Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-26 / 120. szám

1935 május 26 5EKESMEGYE! KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle IHa i Lustig Géza „Mindent lehetségesnek tartok, csak egyet gondolok kizártnak. Azt, hogy Franciaország és a Szov­jetunió valaha is megegyezzék." Ez a prófétai mondat Lawrence ezredes önéletrajzában terpeszke­dik, bizonyságéul annak, hogy a jövendőmondás! olyan éies elme sem gyakorolhatja büntetlenül, aminő az elhunyt condottiere volt. Am mentségére szolgáljon a jeles férfiúnak, hogy ezt nyolc évvel ez­előtt irta. Akkor, amikor a Német­országgal való barátságot az orosz diplomácia — Csicserin szavaival élve — a politika alfája és óme­gája gyanánt tisztelte; akkor, ami­kor a moszkvai sajtó egyebet sem csinált, mint csepülte és csúfolta a nemzetek szövetségét, mint olyan intézményt, amelyben a kapita­lista államok féltékenysége és kep­zsisága megtestesül. Akkor, ami­kor Litvinov olyan leszerelési ja­vaslattal állott elő, hogy még Anglia is felhördült belé. Ma pe­dig? Ma Németországban látja a Szovjetunió a falurosszát. Es nyak­ra-főre irja alá a szerződéseket, amelyek a statusquo épségben tartósát célozzák.. És Franciaor­szággal cicázik. Es Genfben szé­kel. Es leszerelés helyett a köl­csönös biztonságról prézsmitál. Szóval politikája, melynek tengelye Berlinen nyugodott és a versaillesi javadalmazások ellen irányult, ma Párig felé billent és ugy sze­geződik a harmadik birodalom mellének, mint holmi faltörő kos. Önkénytelenül felmerül az a gyanú, micsoda turpisság lappang e hi-­telen változás mögött. Ne felejt sük ugyanis, mi volt Ignatiev, a hazugság ősapja szerint az oroc " diplomácia jelszava: Semper alte.k semper idem. S akármennyire ei — sőt megveti a Szovjetunió a cári hagyományt, ezt a hagyaté kot átvette, sőt magáévá tette Semper slter, semper idem! S való ban, ha élesen figyeljük éskövetjük a Szovjet-politika meandereit, le hetetlen nem meglepődnünk azo nosságán. Azt, amit a tiszai ha lászok dangubólásnak mondanak, a zsákmány körül egy helyben keringést, igazán mesterien értik Lenin tanítványai. Különböző jel­szavak lobogója alatt mindig egy célra törnek. S ez a cél nem az, amit közönségesen nekik tulajdo­nítanak. Régen letettek arról, hogy az egész világot bolsevizálj&k, mint ahogy arra sem áhítoznak, hogy a cári álmokat megvalósítsák. Az uj Oroszország vezetői tizennyolc esztendő óta nem óhajtanak egye bet, mint azt, hogy az októberi forradalmat megvédjék s annak győzelmét biztosítsák, S hogy ezt a céljukat megvalósítsák, nem riad­tak vissza semmitől. „Kérem, adja le szavazatomat azon felfogás mel­lett, hogy a forradalom sikerének érdekében még az imperialista ha­ramiák, az angolok s a franciák segítségét is elfogadhatjuk" — sür­gönyözte volt Lenin annakidején, 1918 februárjában Trockijnak Brest­Litovskba. S ezt igazán nem sza badugy értelmeznünk, mint holmi elszólást, már az időpontnál fogva sem, amelyben elhangzott. De ugy kell vennünk, mint Lenin gondo­latának kifejezését. S ezt a Lakásberendezés olcsón és nagy kedvező fizetési feltéte­lekkel is kapható OPST bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25. sz. Kedvező fizetési feltételek leckét a szovjet-diplomácia — becsületére légyen mondva — alaposan megszívlelte. Akármilyen gyűlölet is égette a kapitalista ál­lamok gazdasági és társadalmi be­rendezése ellen, annyira soha el nem vakult, hogy ne tárgyaljon velük s az egyiket a má9ik ellen ki ne játssza. Nem átallotta barát­ságot szinlelni Németország iránt még akkor sem, amikor Noske a Spartakistékat halomra lövette 8 s Ebért kijelentette, hogy semmit nem utél jobban, mint a forradal­mat. Nem rőstellelte alkuba bo­csájtkozni a fasista Olaszország­gal, sőt megfért egy gyékényen Pilsudskival, Churchillel és Poin­caréval is, ha érdeke kívánta. Csak­hogy megkímélje a szocialista ál­lam zsenge palántáját a korai fa­gyoktól, semmi áldozatot nem ta­lált nagynak és semmi megalku­vást lealázónak. Azaz — ez a do­log valója és velője — a szovjet diplomácia tizennyolc hosszú éven át a félelem pórázon táncolt és soha nem volt ura akaratának. Megfogadta Swift tanácsát: the faar is the pace-makor and the xöpeace­maker, a félelem mérte ki lépteit s az kényszeritette békére. A kí­vülállók, akik nem léttak, vagy nem akartak látni egyebet, mint a bolsevista propagandát és nem hallottak vagy nem akartak egye­bet hallani, mint a nagyzoló szó­lamokat, csak elkésve vették észre, hogy a Szovjetunió — amennyi­ben fenn óhajt maradni — a bé­kével van eljegyezve. Pedig az URSS többizben elárulta, mennyire szurkol attól, hogy a kényszerű métkaságot felbontsa. Alig kezdőd­tek meg Brest-Litovskban a tár­gyalások, az uj Oroszország saját jó szántóból késznek nvilatkozik a balti államszilőnkok független­ségét elismerni. Majd néhány hét­tel azután, amikor a német csa­patok egészen Dvinskig nyomul­tak és a béke feltételeket a német tábornokok jelentősen megszigorí­tották, Lenin minden autoritását a latba vetette, hogy a központi bi­zottság a német követeléseket el­fogadja, mert különben a forrada­lom eredményei hamvukba lohad­nak vala. Es hiába tiltakozott Buk­harin és Joffe, hiába ugrált Dzser­zsinszki és Trockij, az ő elgondo­lása gvőzött. 1920-ban viszont, amikor Budjonnij és Tuhacsevszkij seregei Varsó alatt megtorpantak, dicsőség ide, dicsőség oda, szé­gyen ide, szégyen oda, Moszkva azonnal behúzta a farkát, csak­hogy véget szakítson egy olyan hadjáratnak, amely kockázatokkal járt. A rigai béke olyan határokat biztosított Lengyelországnak, ame­lyek százkilométerrel odább estek, mint azok, melyeket a Curzon-féle egyezmény cirkalmazott ki és Lit­vánia felé olyan folyosót nyitott részére, amelynek jelentősége csak később nyilvánult meg. Á távol Keleten is ugyanez az önlealázá­sig elfajuló mérséklet volt tapasz­talható a Szovjetunió részéről. Em­lékezzünk csak vissza arra a prok­lamációra, amelyet Karakón 1916­ban Peking falain megjelentetett. E sz érint a Szovjetunió lemond a cári birodalom összes területi hó­dításairól, amelyeket Mandzsurió­ban elért és lemond nemcsak a boxer-lázadás nyomón Oroszor­szág javára megítélt kártalanítás­ról, de azon előjogokról is, melye­ket elődje a mennyei birodalom­tól kicsikart. Japánnal szemben meg egyenesen ugy viselkedett, mint ahogy az evangélium előírja. Kenyérrel dobáld vissza kő he­SZOMJAS? MELEGE YAN? P 6-ért Ön is kaphc (P 15 helyett,) e« Készíttesse szóda vizét, üditő italaii habzóborát otthon hygienikusan, sajó üvegében ! Egy tu cat patron csere ii csak P 1.44. Siessen rendelé sét előjegyeztetni, mert csak rövid ideig kap ható az autosyphon fenti propaganda árban Közelebbi feltételek megtudhatók és a ké szülék beszerezhető : RÉTHY KÁROLY gyógyszerésznél, Békéscsaba lyett. Igaz, hogy a népbiztoson csaholtak a sárga imperializmus ellen, igaz, hogy Blücher a kard­ját csörtette, de .. : De szó nél­nélkül tűrte a Szovjetunió, hogy Japán Mandzsúriát elhódítsa, Je­holt leigázza, Chakart jobbágy­ságba döntse. Szó nélkül tűrte, hogy a Japáp akeletkinai szárny­vonalat kisajátítsa olyan gálád módon, hogy bármely más kor­mány csak hadüzenettel felelhe­tett volna reája. Mindent feláldo­zott a békéért. Óh, nem azért, mintha a békét különösképen sze­retné. Hanem azért, mert szüksége volt és szüksége van a békére, jobban mint a levegőre. Félretolva a preslige minden kísértéseit, ame­lyek tévútra csalogathatták volna, megmaradt a krétakörben, ahová Lenin állította és nem tántorodott el a céltól: felépíteni a jövő tár­sadalmát és megvalósítani egy utópiát a földteke hatodén. Es mi lesz a permanens forra­dalommal, mit Lenin beígért és Trockij sürgetett? Hót, ami ezt il­leti, téves lenne az a felfogás, hogy a szovjet urai lemondottak annak megvalósításáról. Semmi kétség az iránt, hogy a harmadik internacio­nálé ma is támogatja, mais szítja világszerte a fészkelődéseket. Hón­alja aló nyúlt a német kommu­nista pártnak még akkor is, ami­kor puszi pajtása volt a berlini kormánynak. Tevékeny részt vett az általános sztrájkban, mely 1926 folyamén Angliát dúlta. Kínában a legnagyobb erőfeszítésekre vál­lalkozott. hogy a kuomintang bal­szárnyát a nyeregbe ültesse. És valószínűtlen, hogy megszűnjék galibát csinálni, aliol s amikor le­het. Ámde ugyanakkor nem té­veszti szem elől Lenin oktatását. S ez abban csúcsosodik ki, hogy a világforradalom nem előfeltétele az orosz forradalom megmaradá­sának. Ép ellenkezőleg. Az orosz forradalom csak ugy juthat révbe, ha felhagy a gyujtogatással idegen portákon. Ebből a posztulátumból folyik Lenin szerint az is, hogy az orosz forradalom sorsát nem szabad egy háborúban kockára dobni csak akkor, ha a kapitulá­ció a rendszer cáfolatéval lenne Négyszoba, komfortos, hallos, kertes úriház 9 közel a központban augusztus l-re kiadó. Érdeklődni lehet az Alföldi Bútorcsarnokban Andréssy-ut 14.

Next

/
Thumbnails
Contents