Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-14 / 86. szám

1935 április 1 395 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 SVA'JCI SAPKA ebédlő, kombinált bútorok, konyhák stb. óriási választékban nagyon olcsó árakon kaphatók | bútoráruházbanl I BÉKÉSCSABA, [ <| Andrássy-ut25.sz.§ C Kedvező fizetési feltételek § Külpolitikai szemle Irta s Lustig Géza Mivel házalt, mivel nem házalt a szlávok portéjén, ezl Eden bí­rálunk igencsak nem kötötte senki crrára. Ám, ha igaz az, amit gaz­dája, Simon állit, ha igaz az, hogy a mintakollekciójában némi oltó­anyag is szerepelt veszettség el­len, látatlanba fogadni merünk, hogy ez a portéka alkalmasint nem bizonyult valami kapósnak. Azaz, hogy nem egészen igy é'l a dolog I Például a varsói kormány azóta, amióta a főpecsétőr látogatásával szerencséltette, már nem esküszik vakul arra a partiéra, amelyet Németországgal mutyiban játszott. Szlavek ezredes, akit sokan és bizonyos joggal Pdsudski neme­rebb énjének tartanak, idejeko­rán feleszmélt arra, hogy a len­gyel polilika csapágya, illetve ten­gelye nemcsak Berlin, de Moszkva sikiában is mozog. Es utat tört a felismerés, amelyet a geopolitika mélyén a térképbe karcolt: ha a lengyel sas nem akar abból a ma­gasságtól, ahova a véletlen sze­szélyéből ismét felszárnyalt, megint hoz őszinték és mindegyik csak a saját szalonnáját igyekezett a rőzsetüznél megsütni, az mit sem változtatot azon, hogy mindketten jó reményvósért csaplak. Lengyel­ország bizonyos fokig térdre kény­szeritelte Németországot, ameny­nyiben ez, akárhogy kötötte is az ebet a karóhoz, nyilvánosan elismerte a korridor birtokának jogosságát. A tetejébe még bizto­sítást nyert efelől is, hogy a sta­tus quo-t, amelyet pedig Brock­dorfl—Rantzau csakúgy, mint Stre­semann—Brüning szintúgy, mint Hitler istenkáromlásnak minősitett, az izgága szomszéd megbolygatni nem fogja. Igaz, hogy a németek a papir­rongyokat Bethmann Hollweg óta csak addig respektálják, amig eszükbe nem jut azokat sundán­bundán keltérepeszleni. Csakhogy ám Lengyelország is ugy van ez­zel, mint V. Károly császár, aki minden haladékot az örökkévaló ság zálogának tekintett. Annyival is inkább, mert a plátói szerelem­ből, mely Németországhoz fűzi, 1 Húsvétra i cipőt Adler. 'tői vegyen ! i Olcsó árak, legnagyobb választék, megbízható minőség !i a porba aló hanyatlani, belé kell lörődnie abba, amit helyzetének logikéja pararcsolóan ir elő. Hogy az ebből adódó bipolaritás nehéz feladatok elé állítja az újdonsült és porcogós köztársaságot? 1 Uram teremtőm 1 melyik állam dicseked­hetik azzal, hogy a koordináta rendszer, melybe a vaksors ágyazta egyszerű lenne? Bliktri mindez, feltéve, ha a könyvelést jól veze­tik. Mondjuk igy: 1. Berlin—Varsó. A lengyelek gyakran hivatkoz­nak arra az időre, amikor még farkasszemet néztek a berlini urak­kal és amikor Európa minden percben attól tarthatott, hogy ki­tör az iszapvulkán. Ámde 1934 január 26 én megtörtént a csoda, amelyre senki fia nem számitolt. Aláirták a lengyel-német szerző­dést, amelynek pecsétviasza el­állította a sajgást, mit a danzigi fu'Iénk okozott. Hogy a magas szerződőfelek nem voltak egymás­Torontáli szőnyeg Linóleum Viaszos vászon Futószőnyeg nagy választékban.­Mélyen leszállított húsvéti árakon Deutsch Áruház Békéscsaba, városházával szemben kézzelfogható gyümölcsök fogan­lak. Igy többek között a berlini kormány segítségével letörte a szarvát a német kisebbségnek, mely nem étalotta sérelmei! a genfi uriszék elé vinni, mi több, ugyan­csak a berlini kormány segítségé­vel oldalba rúgta a versailesi szerződés azon kényelmetlen pont­jait, amelyek immár elavult huma­nizmus nevében a szebad vallás gyakorlatot engedélyezték. Eí ez év januárjában, pontosan annak huszonharmadik nepjén, mindenki épülésére és okuláséra megesett az a furaság, hogy az uj lengyel alkotmány tárgyalásé­nak alkalmával a német kisebb­ség vezérei azzal indokolták a ja­vaslat mellett elfoglalt párlállésu­kal: ők, mint németek, köteleseik szót fogadni a berlini utasítások­nak és ilyeténkép nem szavazhat­nak olyan kormány ellen, mely a lengyel—német barátsági szerző­dést nyélbe ütötte. Mindebből persze nem követ­kezik az, mintha a másik vad házastárs nem kereste volna meg a tüpénzt az együttélés alalt. A német kormány is meglelte a szá­mítását, mert hiszen a lengyel szö­vetség megóvta attól, amitől leg­jobban fázik: a teljes és végleges bekerítéstől s bizony abban az esetben, ha Lengyelország elfo­gadja azt, amit Barthou és Litvi­nov moringként felajánlott, ma aligha járná Germánia a fegyver­tár cot Európa szérűjén. Amellett Németországnak szüksége van ál­landóan olyasvalakire, aki, az el­lenségeinél is ber.yalalóe. Például a március 16-iki nyilatkozat, amely felverte az egész világot dübörgé­sével és megcBikorditotta Bellona templomának összes kapusarkait, Varsóban is elképesztően hatott. A német fegyverkezés épugy fáj Lengyelországnak, mint szívbéli babájának, Franciaországnak. Ám­de azért Varsó igyekezett süket maradni a zajra. Kel évvel ezeiőlt ribilliót csapott volna, éktelent, most pedig hallgatolt, akér dinnye a fűben. Mindössze barátságos esz­mecserét folytatott Berlinben — Péris előzetes tudtával 8 jóváha­gyásával — és mérsékletet aján­lott. Mién? Azért, mert attól fél, jobban, mint ördög a szentelt víz­lő', hogy az alkudozások meg­szakednak, a hidak bedőlnek s végül is — szint kell vallania. Szint kell vallania é8 választania kell Német- és Franciaország kö­zölt. Ez a döntés módfeletl nehéz, különösen, ha észbe vesszük, hogy a németek voltak a sírásói s a franciák az életrekeltői. És most ezekután felvetődik önként a kér­dés: miért nem szakit Varsó Ber­linnel és miért nem fordul Moszkva felé? Miért nem fogadja el a ke­leti paktumot? Itt jön a könyvelés másik oldala: 2. Varsó—Moszkva. A lengyel-orosz barátság soha nem voll olyan erős, mint a len­gyel-námet közeledés. Ne felejtsük el, hogy a Ponjatovszki palotában ma olyanok ülnek, akik suttyó gyermekkoruk óla megtanulták gyűlölni Oroszországot B akik a Szovjetunióban a cári birodalom egyetemleges örökösét látják. Len­gyelországban kiirthatatlan a bi­zalmatlanság minden és mindenki ellen, ami s aki orosz földből sar­jadt és csak ez a testvérgyülölet magyarázza azt, hogy Pilsudski. aki Lenin édes bátyjával együtt, Alexander Ilyics Uljanov val együtt raboskodott és szenvedett a Péter­Pál-erődben, a világháború során a német ütőké, iyéra telte fel a masa és nemzete életét. Csakhogy a Szovjetunió — és ezt kezdik sokan belátni a Narev és Visztula partján — nem mindenben örö­köse a Paleeolog-sasoknak. Igaz, hogy olyan ideologiél hirdet, amely Lengyelországnak aligha lehet ínyére. De a nemzetiségi politikája olyan, amilyent elfogadhatónak nyilvánított az olyan túlzó hazafi is, mint Vitos és Haller. Mind­azonáltalléve—tagadva, hogy Len­gyelország elfogadja a keleti pak­tumot és ennek nyomén kiüt az orosz német háború — igen félős, hogy az átvonuló orosz seregek az ágyúkon kivül a bolsevizmus csiráit is magukkal vinnék a len­gyel földre s igy érthető, hogy Lengyelország vonakodik öngyil-

Next

/
Thumbnails
Contents