Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-14 / 86. szám

1935 április 14 BEKESMEGYEI KÖZL0SSV Olcsó és jó bor kapható húsvétra gr. Tisza István ut 12. szám alatt. pokon keresztül nem ettünk mást, mint kenyeret és tavasszal azt, amit a kertünk megtermelt. Ru­hára sem tellett, mindent, mindent elszedett tőlünk a tárna .. . — Volt itt Nagybányán egy de­rék fűszeres, Glavitzki Károlynak hivták és a Főtéren volt az üzlete. Nem messze attól a háztól, ahol Koltóra tartó útjában nószéjszaké­ját töltötte Petőfi Sándor. Ez a Gla­vitzki segitett ki néha. Hol petró­leumot, hol fűszert hol cukrot, sót, néha pénzt adott kölcsön. Nem irásra, inkább barőtilag. Vastag krétája volt a Glavitzkinek, egv -tábla lógott a falon, arra irta fel, hogy mivel tartozom neki. Talán -ő volt az egyetlen ember, aki egy darabig bízott abban, hogy egy­szer csak mégis megütöm a teliért. Később azonban a hitét és a bi­zalmát elvesztette ő is. — Ezerkilencszázöt virágvasár­napján mentem be utoljára a Gla­vitzkihoz. Egy liter petróleumot és négy koronát kértem tőle kölcsön. Glavitzki nem akart adni. Azt mondta, hogy jobb lenne, ha más­sal tölteném az időmet, mint az arany utáni hajszával. Nem taga­dom: könyörgésre fogtam a dolgot, a végén Glavitzki kihúzta a pult fiókját, összekotort onnan egy fo­lintot, aztán literes üvegemet meg­töltötte petróleummal és bucsuzóul ennyit mondott: „Ez az utolsó. Többet ne is jöjjön a boltomba Pokol ur, mert ugy igaz, mint ahogy Glavitzkinek hivnak, hogy iöbbet az életemben nem adok magának egy fillért sem!" Ami- j kor kimentem, utánam kiáltott: > „Most pedig Isten áldja, szerencse lel 1" — És ezen, a Glavitzkilől köl­csön kapott utolsó forinton ütöt­tem meg a virágvasérnapját követő hétfőn az aranytallért. A mesék aranyembere — Volt egy aranyászom, ugy "hivták, hogy Ketnei Mihály. Hét­főn hajnalban ő találta meg a teliért. Két ujjnyi vastagon szaladt és tekergőzött a sárga kincs a sziklák között. Miska léleksza­kadva futott hozzám, vizzel kellett fellocsolnom, amikor hirül adta a nagy szerencsét. Délben népván­dorlés indult a bányához. Más­nap, a hetivásáron hatökrös sze­kéren hordtuk körül az aranyban gazdag ércet Nagybánya utcáin. Én egy nagy hordó tokaji bort gurittattam a tárnához és ettől a naptól kezdve viz helyett minden ;reggel tokajival indítottuk meg a lenditőkereket. Húsvétra a sógo­rok meg a komák piros tojás he­lyett aranyból vert tojásokat kap­tak. Harminc aranytojást... A szeme csillogott, amikor tovább mesélte: „Nem voltam sohasem smucig ember. Ugy hivtak engem: „aranyszívű Pokol Elek". Erre az előnevemre büszkébb vagyok, mint arra, amit Ferenc Józseftől kaptam. Négy fekete lóval mentem be Szat­márra és amikor hazajöttem, kis zsákokból szórtam a szegény em­berek közé az ezüst koronásokat. Azt mesélik rólam, hogy százko­ronás bankóval gyujtotlam szi­varra. Ez igaz. Da a bankónak csak a csücske égett el, a többit ledobtam a piactérre. A szegény embereknek. A házamban arany­ból volt minden: a bútoraim lába, asztalomon a pohár, a kabáto­mon és mellényemen a gombok, volt palotám Pesten és idehaza és amikor lányomat oltár elé vezette a vőm, a násznép minden tagja aranyból vert buzakalászt ka­pott prezentbe tőlem. Saját lo­vaim futottak a versenyeken és a zsokékon sárga szine volt a sap­kának. Szakasztott olyan, mint az aranynak.. Az élomvilágnek egyszer vége szakadt, hiszen az álmokat az életben mindig ébredés váltja fal. Az ébredés néha keserű, keserű és szomorú volt az aranyember ébredése is. Eíőször a négy ló ment el, aztán az aranypoharakat váltották fel üvegpoharak, a bú­torok lábáról is messzire vándo­rolt az arany. Pesten a telekkönyv­ben más gazda nevére irták át a Mórvány utcai palotát. A zsokék fejéről lekerült a Pokol Elek ver­senyistállójának sárga sapkája. Az ezerholdas birtokot egyre több és több kölciönnel kellett megter­helni. Tavaly a másvilágba szólította el a Végzet Pokol Elek egyetlen fiát, akinek ragyogó karrierje ak­kor indult meg a diplomácia sima ujjain. Idejének felét Nagybánya és Bukarest közölt töltötte el nagy­lóznei Pokol Elek, aki ha kikerülte A MODERN EMBER ÁLMA A KISAUTÓK SZTÁRJA: KÖRZETKÉPVISELO ROZSA BÉLA SCHELL FŐBIZOMÁNYOS BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 25. is az embereket és magába zár­kózott, meg szótalan lett ragyogás­ban gazdag életének szomorú al­konyán, örök ajándékául a sorsnak megtartotta az emlékeit. Ezeket nem tudta elvenni tőle semmi földi hatalom. És arról beszélt nekem még ta­valv is, hogy „megérik móg az emberek, hogy Pokol Elek má­sodszor is megüli a teliért. . A pesti szanatóriumban, ahol utolsót dobbant a szive, szintén erről beszélt. A doktoroknak, akik a pravaz tűjét mártották a fiolák sziverősitő nedvébe és a kedves nővéreknek, akik fehér fityulával a homlokuk körül mosolyogva hallgatták bizakodó beszédét a halálraítélt súlyos betegeknek. Az aranytellérről álmodott nappal és éjjel, amikor csak lumüríl hozott álmot a szemére. ... És amikor elment oda, ahon­nan nincsen visszatérés, azzal a tudattal vett bucsut a földi világ­tól, hogy talán „odaát" üti meg egyszer a teliért... Paál Jób. Kézzel varrott divatcipö Felber és Marottyenál Csaba Hiteliroda kebeléba-. Andrássy-ul 19. szám atatt. KÖZGAZDASÁG A délkeleti országrész gazdasági helyzete a szegedi kamara jelentésének tükrében Vaskos füzet a saegedi keres- I ros, vagy kereskedő, mint ezt a jelentést. Az utolsó két év. 1933. kedelmi és iparkamara jelentése a kerület 1935. évi közgazdasági viszonyairól. De a szerény cim mögött sokkal több rejtőzik. Egy egész országrész verejtékezése, ke­reskedőinek változatos küzdelmei, iparának — egy kis töredéket le számítva — végelmulásban ver gődése, de még őstermelésének minden baja bánata is tökéletes hűséggel tükröződik ebben a mun­kában, amelynek címlapja még azt is elhallgatja, hogy Tonelli Sándor dr. a szerzője. Az 1933 as évben nem ndott jelentést a szegedi kamara. Nam adott, mert nem tellett rá. Holott ez az idei jelentés ékesen iga­zolja, ha az eddigiek talán nem tették volna, hogy erre kell, hogy fussa a kamara pénzéből. Mert nem igen hisszük, hogy van könyv, amelyet több haszonnal forgat­hatna a kamara területén élő ipa kabát- és ruhákhoz legújabb divatkülönlegességek gallér, sál, gomb, ŐV, csatt, virág Andrássy-ut 16. szám alatt. Stern Zsigmondnál és 1934. adatait összefoglalva dol­gozza fel a munka, amely álta­lános megállapításai során opti­mista meglátással most már esetleg a visszatérő javulásra mer következtetni. Az 1931 óta egyre jobban és jobban kiépülő autarkiők törekvé­seit és ezek eredményeit vizsgálva megállapítja a jetentés, hogy a konjunktúrakutatás meglepő azo­nossággal világitolt rá minden ál­GYULA BR. WENCKHEIM B.-UT 8. lamben arra, hogy a válságból C8ak az autarkia felhagyásával és közös nemzetközi erőfeszítéssel lehet kilábolni. A válságot tanul­mányozva leszögezi, hogv a vi­lágpiaci válság mellett Magyaror­szágot még egy külön fogyasztói válság is gyötri és ennek okát — eléggénem méltányolható éles­látással — abban a tenden­ciában jelöli meg, amely Magyar­országon igen alacsonyan értékeli ugy a szellemi, mint az anyagi munkát. És ki meri mondani azt az ítéletet, hogy ez a tendencia közgazdaság-ellenes és káros az ország egyetemére is. Tavasai kosztümök és rnb&k legolcsóbban Tóthnénál (Turcsányi nővérek) Jókai-ucca 34. sz. Részletesen foglalkozik a jelen­tés a kerület őstermelésével, ipa­rával és kereskedelmével. A kü­lönféle gyümölcsök termeléséből kikanyarítható haszonkulcsot csak­úgy megtalálni benne, mint a paprika és a hagyma-egyezmények körül lejátszódott érdekeltségi né­zeteltérések történetét. Pontos ké­pet ad a kerületbe tartozó ipartes­tületek működéséről és az eseti segítés jónéhány lehetőségére mutat rá. Részletesen foglalkozott a kontárkodással, a MÁV ked­vezményes utazásai révén a fő' városban irányított fogyasztásnak romboló hatásával és a hitelirodák működésének kérdésével is. Külön fejezetben foglalkozik a kamara kerületébe tartozó nagyobb centrumok speciális helyzetével és ebben a szakaszban szó kerül részletesen Békéscsabáról is, nem foglal állást, csak megállapít és megállapításai —örülünk neki, hogy alkalmunk van ezt leszögezhetni — megegyeznek a mi állősfog­lalásunkkal Csaba és Gyula viszo­nyát illetőleg. A kamara hatósági működésére és az ipartestületekre vonatkozó statisztikai adatok közlésével zá­rul a jelentés, amely véleményünk szerint hézagpótló, kitűnő munka. I BÚTORT tervezek, terv szerint ízlésesen, jó és olcsó bútorral rendezem be lakását wr L E E LOSY lakásberendező, mübutorűzem Andrássy-ut 4. Luther-ucca 17.

Next

/
Thumbnails
Contents