Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-27 / 95. szám

6 Ara O fillér BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba v 1935 április 27. szombat 62. évfolyam 95. szám 77 fűszeresek tegnap este szakosztélv-ülést tar­tottak a Kereskedelmi Csarnokban. Az ülésnek egyik érdekessége volt, hogy azon részt vett Gyöngyösi János dr. is, aki tudvalevőleg le mondott a Kereskedelmi Csarnok­ban viselt óllősőról. Lemondott és nem felmondott. Hogyen történt az igekötőcsere, egyelőre még titok, he nem is tikári titok. De ha ugy ÍB lenne, hogy Gyön­gyösi Jénos nem azonnali hatállyal mondott le tisztségéről, hanem hat hónapra felmondta állását, akkor sem igen értjük a helyzetet egyik részről sem. Nem értjük a Csarnok részéről, miként nem találja összeférhetet­lennek, hogy egy par excellence osztálypártnak, a kisgazdapártnak jelenleg is vezetője és szervezője egyúttal egy másik osztálynak, a kereskedőosztálynak, vagy diva­tosabban a kereskedőrendnek is érdekvédő vezetője lehessen. És nem érijük Gyöngyösi Já­nos dr.-t, hogy ő, aki „többek között a kartelek letörését tűzte ki célul" — összeegyeztethetőnek tartja a nagy célt azzal, hogy meg­szervezte a békéscsabai cukor, só és petróleumkartelt. Ezúttal nem arról beszélünk, hogy a Csarnok füszerszakosztá­lyának szempontjából helyes-e és méltányos-e a szervezkedés. Ez­úttal csak azt a kérdést vetjük fel. hogy a békéscsabai kisgazdák szempontjából kivánatos-e az, hogy drágább cukrot fogyasszanak, mint az ország minden más falujának gazdái? A kisgazdák szempontjá­ból kivónatos-e, hogy miközben tördelik, tördelgetik a kartellokat, azalatt az egy pengő 34 filléres cukorárat a kisgazdapárt helyi ve­zére tarthatatlannak mondja és több, mint négy százalékkal drá­gítani kívánja ezt a nélkülözhe­tetlen fogyasztási és közszükségleti cikket, ahelyett, hogy miként röp­iratában irva van, a nagy cukor­kádéitól árleszállítást követelne és a kamarán keresztül a minisz­tériumban avégett járna el, hogy a cukorgyárak elégedjenek meg kevesebb haszonnal, hogy ne le­gyen a büntetést és a biirságot is belekalkulálva kifizetődő Gyulavá­rinál a kockázatos cukorcsempé­szés. A nagykartelt kell letörni, rög­tön nagyobb lenne a cukorfogyasz­tás, rögtön könnyebb lenne a fü­szerkereskedők megélhetése és tisztességesebb a haszna. A nagy­kartelt kell letörni, amiként az irva van a programbon és nem programellenesen megszervezni a nagykartel mellé a kiskartelt, a helyikartelt is. Szerintünk tarthatatlan a még mindig horribilisán magas egy pengő 34 filléres ár a kereskedők és a fogyasztók szempontjából egyaránt. Ugyanígy keserűen mé­rendrágának mondhatná ezt a kis­gazdavezér és egyben szakosz­tálytitkár ur is. A kereskedelmi miniszterhez fordulnak a csabai füszer­kereskedők a cukor árának leszállitása ügyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Lapunk tegnapi számában meg­emlékeztünk arról az elkeseredés­ről, amelyet a ciabai fiiszeresek körében a kormány és a cukor­kádéi országos árszabályozó meg­állapodása kiváltott. Az ü?gyel kapcsolatban a Kereskedelmi Csar­nok fützerszakosítálya ülést tartott, amelyen megtárgyalták az uj hely­zet következtében teendő intézke­déseket. A mintegy negyven egybegyűlt tag előtt Román Pál elnök ismer­tette az ügyet. Az uj árszabályo­zás következtében a kiskereskedő haszna 2% ra csökken, ha csak zsák-tételben vá­sárolja a cukrot, ha kimérve, ugy mindössze 0.78% hasznot érhet el az eladásnál. Kővári Jenő inditványára elha­tározták, hogy a Kereskedelmi és Iparkamarához fordulnak és rajta keresztül interveniálnak a keres­kedelmi miniszternél, hogy a cukor árát kilónként 132, illetve 140 fillérben óllapitsa meg, mert a cukoreladás ma az egész forgalomnak mintegy 50 százalé­kát teszi ki és ennek 75 százaléka kihitelezés. Gyöngyösi János dr. tarthatatlannak mondotta a cukor árának olymértékű leszál­lítását, amint az az uj szabályo­zásban történt. Román Pál elnök javaslatéra a szakosztály kimondotta, hogy cuk­rot ezentúl nem adnak hitelbe, illetve csak azoknak hiteleznek, akik havi számlájukat pontosan kiegyenlítik. Azoknak a vevőknek, akik havonta csak á conto fizetést teljeBitenek a számlájukra, mór nem szolgálnak ki hitelbe cukrot. A szakosztály egyes tagjai szóba­hozták, hogy a füszerkereskedők sérelmeit és nehéz helyzetét a sajtó utján kellene meg­ismertetni a nagyközön­séggel és ennek érdekében fel kell ke­resni a helybeli lapokat, hogy a tényállást velük megismertessék és erre megkérték Gyöngyösi Já­nos dr.-t, a szakosztály titkárát. Az értekezleten foglalkoztak még a kékkő árával is. Érdemle­ges határozatot ebben a kérdés­ben nem hoztak, de megállapítot­ták, hogy a 47 filléres nagybani ár mellett a 48 filléres detail áru­sításon a kereskedőknek számba­jöhető hasznuk nincsen. Korommal töltött tojással bombázták meg a Csaba­mozi vetítővásznát A rendőrség percek alatt kinyomozta a tettest (A B. K. tudósítója jelenti.) Szerkesztőségünk bizalmas uton értesült csütörtökön reggel egy ké­szülő felelőtlen akcióról, mely a Csaba-mozgó tegnapi előadását meg akarta zavarni. A Csaba-mozi műsorán egy na­pig szerepelt a Jud Süss cimü Conrad Veidt- film, mely Lion Feuchtwanger ismert regényéből készült. Bizonyos körök az utóbbi időben már többször megkísérelték, hogy Békéscsabán művészi kérdé­sekbe politikát keverjenek és politikájukat egyes nekik nem tetsző témájú színdarab, vagy a jelen esetben — film eltanő­csolásában fejezzék ki. Szándékuk a jelen esetben sem sikerült. A készülő akcióról tudomást szerzett az államrendőrség is, melynek vezetőjétől; a rend megőrzésére teljes megnyugtatást kaptunk, éppen ezért tegnepi számunkban nem is hoztuk nyilvánosságra a készülő eseményeket. A rendőrség mór a fél öt órakor kezdődő előadásra is nagy felké­szültséggel vonult ki. Detektívek helyezkedtek el a nézőtér külön­böző pontjain. Az előadás első része teljes rendben, simán pergett le. Szünet után a második részben Conrad Veidtnák egyik megrőzó jeleneté­nél, melyben a címszerepeit játszó filmszínész a halálba kergetett tizenöt esztendős leőnya holttestét meglátja, éles zörej zavarta meg a da­rab vetítését. Ugy hallatszolt, mintha valami ke­mény tárgy eset) volna le a szín­padon, ugyanakkor a vásznon többágú fekete folt lett látható. A gépész zavartalanul folytatta a vetítést és ezzel sikerült is meg­őrizni a közönség nyugalmát. Mindenki a helyén maradva fi­gyelte tovább az előadást, csak a detektívek léptek azonnal munkába az ügyeletes Bakó dr. rendőrfo­galmazó vezetésével. Első pillanatban ugy látszott, hogy a zártszék első soraiból dob­tak fel valamit a színpadra és a félpercre meggyújtott villanynál a nyomozó detektívek először is a zártszék publikumát vették szem­ügyre. A vászon szakitási irányóból azonban valószínűbbnek látszott az, hogy a dobás felülről történt. Rövid idő alatt megállapították, hogy a bal erkély széléről, köz­vetlen közelről tojáshéjba öntött kormot dobott valaki a vászonra. A merénylő személyét is sikerült kideríteni, nevét a nyomozás érdekében á rendőrség nem hozta nyilvános­ságra. Ma délelőtt az illetőt elő is állították a rendőrség központi ügyeletére. A békéscsabai rendőrkapitány­ság körültekintő munkával biz­tosította mind a három előadás zavartalan megtartását. Ezzel érvényt szerzett a törvényes állapotnak, mely a cenzúrabizottságon kivül a ma­gyar mozik műsoréban más cen­zorokat nem ismer. Magyaros formaruhát a gyermekekre Hóman Bálint vallás- és közok­tatásügyi miniszter felhívást inté­zett a középiskolák igazgatóságai­hoz, hogy egyrészt a szülői érte­kezleten mulassanak rá a magya­ros öltözködés és a magyaros formaruhák erkölcsi nevelő hatására, a szülőknek figyelmébe ajánlva, hogy uj iskolaruha beszerzésének szüksége esetén törekedjenek gyer­mekeik számára magyaros öltöze­teket beszerezni. Másrészt pedig ezeken a szülői értekezleteken szerzett tapasztalatok alapján te­gyék megfontolás tárgyévé, hogy azokban az iskolákban, ahol a kötelező iskolai formaruha be van vezetve, ez a viselet nem volna-e fokozatosan, anélkül, hogy ez a szülők ujabb megterhelését vonná maga után, iskolai célra megfelelő és olcsó magyaros formaruhával, illetve diáksapkával felcserélhető. Megfontolás tárgyává volna tehető az is, hogy az internőtusokban az idegen szellemű formaruhók helyett milyen módozatok mellett volna a mai gazdasági helyzet figyelembe­vételével megfelelő átmenettel ma­gyaros formaruha bevezethető?

Next

/
Thumbnails
Contents