Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-04-27 / 95. szám
2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 április 26 Gömbös miniszterelnök nagy a NEP mai budapesti értekezletén (A B. K. tudósítója jelenti.) A nemzeti egység pérlja ma tartotta első értekezletét a választások óta. Az értekezleten Gömbös Gyula miniszterelnökkel az élen megjelent az egész kormány és olt voltak a pért felsőházi és képviselőházi tagjai teljes számban. Szlranyavszky Sándor megnyitotta az értekezletet, üdvözölvén a kormőnyt és a pőrt tagjait, majd lendületes beszédet mondott. Kijelentette, hogy történelmi időkhöz mérten kicsinyes önzés, irigység, intrikák, bomlasztó törekvések maradjanak távol. Ez a párt nem fog csalódást okozni a nemzetnek. Nem a régi alapkövet akarja felforgatni, hanem azok felhasználó sával akar uj alapokat rakni a jövendő egységes nemzet számára. A kormány legyen bölcs és bátor, akkor élni és virulni fog ez az ország. A beszédet lelkes tapssal fogadták. Sztranyavszky ütőn Ivády Béla állott fel szólósra. Bensőséges örömmel és nagy elégtétellel állapította meg, hogy a választási küzdelem olyan győzelmet hozott, amelyre méltán lehet hivatkozni. Köszönetet mondott elsősorban Gömbös miniszterelnöknek, majd Sztranyavszky Sándornak, Marton Bélának és az összes vólasztóknak éa képviselőknek. Ulőna Gömbös miniszterelnök állott fel lelkes taps közben szólásra. Csatlakozott ahhoz a köszönethez, amelylyel Ivády az egész pártszervezetet illeti és azzal folytatta beszédét, hogy az az eredmény, amelyeket a választásokon elértünk programmunk átütő és hóditó enyhesége mellett nagyrészben szervezettségünknek az eredménye. Nagy politikai feladatok előtt állunk. Külpolitikai helyzetünk nem könynyü. Meg kell azonban állapítani, hogy a külpolitikai helyzet 1918 óta mindig ilyen volt őltalőnosságban. Ha az európai államférfiak szent elhatározása kizárólagosan az igazi békét keresi, nem rajtunk fog múlni, hogy a küszöbön álló tárgyalások eredményre vezessenek. Belső vonatkozásban a haladás politikáját akarjuk szolgálni, mondotta a továbbiakban a miniszterelnök. Minden vonalon reformokra van szükség, még pedig a történelmi hagyományokra támaszkodva a haladás utján előremenő reformpolitikára.Természetes, hogy ugyanakkor a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkozni kell. Elsősorban a gazdaadősságok rendezésével és a kivitel kérdésével. A Kőrös hajózhatótrátétele és a második földreform a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti.) A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület ma délelőtt tartotta választmányi és rendes tavaszi közgyűlését. A válaszimőnyi gyűlést, amelyen többek közölt ott láttuk vitéz Márky Barna alispánt, Bohnert József vezérigazgatót, csákói Geiszt Gyula dr. földbirtokost, Beliczey Géza elnök nyitotla meg és bejelentette, hogy Sólyomi Lipót gazdasági tanácsos, titkár betegsége miatt helyettesről gondoskodtak Darok József dr. fialal orosházi gazdálkodó személyében. Az elnök szavait a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul, mire Darok József dr. megköszönte az előlegezett bizalmat. Ezulán az uj titkár-helyettes bemutatta az elmúlt félév számadásait, majd Hady Antal inditvőnyban kérte, hogy menesszenek küldöttséget a földmivelésügyi miniszterhez és kérjék a Körös hajózhatóvá tételének befejezését ebben az évben. Inditvőnyát azzal indokolta, hogy a termelő jóval többet kapna, ha a szállítási költségeket a felére lehelne redukálni. Az indítványhoz vitéz Márky Barna alispán szólt hozzá. Értékeli Hady Antal indítványát, de nem tartja időszerűnek. Információja szerint ugyanis nyolc millió pengő kellene a munkálatok elvégzésére, de ezidőszerint nincs ennyi pénze a kormánynak, csak a bökényi duzzasztóhoz szükséges 200.000 pengő áll rendelkezésre. Helyesli azonban, hogy az egyesület foglalkozik a kérdéssel és rátereli a kormány figyelmét. Vitéz Bocskóy András Remenár Géza fővegyész megbízásából kérte, hogy a vármegye különböző községeiben bocsássanak az egyesület tagjai a vegykisérleti állomás rendelkezésére három katasztrális hold földet kísérleti célokra. A rendes közgyűlésen, amelyen résztvett Csizmadia András országgyűlési képviselő is, csákói Geiszt Gyula dr. elnökölt. A számadásokat minden tekintetben helybenhagyták, ugy ahogy a válaszlmőny java* solta, majd Aradszky György indítványával foglalkoztak. A telepitéssel foglalkozott írásos beadványóban és kikerülhetetlen kérdésnek mondotta, amelynek fontossága elsőrangú. Az első földreform nem sikerült jól. Javasolta, hogy olyan gazdák fiait részesítsék előnyben a másodiknál, akiknek apjuk nem tud elég földet adni, hogy megélhessenek. A pénzügyi kérdést pedig ne bankkölcsön, hanem őrökbérlet formájában oldják meg. Aradszky György élőszóval is megindokolta inditvőnyát, majd vitéz Orsovai Alajos óvatosságot ajánlott ezzel a kérdéssel szemben. Aradszky kiinduló pontja szerinte hibás volt. Javasolta, hogy vegyék le az indítványt a napirendről s csak akkor foglalkozzanak vele, ha majd napvilágra kerül a törvénytervezet. Igy a tárgyalás csak az izgalmat fokozná. Beliczey Géza Orsovainak igazat adott, de helyeselte azt is, hogy az első földreform nem volt jó és hogy a gazdák gyermekeit vegyék elsősorban számításba. Aradszky György után Láng Frigyes dr. szólt hozzá a tárgyhoz, Orsovaihoz hasonló szellemben, majd kimondották, hogy az indítvány felelt napirendre térnek, a törvényjavaslat elkészülése után pedig bizottságilag fogják az egyes pontokat részletesen mejvilatni. Lebontották és irattárba helyezik a zilahi Wesselényi szobrot (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap éjjel 3 órakor munkások jelenlek meg Zilan főierén a Wes selényi szobor előtt. Csendőr- és rendőrkülönitmény is érkezett és kordont vontak a tér körül. A munkások ekkor hozzáfogtak a szobor lebontásához. Hajnalban már csak a talapzat őllott a helyén. Wesselényi szobrát Fadrusz János alkotta, 1902ben leplezték le 8 a magyar szobrászművészet egyik remeke volt. A munkások teherautóra r akták a szobrot és elszállították. Szilágy vérmegye romén prefektusa a szobor lebontással kapcsolatban a következőket mondotta: — „Viller József magyerpárti képviselő, a ma gyarpért nevében azzal a kéréssel fordult Szilágy megyéhez, hogy bontassa le a szobrot és adja át a Wesselényi családnak. A vérmegye bizottsága megállapította, hogy a szobor a megye tulajdona, ezért a megyebizotlság a kérésnek csak a szobor lebontáséra vonatkozó részét teljesítette. A lebontott szobrot a megye irattárában helyezik el." Nem lehet megállapítani, hogy mennyiben felel meg a román prefektus nyilatkozata Viller képviselő kérése tekintetében a valóságnak. Fizetetlen korcsmaszámla és egyéb kortesköltségek a biróság előtt A mo8t lezajlott képviselőválasztások egyik érdekes és jellemző epizódja került ma délelőtt a biróság elé. A nagykátai kerületben független kisgazdapárti programmal lépett fel Klées Ferenc, nyugalmazott vállalati vezérigazgató, kormány főtanácsos, egyhalszázholdas birtok és több budapesti bérház tulajdonosa. Klées Ferenc rengeteget költött a választásra, egész rendkívüli áldoza' tokát hozott. A dúsgazdag vezérigazgató szóméra meglepetéssel végződött a választás. Klées mindössze 871 szavazatot kapott. A kerület mandátumát Matolcsy Mélyás nyerte el. Közvetlenül a választás után Martin Gyula gazdálkodó pert inditotl Klées Ferenc ellen a budapesti I—III. kerületi járásbíróságon. Martin 1Í44 pengőt követel a vezérigazgatótól, azzal az indoklással, hogy lakását a választási kampány lartamára Klées kibérelte párliroda céljaira, neki fáradozásaiért honoráriumot igért, de még kész kiadásait, a plakátragasztást és a fuvardijakat sem egyenlítette ki. A Szilőgyi jőrősbiró előtti tőrgyalőson a bukott képviselőjelölt azzal védekezett, hogy ő Martin lakásának csak egy szobáját vette ki pártiroda céljaira és ezért háromszáz pengőt fizetett, aini megfelel egy évi bérnek. Tagadta, hogy Mariin ezenkívül bármilyen szolgálatot is teljesített volna és hogy ezért neki dijazőst helyeztek volna kilátásba. A bukott jelölt ügyvédje azt is előadta, hogy Klées kétszáz pengőt adott át Martinnak azzal, hogy a vendéglőben elfogyasztott borokat fizesse ki, de a gazdálkodó nem tett eleget ennek és ezért most viszontkeresetet támaszt vele szemben. Általános meghökkenést váltott ki a tárgyalóteremben az alperesnek az a kijelentése, hogy a képviselőjelölt a kocsmai számla kiegyenlítésére pénzt adott és ezt a bíró azonnal jegyzőkönyvbe is vette. A birósőg felszólította a feleket, hogy állításaik igazolásőra bizonyítékaikét 15 napon belül terjeszszék elő és a tárgyalást elnapolta. Kommunista volt, vagy nem volt kommunista Istrati? A napokban elhunyt iró, Panait Istrali temetési költségeit Mária romén anyakirályné viselte. Felmerült az a terv, hogy Panait latrairól uccét nevezzenek el. Az Universul élesen kikel e terv ellen, mert szerinte Panait Istrati kommunista volt, aki sok esetben Romániát gyalőzó cikkeket helyezett el külföldi lapokban, sőt még az uralkodó családot is megsértette, Panait Istrati irta az előszót a francia kommunisták állal kiadott „Az utolsó Hohenzollernek or8zőga" cimü munkőhoz, amelyben Romőniőt siralomvölgyének nevezik, kormőnyőt gyilkosnak, Bratianut hóhérnak és azt állítják, hogy Romániában napról-napra ártatlan embereket küldenek a mősvilőgra.