Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-14 / 86. szám

14 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 április 11 Egy szál gyufával üzembehelyezhető a gyakor­latban kitűnően bevált petróleumgázkészülék. — Magyar gyártmány 1 — Előmelegítés, pumpá­lás nincs. Szag, korom, robbanás mentes. Tökéletes kivitelért gyári garancia. Eladás : Budapest, Andrássy-ut 50. szám alatt. (Oktogon-tér.) kosságot elkövetni. És nem szabad megütközni azon, hogy amióta a keleti paktum gondolata felmerült, a lengyel-orosz ellenszenv mind­egyre növekszik. 3. Saldo: a lengyel Credó három pontja. íme látjuk, hogyan keresztezik egymást Lengyelország vetéllőjé­ben a fonalszólak. Ragaszkodik a francia szövetséghez, de nem akar szakítani Németországgal és fél ösezetüzni a Szovjetunióval. A fran­cia német .viszály elmérgesedése épugy aggasztja, mint a francia­orosz barátság kimélyülése. Ösz­tönszerűleg érzi, hogy minden az ő bőrére megy. S ezért csinál tél­iül politikát és ezért marad örökké függvény. S ezért fog Siresában lábon megrothadni. ||_icmÓIÍ hnnwácál* I A húsvéti ünnepekre Békéscsabán, ÍIUSVCll MUrDítSul • a c si rkepiacon levő borpincénk­ben saját termésű mindenféle ó, valamint rendkívül zamatos, édesizü rizling, kövidinka, muskotály, nemeskadar 8lb. FAJ BOROKAT ez idén i* a legolcsóbb árban ÍV^V fillértől kezdve fogjuk árusítani. Kérjük a t. borfogyasztó közönséget, hogy bor­vásárlásnál pincénket felkeresni szíveskedjék. Tisztelettel: Ignácz utódai kiskunhalasi bortermelő cég. Az aranykirály elmeséli élete regényét... Utolsó beszélgetésem nagylóznai Pokol Elekkel, aki egyes­egyedül nekem mesélte el, hogyan leit kereken harminc évvel ezelőtt a virágvasárnapiéról forduló hétfői hajna­lon szegény nincstelenből mesebeli Krőzus Két héttel ezelőtt, amikor cél nélkül csavarogtam szép Erdély­országban, egy csodálatosan szép tavaszi reggelen megütötte szive­met a hir, hogy a budapesti sza­natórium külön szobájában hirte­len meghalt nagylóznai Pokol Elek. Azóta mór el is temették. A ha­lála ha gyorsan is jött, nem volt váratlan. Az a sok csapás, ami életének utolsó esztendejében érte, CSABA ül 0260 Április 13 14-én, szombat fél 7, fél 9, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9-kor Vasárnap az 1 érai előadás zóna! Pierre Benőit orosztérgyu regénye : Moszkvai éjszakák A cári Oroszország. — A francia filmgyártás minden eddigit felül­múló alkotása. Natasa Annabella Briukow Harry Baur Ignatoff kapitány . . P. R. Willm A kémnő .... Spinelly megtámadta a szivét. Melegen érző, jóságos szive volt. Még mi­előtt Ferenc Józseflől magyar ne­mességet kapott volna nagylóznai előnévvel, a nagybányai „arany­ászok" és nincstelenek egy szeb­ben hangzó predikátummal aján­dékozták meg. Ugy hivták őt az egész vidéken: „aranyszívű" Po­kol Elek. Az életének regénye valahogyan nem illett Európába. Ilyen regények csak a kalifor­niai aranymezőkön születtek meg a mult század második felében. A Pokol Elek életéről ezernyi le­genda kering. Mi ebből az igaz­ság és mi a mese? Bajo* feleletet adni erre a kérdésre. É'etét és alakját három évtized óta a le­genda misztikus köde veszi körül. Bizonyos az, hogy a század ele­jétől a nagy világégés pernyéjének elhamvadó izzásáig, másfél dece­niumon keresztül két kézzel szórta mérhetetlen ajándékát Pokol Elekre a nagybányai tárna titokzatos mély­sége és a Sors. Közel két évtize­den át, de lehet, hogv hosszabb időn keresztül Pokol Elek Krőzus volt a szónak minden vonatkozá­sában. Ha valahol jogosult leirni azt a frázist, hogy: az élete arany­ban tobzódott, akkor Pokol Elek életére lehet ezt elmondani. Mesébe illő vagyonát az arany­ból szerezte, de — az arany ke­seritette meg életének utolsó esz­tendeit. Mindent megadott neki az arany, hogy aztán mindent el is vegyen tőle. En ismertem Pokol Eleket, kere­ken egy éve ar nak, hogy napo­kat töltöttünk együtt az arany és művészet városában, nekem ki­öntötte a szivét és én megigértem neki, hogy azt, amit elmesélt, nem irom meg addig, amig éleiben van. Az „aranykirály" most mór meg­tért a fia mellé, akit rajongásig szeretett, aki több volt a számára — talán az egyetlen az élő em­berek közül — mint az arany és nekem immáron megengedtetett papirosra vetni utolsó beszélgeté­sünk megrázó mondatait. Mérhetetlen kincs születik meg az utolsó forintból Órákon keresztül sétáltunk ol­dalain a virőgos hegyeknek, ame­lyek északról és délről, jobbról és balról ótölelik Nagybánya vőrosát. Csodálatosan szépek ezek a he­gyek a tavasz ébredésének bűbá­jos napjain. Furcsa nevük is van. Ugy hívják őket: Virághegy, Ke­reszthegy, Kőalja és Margó. Az alekjuk: mint a cukorsüvegé, vi­lágforrongás volt apjuk és belse­jükből egykoron sisteregve, izzóan ömlött oldalukra a láva. A belse­jük kincseket ér. Ámde ezeket a kincseket keser­ves munkával kell napvilágra hozni. Amikor a Megváltó az Olajfák hegyén prédikált, itt már aranyat bányásztak. Es római légiók ök­rös szekereken hordták a nagy­bányai hegyek ölének sárga kin­csét a Tiberius partjára, ahol mar­conaképü imperátorok képmását verték ez eranypénzekre. Nagybánya: az arany és az álom városa. Hajnalonként, tarkahuzatu duny­hák alatt évszázadok óta arról élmodik Nagybányán minden em­ber, hogy egyszer csak eljön a régen vért hajnal, amikor „megüti az arany teliért". Hegyes csáká­nyéval rátalál arra az ujjnyi vagy tenyérnyi széles, cikk-cakkban kanyargó, vagyont és boldogságot jelentő aranyérre, amelyet sok-sok sok ezer év előtt rejtett el a föld mélyében a bányák szelleme. Amikor ezek a sorok napvilágot látnak, kereken harminc eszten deje van annak, hogy Pokol Elek megütötte a tallért a bányai he­gyen. — Az utolsó forintom hozta meg nekem a szerencsét — me­sélte egy évvel ezelőtt, amikor aggastyánná öregitette őt az élet. V IVO-y sportkeztyűk Andrássy-ut 12. sz. Udvarban. Ebben az időben kerülte az em­bereket, magába zárkózott, de az arca mosolygott még, hálás volt a sorsnak, amely őt annyi sok bol­dog esztendővel megajándékozta. Virágvasárnapján, harminc évvel ezelőtt Délután, amikor megjöttem Köl­tőről, találkoztunk újra az István Károly Szálloda csöndes kóvéhő­zának egy meghitt szögletében. Feketére festett és kackiásra pö­dört bajusza emlékeztetett engem a régi Pokol Elekre, akit nem is­mertem. Olyan volt ez a bajusz, mint egykoron régen a tiszaujlaki bajuszpedrő reklámtáblája. Csak éppen a töve volt fehér. Olt, ahon­nan lekopott már a smink. Az öl­tözéke a század elejének divatját hozta vissza egy délutánra. Akkor viseltek ilyen ruhót, amikor fran­cia négyesre álltak fel a párok a pesti redutban és Podmanitzky Frici báró sétált pepita nadrágban a Váci utcai korzón. Az üresen hagyott széken egy fekete ébenfa pálca hevert. A gombját arany­ból öntötték... A Pokol Elek aranyóból... Ezen a délutánon mesélte el élete regényének első fejezetét. — Jövőre — mondotta nekem egy évvel ezelőtt — lesz ponto­san virág vasárnapkor 30 éve an­nak, hogy megütöttem az arany­tallért. Szegény tanitó voltam, ko­rán házasodtam, a feleségemnek volt egy bányajoga. Szakasztott olyan, mint annyi sok száz em­bernek ezen a vidéken. Csak azok, akik itt élnek bányán és akiknek minden éjszaka a hajnali deren­géssel egyidőben felcsillan álmuk­ban az arany sárgás, halovány fé­nye, tudják megérteni, mit jelent az, esztendőkön keresztül elvonni a falatot a magunk meg a gyere­rekünk szájától azért, hogy egy­szer valóra váljék az ólom és megtaláljuk a teliért, amit évezre­dek óta kutatnak kérgeskezü, az álom és legendák világéban korgó gyomorral csavargó örök optimis­ták. En is sok-sok évig rohantam előadás után ki a tárnához, rob­bantottam, ástam, vertem, véső­vel faragtam, kalapáccsal ütöttem a szürke és hideg sziklát. Elsején, amikor megkaptam a fizetésemet, alig vittem magammal valamit. A bányának nagy az étvágya. Télen az erdőben szedtük a rőzsét, na­Férfi, fiu ás gyermekruh; legnagyobb választékban legolcsóbban Váradi Bélánál Andrássy-ut 2. Telefon: 4—82. ,, Takarékosság' 1 bevásárlási helye.

Next

/
Thumbnails
Contents