Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-21 / 91. szám

1935 április 21 BEKESMEGYEI KOZLONV 7 A n igyothallók csodatévője az uj csontvezetéses SIEMENS-PHONOPHOR a technika nagyszerű vívmánya. Próbálja ki személyesen 1 SIE*EN< Budapest. VI. Nagymenő-u. 4. esetleg az egyéni lélek rejtelmei. Az esztétizálok számára stilizáló szír jiték irodalmi, képzőművészeti va§y zenei stílusok szempontjainak érvényesítésével. A moderneknek rendezői blöffök, a rajongóknak se'.érok, a hívőknek csillogó ideá­lok, sőt, az aggódóknak foÍ8zinen uicó szociális problémák is, egy­' egy evőkanállal lefekvés előtt. S vajon ez a sok nemes törekvés mire szolgái? Az öncélú színház­művészet képviselői ezt hangoz­tatjuk, hogy ők a szellemet védel­meik az egyre jobban pnyagia­sodő jelen dagadó árja ellfn. Eb­ben van valami igazság. Ok való­ban szellemet védelmeznek. A mult század polgári individualiz­musénak hazajáró szellemét. Az ideálokért folytatott küzdelem még igy is tiszteletreméltó lenne, — ha mozgató rugóit nem ismernők. A művészeiben az öncélúság, a ki­zéiólagos formakultusz, a jelen problémáitól való elfordulás vagy menekülést, vagy félrevezető szán­dékot takar. Napjainkban, amikor a lársadalmi hBrc rendkívüli mó­don kiélesedett, föltétlenül az utób­bit. A öncélúság apostolai gyakran önmagukat is megtévesztik, közön­ségüket pedig mindenképpen fél­revezetik. A mult értékei érdeme­sek a megőrzésre, de a társadalmi fejlődés utja nem vezet visszafelé. Az esztétizáló szinpadok a jelentől való elfordulással sosem mutatnak a jö/ő felé, hanem a szellemiség egy hanyatló irányának védelme­zésével és a passzív magatartás szuggeráláséval a retro^ád társa­dalmi törekvések utcsinálói. Eaek­nek a törekvéseknek kétfajta em­CSABA MOZGÓ Áprlií 20—21-én, szombat 7, 9, husvé.vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 órakor Vasárnap ez 1 írai előadás s6na Oftió Wallburg Ma ie Losef, Szőke SzakáSi b.-illiáns vígját'ík* : A peches ember szerencséje Szöveg: Nótl K. Zene: Ábrahám P. Csépi cirkusza 2 felvonásos vígjáték Magyar hiradó Április 22—23—24-én, húsvéthétfő 1, 3. 5, 7, 9. kedd-szerda fél 7. fél 9 Hétfőn ax I órai előadás xfna A Paramount fi'mgyár grandiózus filmje : A hindu lándzsás 3 remak angol fin c*odálatos bravúrjai Indiában Garry Cooper, Fr. Tone, Cromwell, Kathlen Bürke A hullám bajnokai Csendélet Mexikóban berre van szükségük: olvanra, aki passzivitása, nemtörődömsége, vagy ügyesen elterelt érdeklődése következtében félreáll az útból és olyanra, aki visszasírja az isé7Őre cicomézott multat. Mindkétfsj'a lelki beállítottság kialakítására ki vélóan alkalmas harcieszköz a látszólaq ör.céiu, esztétizáló szin­játék. Ez művészet, tehit a kul­túrember tzámára sokkal szimpa­tiku abb, mint a monstreopere.tt, vagy a revü. DJ a valóságban ez is amolyan elattomos fegyver. Mi­nél szimpatikusabb, annál vesze­delmesebb. Hiába esküsznek ugyanis az esztétikusok az önmagéért való, tiszta művészetre. I yen művészet nincs. Minden művészet figyver. Minden művészet nyílt vagy bur­kolt propaganda. A burkolt mű­vészet azonban nem mindig alat­tomos. A harci célok elrejtését gyakran külső körülmények kény­szeritik ró a művészetre. De ha valamely művészi megnyilatkozás szabadon küzdhet eszméiért és mégis a küzdelem burkolt formá­ját választja, ezzel a tettel céljai­nak gyenusságét árulja el. Az igaz szándék. ha módja van rá, me­zítelen fegyverrel harcol. Az igaz­ságért küzdő színjáték becsületes törekvés becsületes fegyvere. Ilyen becsü'eles fegyver volt a színjáték mindenkor azoknak, akik a szenvedő nép érdekében emel­ték föl szavuka*. Már a középkor misztériumjátékei között találunk efejta műalkotásokat. Fönnmaradt a XV. századból egy francia ka­tolikus pap müve, Az utolsó íté­let cimü misztérium. Ebben az utolsó ítélet Legfőbb Brája fele­lősségre vonja a szegényeket sa­nvargató földi hatalmasokat és a fő/ádló, a Nyomorék Koldus, meg­rázó védbeszédében az egész szenvedő emberiség gigászi szim­bólumává nő. l:yen becsületes fagy ver volt a színjáték azoknak a kezében is, akik a föltörekvő rétegek képvi­seletében az élő mult 6llen a jö­vőért harcoltak. A nagy francia forradalom előtt a jogait követelő polgárság a szinpad.ól is támadta az uralkodó rendet. Hiába tiltotta be minden fórum Beaumarchais remékmüvét, a Figaró házasságát, hiéba jelentette ki XVI. Lajos: „ahoz, hogy a Figaró házassága előadását megengedjem, előbb le kellene rombolni a Bastille t," — mégis előadták. És a bemutató után nemsokára a Bastille t is le­rombolták. Ilyen becsületes fegyver volt hőskorában a magyar síinjáték is. Az ausztriai gyarmattá sülyedt szerencsétlen országban a nem­zeti ellenállás, a magyar nyelvért vivott küzdelem jól választott harcieszköze volt. Korántsem min­den színdarab, nem is minden előadás. DJ például Tiborc hal­hatatlan panasza még ma is köve tendő példát mutat a hősi múltból. Napjainkban a külföldön szín házak, sőt szinházszövetségek ál­lanak nyíltan hirdetett társadalom­javitó világnézeti törekvések szol­gálatában. Ezek a színházak nem kápráztatják el, nem tévesztik meg közönségüket. Bevallott céljuk, hogy a ma égető problémáinak megoldására utat mutassanak. Társadalmi ferdeségeket ostoroz­nak, avult törvényeket ostromolnak, épitő eszméket hirdetnek. Ez a ma korszerű .színjáték legméltóbb hí­vatása. És mig az ámító szórako­zóhelyek és esetétizáló szinpadok beteggé duzzadt trösztjei egymás­után omlanak össze, a világnéze­tüket nyiltan hirdető, korszerű szín­házak élnek és fejlődnek tovább. Ennek a látszólag meglepő je­lenségnek a magyarázata igen egyszerű. Először is a félrevezetett lassanként réjön az ámitók trükk­jeire és fölismeri igazi barátait. M &aod?orban pídig a korszerű vi­lágnézetes színházakban nemcsak mei problémákat, hanem mai mű­vészetet is láthat a né?ő. A tarta­lom és a forma egyaránt korszerű. Az uj társadalomjaviló színjáték képviselői nagyon jól tudj ík, hogy a színjáték fectyver, de azt is tud jók, hogy csak akkor eredményes fegyver, ha igazi művészetet nyújt. Az üzletszinházak az öncéiu szép ség jegyében a megtévesztő na­turalizmus vagy a hazug mesevi lég stilu3törvényeit követik. A mai társadalomjavitó színjáték művé" szei nem másolják az élet külső' ségeit, da nem is menekülnek e' előle a gyökértelen fantázia biro­dalmába, hanem a valóság prob­lémáit, az élet törvényei 1, szuggesz­tív, a belső tartalmat dinamikusan kifejező játékkal, a színművészet legmodernebb eszközeivel vetítik a közönség elé. Ezekben az egyre jobban erő­södő, nyílt állásfoglalást hirdető társadalomjavitó színházakban a harcos színjáték legértékesebb ha­ayományai élednek újra korszerű formában. A mai harcos színjáték is a szenvedő nép érdekében emel szót, az élő mult ellen támad a jövőért és az ilyen színjáték Magyarorszégon a kizsákmányolt magyarságért küzdene. Uaz célért becsületes művészettel. A modern művészet történelmi távlatban Irta: Révész Sándor dr. Minden művészi ábrázolásnak két, alapjában különböző módja van. Az egyik a természetet ugy akarja visszaadni, ahogy látja; a természet képe a művész rece­hártyájára vetődve az agyon ke­resztül, mintegy reflektórikusan te­vődik ót a kézre, mely azt pasz­azive visszaadja. A második eset­ben a művész agya a látott képre acüven reagál, megváltozlatja, df­formálja és ezt az átalakított ké­pet adja vissza. E S az utóbbi az ősember vi­szonya a természethez. Namcsak azért nem hasonlítanak az ősem­ber művészi termékei a termé­szethez, mert technikailag nem birja azt tökéletesen visszaadni, hanem más, sokkal mélyebb pszi­chológiai okokból. Az ősember eiső benyomása a természetről a félelem; fél annak megfejthetetlen, titokzatos rejtélyeitől, menekülni akar előle és ezért egy másik vi­lágol, Istent alkot önmagából ön­magának, melyet a természettel szembe állit, amelytől nem fél, amelytől segi'séget vár. Hogy ez igy van, azt legjobban bizonyítja, ho y az összes vallásalkotó keleti nép^k ezt az attitűdöt tartották me,f a természettel szemben. Technikailag tökéletes alkotásaik sohasem adják vissza a termé­szetet naturalista modorban ('á«d japán, kinai, hindu művészet), sőt a ssidó és mohamedán vallás egyenesen megtiltotta az ember­ábrázolást, a természet utánzását. Ez volt az őskeresztény álláspont is és ez is maradt a bizánci mo­zaikon, a román, gót szobrásza­ton, Giottó festményein keresztül egész a reneszánszig, amikor a görög-római művészet felfedezése folytán a görög világnézet lett uralkodóvá Európán. Mert a gö­rög volt az első fajta, mely Iste­nét nem önmagából teremtette, hanem a természetből vette és igy megkötötte vele az örök békét. Emberalaku isteneivel benépesí­tette a látható világ zegét-zugát és igy egynek érezve magát a természettel, nem félt többé tőle. Da az ősemberi, természettől elfordult (expresszionista) lálásmód minduntalan kiütközik ezután is a görög alól; a barokk stílus haj­nalán Michel Angelo kifordult testű szobrai. Greco ferdaképü festményei tipikus expresszionista alkotások. E kétféle látásmód a művésze­tek életének folyamán különböző nevek alatt, de lényegében ugyan­annak maradva, egymást felváltva, mindig föllelhető. Érdekes volt ezeket a neveket összeszedni, íme egy kis csokor belőlük. 1. természettől távolálló antinaturSlis, építészi, kollektív, szociá'is, keresztény. e'.,Í , • vonal-, forma szerető, idealista, stilizált, absztrakt, expresszionista. 2. ter­mészethez közel álló naturális, festői, in­dividuális, antiszociális, pogány, l'art. A MODERN EMBER ÁLMA A KISAUTÓK SZTÁRJA: KÖRZETKÉPVISELO ROZSA BÉLA SHELL KŐOLAJ RT. FÖBIZOMÁNYOS BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 25. GYULA BR. WENCKHEIM B.-UT 8.

Next

/
Thumbnails
Contents