára, ami asl mutatja, hogy itt legna­gyobbak és egyszersmind legtöbb értékűek is az ingatlanok. Az összeírás munkája Korniss Géza dr. közigazgatási tanácsnok és Francziazczy Lajos dr. I. oszt. aljegyző irányítása alatt készült, nagyrészt fiatal, állásnélküli inlel­lektuelek közreműködésével. Az összeirólapok nagy többségének összeszedése simán ment végbe, de voltak helyek, ahol csak több­szöri sürgetésre és hosszas után­járásra állították ki az iveket. Jankapusztáról val­lanak a marseillei merénylet vádlottjai (A B. K. tudósítója jelenti.) A marseillei merénylet főtőrgyalősőn a vódlottak és védőjük kifogást emeltek az ellen, hogy három mentőtanu nem jelent meg a bíró­ság elölt. Kérték a tárgyalás el­halasztását és a tanuk előállítá­sát. A törvényszék a kívánságot nem méltányolta. A védő emiatt semmiségi panaszt jelentett be. A vádlottak a fogság alatt bizonyos mértékig megtanultak franciául és meg tudják értetni magukat a bíró­sággal. Az egyik vádlott kihallga­tásakor elmondotta, hogy Janka­pusztőn volt, amely egy majorból áll. Nem Jankapusztén tanitottók meg lőni, a fegyverkezelést katona korában tanulta meg, Jankapusz­tőn nem vett részt céllövő gyakor­latokon sem. Bukarest főpolgármes­tere Budapesten (A B. K tudósítója jelenti.) Bukarest főpolgármestere e hónap folyamőn Budapestre érkezik. Uta­zásának célja a budapesti vásár­csarnokok tanulmányozása. Buka­restben ugyanis meg akarják kez­deni az uj vásárcsarnok építését. Átlag 20—200 fillért takarit meg naponta Budapesten, ha az autótaxiárt Provincia pengőszelvénnyel fizet. A Párisban lefolyt diplomáciai tárgyalásokon Titulescu megálla­pítható vereséget szenvedett. Flan­din, ki a stressai megállapodás létrejöttében közreműködött, nem volt hajlandó magáévá lenni Ti­tulescu gondolatát : Olaszországot n Szovjettel kell helyettesíteni. Flandin szerint BZ európai egyen­súly alapja a stressai megállapo­dás és ez az -arcvonal éppen a dunai kérdés rendezése alkalmá­ból állhat ismét helyre. Titulescu balsikerének másik oka Jugoszlá­via Szovjetellenes magatartásában rejlik. Flandin és Pál herceg tár­gyalásuk alatt a jugoszláv-szovjet diplomáciai viszony újrafelvételét nem érintették. Jucroszlővia nem *mel kifogőst a cseh szovjet egyez mény ellen, de ehhez csatlakozni Belgrád nem hajlandó. A szov jelnek Középeurópa problémóiba való bevonősa kérdésében ellen­tét van Károly király és Tiluletcu között is. Az Oíuvre szerint Ká­roly királyon, kinek szovjetellenes felfogása ismeretes, Londonban megkísérelek nyomást gyakorolni, hogy a Titulescu által követelt politikai irányt elfogadja, ez a ki sérlet azonban nem sikerült. Intézkedések és ellenintézkedések a hasított sertés szállítás körül (A B. K. tudósítója jelenti.) A németországi hasitottsertés szállí­tás egyike lett a legtöbbet tárgyalt kérdéseknek. A békésmegyei kon­tingens körül is sok vihar zajlott már le. A szegedi vágóhíd bekap­csolásával a békésmegyei kontin­gens ügye egyidőre helyes vágányra került és zavartalanul folyt a szállítás pár hétig, most azonban ismét döcö­gőre ért a dolog, mert bár Békés­csaba vóros polgármesteréhez a szállítási utasítás megérkezett, a sertések összevásárlása után — a Hangya körüli kava­rodás miatt — ellenintézkedés jött, hogy ne szállítsanak. Az orosházi hente­sek ennek ellenére tegnap elszál­lították a megvásárolt száz sertést Szegedre és ma levágják. Az ügy­ben különben küldöttség megy a miniszterhez. Négyszáz pengőt „talált" a vásárhelyi cigányasszony a piros bugyellárisban Amig az asszony bent »szétnézett«, férje, Ajtai Guszti a ház előtti bokorban volt meghúzódva (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Apczy-tanőcB elé cigőnyházaspár került a vádlottak padjára, vad­házastársak s mind a ketten hód­mezővősárhelyi lakosok. Az asz­szonyt Berkovícs Mihálynénak hív­ják, 38 éves, de első férjétől külön él. Eddig hatszor volt büntetve. Először 1929 ben 2 hónapi fog­házra ítélték csalósért. Uiéna 1 évi börtönre lopásért, majd ami­kor ezt is kitöltötte, tövid idő múlva 1 hónapi, majd 6 hónapi fogházat kopott ugyancsak lopás­ért. Egyszer 10 napot ült lopásért, legvégül 5 napol csalásért. Vadhéza8tér8B, Ajtai Gusztáv, aki jelenleg a katonai fogházban tölti 3 hónapi büntetését, szintén rovottmultu egyén. Először 8 napi elzárásra ítélték bűnpártolásért. Utána 7 hónapi foghézat kapott lopósért, majd utána 1 évi bör­tönre Ítélték ugyancsak lopásért. Kétszer egymás után becsületsér­tésért és hitelezési csalásért pénz­büntetésre ítélték. Legutoljára 1 évi foghőzra ítélték ugyancsak lopősért. Az voll a vőd. hogy a mult év szeptember hó 16-őn délelőtt Ber­kovícs Mihályné kosárral a karjőn beállított Benyhe János jómódú vásárhelyi gazdálkodó házába 8 alamizsnát kért. Kenyér helyett Benyhe Jánosné házvezetőnője nagy piros bugyellériaból egy da­rab 10 fillérest vett ki s odaadta a cigónyas8zonynak. A pénztár­cát ezután visszatette az asztal­fiókba. A cigőnya88zony néhőny pillanattal később visszaaompoly­gott. A szobában nem volt senki, a fiókból kivette u pénztárcát s abból egy csomó bankjegyet. A pénztárcában 430 pen­gő volt. Berkovicsnét már várta kinl a bokorban Ajtai Gusztáv, akinek az asszcny átadta a pénzt. Dél­után 4 órakor fogtók el a detek­tívek Ajtait, akinél megtalálták az összes ellopott pénzt. Apczy tanácselnök kérdésére Berkovicané beismerte bűnösségét. Azzal védekezett, hogy a gyere­kéért lopott, mert nélkülöztek. Aj­tai Gusztáv azzal védekezett, hogy éppen útban volt a rend­őrségre a „talált" pénz­zel, amikor a detektívek szembejöttek vele. A vádbeszéd után a védők áll­tak fel. Amikor az egyik védő oda­szólt a cigónyasszonynak, jóizü jelenet játszódott le. — Magukon nem lehel segíteni, — mondotta a védő — mert nagy baj, hogy ellopták azt a sok pénztl — A nyévéját baj — ugrott föl a cigányasszony, — áz á báj, hogy nem maradt nálunk a pizl A biróség Berkovicsnét egy és félévi börtönre, Ajtai Gusztávot egyévi börtönre itélte. Az itélet nem jogerős. Hirdessen a Békésmegyei Közlönyben Csökken az adófelmondá­sok száma (A B. K. tudósítója jelenti.) A rögzített adók felmondási hatőr­ideje januér 31 én jőrt le. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Kreva Józsefhez, a békéscsabai m. kir. állami adóhivatal vezetőjéhez, hogy azok közül, akik tízezer pen­gőnél keveBebb évi jövedelemmel rendelkeznek, hányan mondták fel adójukat. Azl a választ kaptuk, hogy az adófelmondások száma lényegesen csökkent és igy az ősz folyamán előrelát­hatólag kevesebb lesz az adófel­8zólamlósi bizottság munkája is, mér ami a tízezer pengőn aluli jövedelmet illeti. Számszerű ada­tokat azonban az adóhivatal nem adott ki a nyilvánosság számára. Halálra szúrta vetélytársát — öt évi fegyházra Ítélték (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi törvényszék most tár­gyalta Márta Péter 21 esztendős dorozsmai legény gyilkossági bűn­ügyét. A vézna, kistermetű vődlott egy leány miatt régi ellensége volt Ottlik György 21 esztendős legénynek, akit az­utőn a mult év októberében egy verekedés alkalmával bicskával agyonszúrt. Márta Péter udvarolni szeretett volna Oltlik ideáljának. Ezen mőr a mult év nyárén összevesztek és akkor óllitólag Márta rá is lőtt Ottlikra egy revolverből, da sze­rencsére a golyók nem találtak. Ettől kezdve még jobban elmér­gesedett köztük a viszony. Ha ta­lálkoztak az uccán, egymásra mo­rogtak, üzengettek egymásnak, fenyegetőztek. Végül október 20 én, amikor Oltlik az uccán korzózott a lónnval, összekerült a két le­gény. Rövid Bzóvéltás ulén a ha­talmas termetű Oltlik elkapta Már­tát és ütlegelni kezdte. Márta vé­dekezett, majd késével hasbaszurta Ottlikot, aki nemsokéra meghalt súlyos sé­rülése következtében. A keddi főtárgyaláson Mária azzal védekezett, hogy jogos ön­védelemből szúrta meg Ottlikot. Kihallgattak egy sereg tanút, akik vallották, hogy Oltlik megverte Mártát, de akadt tanú, köztük a leány is, aki miatt a halőlos végű vereke­dés is kezdődött, aki azt vallotta, hogy Mőrta voll a támadó fél. A bíróság bűnösnek mondotta ki Mórta Pétert szándékos emberölés bűntettében és ölesztendei fegy­házra itélte. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei Köz(öny"-ben

Next

/
Thumbnails
Contents