Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-21 / 91. szám

1935 április 21 BEKESMEGYEI KOZLONV 7 A n igyothallók csodatévője az uj csontvezetéses SIEMENS-PHONOPHOR a technika nagyszerű vívmánya. Próbálja ki személyesen 1 SIE*EN< Budapest. VI. Nagymenő-u. 4. esetleg az egyéni lélek rejtelmei. Az esztétizálok számára stilizáló szír jiték irodalmi, képzőművészeti va§y zenei stílusok szempontjainak érvényesítésével. A moderneknek rendezői blöffök, a rajongóknak se'.érok, a hívőknek csillogó ideálok, sőt, az aggódóknak foÍ8zinen uicó szociális problémák is, egy' egy evőkanállal lefekvés előtt. S vajon ez a sok nemes törekvés mire szolgái? Az öncélú színházművészet képviselői ezt hangoztatjuk, hogy ők a szellemet védelmeik az egyre jobban pnyagiasodő jelen dagadó árja ellfn. Ebben van valami igazság. Ok valóban szellemet védelmeznek. A mult század polgári individualizmusénak hazajáró szellemét. Az ideálokért folytatott küzdelem még igy is tiszteletreméltó lenne, — ha mozgató rugóit nem ismernők. A művészeiben az öncélúság, a kizéiólagos formakultusz, a jelen problémáitól való elfordulás vagy menekülést, vagy félrevezető szándékot takar. Napjainkban, amikor a lársadalmi hBrc rendkívüli módon kiélesedett, föltétlenül az utóbbit. A öncélúság apostolai gyakran önmagukat is megtévesztik, közönségüket pedig mindenképpen félrevezetik. A mult értékei érdemesek a megőrzésre, de a társadalmi fejlődés utja nem vezet visszafelé. Az esztétizáló szinpadok a jelentől való elfordulással sosem mutatnak a jö/ő felé, hanem a szellemiség egy hanyatló irányának védelmezésével és a passzív magatartás szuggeráláséval a retro^ád társadalmi törekvések utcsinálói. Eaeknek a törekvéseknek kétfajta emCSABA MOZGÓ Áprlií 20—21-én, szombat 7, 9, husvé.vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 órakor Vasárnap ez 1 írai előadás s6na Oftió Wallburg Ma ie Losef, Szőke SzakáSi b.-illiáns vígját'ík* : A peches ember szerencséje Szöveg: Nótl K. Zene: Ábrahám P. Csépi cirkusza 2 felvonásos vígjáték Magyar hiradó Április 22—23—24-én, húsvéthétfő 1, 3. 5, 7, 9. kedd-szerda fél 7. fél 9 Hétfőn ax I órai előadás xfna A Paramount fi'mgyár grandiózus filmje : A hindu lándzsás 3 remak angol fin c*odálatos bravúrjai Indiában Garry Cooper, Fr. Tone, Cromwell, Kathlen Bürke A hullám bajnokai Csendélet Mexikóban berre van szükségük: olvanra, aki passzivitása, nemtörődömsége, vagy ügyesen elterelt érdeklődése következtében félreáll az útból és olyanra, aki visszasírja az isé7Őre cicomézott multat. Mindkétfsj'a lelki beállítottság kialakítására ki vélóan alkalmas harcieszköz a látszólaq ör.céiu, esztétizáló szinjáték. Ez művészet, tehit a kultúrember tzámára sokkal szimpatiku abb, mint a monstreopere.tt, vagy a revü. DJ a valóságban ez is amolyan elattomos fegyver. Minél szimpatikusabb, annál veszedelmesebb. Hiába esküsznek ugyanis az esztétikusok az önmagéért való, tiszta művészetre. I yen művészet nincs. Minden művészet figyver. Minden művészet nyílt vagy burkolt propaganda. A burkolt művészet azonban nem mindig alattomos. A harci célok elrejtését gyakran külső körülmények kényszeritik ró a művészetre. De ha valamely művészi megnyilatkozás szabadon küzdhet eszméiért és mégis a küzdelem burkolt formáját választja, ezzel a tettel céljainak gyenusságét árulja el. Az igaz szándék. ha módja van rá, mezítelen fegyverrel harcol. Az igazságért küzdő színjáték becsületes törekvés becsületes fegyvere. Ilyen becsü'eles fegyver volt a színjáték mindenkor azoknak, akik a szenvedő nép érdekében emelték föl szavuka*. Már a középkor misztériumjátékei között találunk efejta műalkotásokat. Fönnmaradt a XV. századból egy francia katolikus pap müve, Az utolsó ítélet cimü misztérium. Ebben az utolsó ítélet Legfőbb Brája felelősségre vonja a szegényeket sanvargató földi hatalmasokat és a fő/ádló, a Nyomorék Koldus, megrázó védbeszédében az egész szenvedő emberiség gigászi szimbólumává nő. l:yen becsületes fagy ver volt a színjáték azoknak a kezében is, akik a föltörekvő rétegek képviseletében az élő mult 6llen a jövőért harcoltak. A nagy francia forradalom előtt a jogait követelő polgárság a szinpad.ól is támadta az uralkodó rendet. Hiába tiltotta be minden fórum Beaumarchais remékmüvét, a Figaró házasságát, hiéba jelentette ki XVI. Lajos: „ahoz, hogy a Figaró házassága előadását megengedjem, előbb le kellene rombolni a Bastille t," — mégis előadták. És a bemutató után nemsokára a Bastille t is lerombolták. Ilyen becsületes fegyver volt hőskorában a magyar síinjáték is. Az ausztriai gyarmattá sülyedt szerencsétlen országban a nemzeti ellenállás, a magyar nyelvért vivott küzdelem jól választott harcieszköze volt. Korántsem minden színdarab, nem is minden előadás. DJ például Tiborc halhatatlan panasza még ma is köve tendő példát mutat a hősi múltból. Napjainkban a külföldön szín házak, sőt szinházszövetségek állanak nyíltan hirdetett társadalomjavitó világnézeti törekvések szolgálatában. Ezek a színházak nem kápráztatják el, nem tévesztik meg közönségüket. Bevallott céljuk, hogy a ma égető problémáinak megoldására utat mutassanak. Társadalmi ferdeségeket ostoroznak, avult törvényeket ostromolnak, épitő eszméket hirdetnek. Ez a ma korszerű .színjáték legméltóbb hívatása. És mig az ámító szórakozóhelyek és esetétizáló szinpadok beteggé duzzadt trösztjei egymásután omlanak össze, a világnézetüket nyiltan hirdető, korszerű színházak élnek és fejlődnek tovább. Ennek a látszólag meglepő jelenségnek a magyarázata igen egyszerű. Először is a félrevezetett lassanként réjön az ámitók trükkjeire és fölismeri igazi barátait. M

&aod?orban pídig a korszerű világnézetes színházakban nemcsak mei problémákat, hanem mai művészetet is láthat a né?ő. A tartalom és a forma egyaránt korszerű. Az uj társadalomjaviló színjáték képviselői nagyon jól tudj ík, hogy a színjáték fectyver, de azt is tud jók, hogy csak akkor eredményes fegyver, ha igazi művészetet nyújt. Az üzletszinházak az öncéiu szép ség jegyében a megtévesztő naturalizmus vagy a hazug mesevi lég stilu3törvényeit követik. A mai társadalomjavitó színjáték művé" szei nem másolják az élet külső' ségeit, da nem is menekülnek e' előle a gyökértelen fantázia birodalmába, hanem a valóság problémáit, az élet törvényei

1, szuggesztív, a belső tartalmat dinamikusan kifejező játékkal, a színművészet legmodernebb eszközeivel vetítik a közönség elé. Ezekben az egyre jobban erősödő, nyílt állásfoglalást hirdető társadalomjavitó színházakban a harcos színjáték legértékesebb haayományai élednek újra korszerű formában. A mai harcos színjáték is a szenvedő nép érdekében emel szót, az élő mult ellen támad a jövőért és az ilyen színjáték Magyarorszégon a kizsákmányolt magyarságért küzdene. Uaz célért becsületes művészettel. A modern művészet történelmi távlatban Irta: Révész Sándor dr. Minden művészi ábrázolásnak két, alapjában különböző módja van. Az egyik a természetet ugy akarja visszaadni, ahogy látja; a természet képe a művész recehártyájára vetődve az agyon keresztül, mintegy reflektórikusan tevődik ót a kézre, mely azt paszazive visszaadja. A második esetben a művész agya a látott képre acüven reagál, megváltozlatja, dfformálja és ezt az átalakított képet adja vissza. E S az utóbbi az ősember viszonya a természethez. Namcsak azért nem hasonlítanak az ősember művészi termékei a természethez, mert technikailag nem birja azt tökéletesen visszaadni, hanem más, sokkal mélyebb pszichológiai okokból. Az ősember eiső benyomása a természetről a félelem; fél annak megfejthetetlen, titokzatos rejtélyeitől, menekülni akar előle és ezért egy másik világol, Istent alkot önmagából önmagának, melyet a természettel szembe állit, amelytől nem fél, amelytől segi'séget vár. Hogy ez igy van, azt legjobban bizonyítja, ho y az összes vallásalkotó keleti nép^k ezt az attitűdöt tartották me,f a természettel szemben. Technikailag tökéletes alkotásaik sohasem adják vissza a természetet naturalista modorban ('á«d japán, kinai, hindu művészet), sőt a ssidó és mohamedán vallás egyenesen megtiltotta az emberábrázolást, a természet utánzását. Ez volt az őskeresztény álláspont is és ez is maradt a bizánci mozaikon, a román, gót szobrászaton, Giottó festményein keresztül egész a reneszánszig, amikor a görög-római művészet felfedezése folytán a görög világnézet lett uralkodóvá Európán. Mert a görög volt az első fajta, mely Istenét nem önmagából teremtette, hanem a természetből vette és igy megkötötte vele az örök békét. Emberalaku isteneivel benépesítette a látható világ zegét-zugát és igy egynek érezve magát a természettel, nem félt többé tőle. Da az ősemberi, természettől elfordult (expresszionista) lálásmód minduntalan kiütközik ezután is a görög alól; a barokk stílus hajnalán Michel Angelo kifordult testű szobrai. Greco ferdaképü festményei tipikus expresszionista alkotások. E kétféle látásmód a művészetek életének folyamán különböző nevek alatt, de lényegében ugyanannak maradva, egymást felváltva, mindig föllelhető. Érdekes volt ezeket a neveket összeszedni, íme egy kis csokor belőlük. 1. természettől távolálló antinaturSlis, építészi, kollektív, szociá'is, keresztény. e'.,Í , • vonal-, forma szerető, idealista, stilizált, absztrakt, expresszionista. 2. természethez közel álló naturális, festői, individuális, antiszociális, pogány, l'art. A MODERN EMBER ÁLMA A KISAUTÓK SZTÁRJA: KÖRZETKÉPVISELO ROZSA BÉLA SHELL KŐOLAJ RT. FÖBIZOMÁNYOS BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 25. GYULA BR. WENCKHEIM B.-UT 8.