Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-04-14 / 86. szám
1935 április 1 395 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 SVA'JCI SAPKA ebédlő, kombinált bútorok, konyhák stb. óriási választékban nagyon olcsó árakon kaphatók | bútoráruházbanl I BÉKÉSCSABA, [ <| Andrássy-ut25.sz.§ C Kedvező fizetési feltételek § Külpolitikai szemle Irta s Lustig Géza Mivel házalt, mivel nem házalt a szlávok portéjén, ezl Eden bírálunk igencsak nem kötötte senki crrára. Ám, ha igaz az, amit gazdája, Simon állit, ha igaz az, hogy a mintakollekciójában némi oltóanyag is szerepelt veszettség ellen, látatlanba fogadni merünk, hogy ez a portéka alkalmasint nem bizonyult valami kapósnak. Azaz, hogy nem egészen igy é'l a dolog I Például a varsói kormány azóta, amióta a főpecsétőr látogatásával szerencséltette, már nem esküszik vakul arra a partiéra, amelyet Németországgal mutyiban játszott. Szlavek ezredes, akit sokan és bizonyos joggal Pdsudski nemerebb énjének tartanak, idejekorán feleszmélt arra, hogy a lengyel polilika csapágya, illetve tengelye nemcsak Berlin, de Moszkva sikiában is mozog. Es utat tört a felismerés, amelyet a geopolitika mélyén a térképbe karcolt: ha a lengyel sas nem akar abból a magasságtól, ahova a véletlen szeszélyéből ismét felszárnyalt, megint hoz őszinték és mindegyik csak a saját szalonnáját igyekezett a rőzsetüznél megsütni, az mit sem változtatot azon, hogy mindketten jó reményvósért csaplak. Lengyelország bizonyos fokig térdre kényszeritelte Németországot, amenynyiben ez, akárhogy kötötte is az ebet a karóhoz, nyilvánosan elismerte a korridor birtokának jogosságát. A tetejébe még biztosítást nyert efelől is, hogy a status quo-t, amelyet pedig Brockdorfl—Rantzau csakúgy, mint Stresemann—Brüning szintúgy, mint Hitler istenkáromlásnak minősitett, az izgága szomszéd megbolygatni nem fogja. Igaz, hogy a németek a papirrongyokat Bethmann Hollweg óta csak addig respektálják, amig eszükbe nem jut azokat sundánbundán keltérepeszleni. Csakhogy ám Lengyelország is ugy van ezzel, mint V. Károly császár, aki minden haladékot az örökkévaló ság zálogának tekintett. Annyival is inkább, mert a plátói szerelemből, mely Németországhoz fűzi, 1 Húsvétra i cipőt Adler. 'tői vegyen ! i Olcsó árak, legnagyobb választék, megbízható minőség !i a porba aló hanyatlani, belé kell lörődnie abba, amit helyzetének logikéja pararcsolóan ir elő. Hogy az ebből adódó bipolaritás nehéz feladatok elé állítja az újdonsült és porcogós köztársaságot? 1 Uram teremtőm 1 melyik állam dicsekedhetik azzal, hogy a koordináta rendszer, melybe a vaksors ágyazta egyszerű lenne? Bliktri mindez, feltéve, ha a könyvelést jól vezetik. Mondjuk igy: 1. Berlin—Varsó. A lengyelek gyakran hivatkoznak arra az időre, amikor még farkasszemet néztek a berlini urakkal és amikor Európa minden percben attól tarthatott, hogy kitör az iszapvulkán. Ámde 1934 január 26 én megtörtént a csoda, amelyre senki fia nem számitolt. Aláirták a lengyel-német szerződést, amelynek pecsétviasza elállította a sajgást, mit a danzigi fu'Iénk okozott. Hogy a magas szerződőfelek nem voltak egymásTorontáli szőnyeg Linóleum Viaszos vászon Futószőnyeg nagy választékban.Mélyen leszállított húsvéti árakon Deutsch Áruház Békéscsaba, városházával szemben kézzelfogható gyümölcsök foganlak. Igy többek között a berlini kormány segítségével letörte a szarvát a német kisebbségnek, mely nem étalotta sérelmei! a genfi uriszék elé vinni, mi több, ugyancsak a berlini kormány segítségével oldalba rúgta a versailesi szerződés azon kényelmetlen pontjait, amelyek immár elavult humanizmus nevében a szebad vallás gyakorlatot engedélyezték. Eí ez év januárjában, pontosan annak huszonharmadik nepjén, mindenki épülésére és okuláséra megesett az a furaság, hogy az uj lengyel alkotmány tárgyalásénak alkalmával a német kisebbség vezérei azzal indokolták a javaslat mellett elfoglalt párlállésukal: ők, mint németek, köteleseik szót fogadni a berlini utasításoknak és ilyeténkép nem szavazhatnak olyan kormány ellen, mely a lengyel—német barátsági szerződést nyélbe ütötte. Mindebből persze nem következik az, mintha a másik vad házastárs nem kereste volna meg a tüpénzt az együttélés alalt. A német kormány is meglelte a számítását, mert hiszen a lengyel szövetség megóvta attól, amitől legjobban fázik: a teljes és végleges bekerítéstől s bizony abban az esetben, ha Lengyelország elfogadja azt, amit Barthou és Litvinov moringként felajánlott, ma aligha járná Germánia a fegyvertár cot Európa szérűjén. Amellett Németországnak szüksége van állandóan olyasvalakire, aki, az ellenségeinél is ber.yalalóe. Például a március 16-iki nyilatkozat, amely felverte az egész világot dübörgésével és megcBikorditotta Bellona templomának összes kapusarkait, Varsóban is elképesztően hatott. A német fegyverkezés épugy fáj Lengyelországnak, mint szívbéli babájának, Franciaországnak. Ámde azért Varsó igyekezett süket maradni a zajra. Kel évvel ezeiőlt ribilliót csapott volna, éktelent, most pedig hallgatolt, akér dinnye a fűben. Mindössze barátságos eszmecserét folytatott Berlinben — Péris előzetes tudtával 8 jóváhagyásával — és mérsékletet ajánlott. Mién? Azért, mert attól fél, jobban, mint ördög a szentelt vízlő', hogy az alkudozások megszakednak, a hidak bedőlnek s végül is — szint kell vallania. Szint kell vallania é8 választania kell Német- és Franciaország közölt. Ez a döntés módfeletl nehéz, különösen, ha észbe vesszük, hogy a németek voltak a sírásói s a franciák az életrekeltői. És most ezekután felvetődik önként a kérdés: miért nem szakit Varsó Berlinnel és miért nem fordul Moszkva felé? Miért nem fogadja el a keleti paktumot? Itt jön a könyvelés másik oldala: 2. Varsó—Moszkva. A lengyel-orosz barátság soha nem voll olyan erős, mint a lengyel-námet közeledés. Ne felejtsük el, hogy a Ponjatovszki palotában ma olyanok ülnek, akik suttyó gyermekkoruk óla megtanulták gyűlölni Oroszországot B akik a Szovjetunióban a cári birodalom egyetemleges örökösét látják. Lengyelországban kiirthatatlan a bizalmatlanság minden és mindenki ellen, ami s aki orosz földből sarjadt és csak ez a testvérgyülölet magyarázza azt, hogy Pilsudski. aki Lenin édes bátyjával együtt, Alexander Ilyics Uljanov val együtt raboskodott és szenvedett a PéterPál-erődben, a világháború során a német ütőké, iyéra telte fel a masa és nemzete életét. Csakhogy a Szovjetunió — és ezt kezdik sokan belátni a Narev és Visztula partján — nem mindenben örököse a Paleeolog-sasoknak. Igaz, hogy olyan ideologiél hirdet, amely Lengyelországnak aligha lehet ínyére. De a nemzetiségi politikája olyan, amilyent elfogadhatónak nyilvánított az olyan túlzó hazafi is, mint Vitos és Haller. Mindazonáltalléve—tagadva, hogy Lengyelország elfogadja a keleti paktumot és ennek nyomén kiüt az orosz német háború — igen félős, hogy az átvonuló orosz seregek az ágyúkon kivül a bolsevizmus csiráit is magukkal vinnék a lengyel földre s igy érthető, hogy Lengyelország vonakodik öngyil-