Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-26 / 120. szám

1935 május 26 5EKESMEGYE! KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle IHa i Lustig Géza „Mindent lehetségesnek tartok, csak egyet gondolok kizártnak. Azt, hogy Franciaország és a Szovjetunió valaha is megegyezzék." Ez a prófétai mondat Lawrence ezredes önéletrajzában terpeszkedik, bizonyságéul annak, hogy a jövendőmondás! olyan éies elme sem gyakorolhatja büntetlenül, aminő az elhunyt condottiere volt. Am mentségére szolgáljon a jeles férfiúnak, hogy ezt nyolc évvel ezelőtt irta. Akkor, amikor a Németországgal való barátságot az orosz diplomácia — Csicserin szavaival élve — a politika alfája és ómegája gyanánt tisztelte; akkor, amikor a moszkvai sajtó egyebet sem csinált, mint csepülte és csúfolta a nemzetek szövetségét, mint olyan intézményt, amelyben a kapitalista államok féltékenysége és kepzsisága megtestesül. Akkor, amikor Litvinov olyan leszerelési javaslattal állott elő, hogy még Anglia is felhördült belé. Ma pedig? Ma Németországban látja a Szovjetunió a falurosszát. Es nyakra-főre irja alá a szerződéseket, amelyek a statusquo épségben tartósát célozzák.. És Franciaországgal cicázik. Es Genfben székel. Es leszerelés helyett a kölcsönös biztonságról prézsmitál. Szóval politikája, melynek tengelye Berlinen nyugodott és a versaillesi javadalmazások ellen irányult, ma Párig felé billent és ugy szegeződik a harmadik birodalom mellének, mint holmi faltörő kos. Önkénytelenül felmerül az a gyanú, micsoda turpisság lappang e hi-telen változás mögött. Ne felejt sük ugyanis, mi volt Ignatiev, a hazugság ősapja szerint az oroc " diplomácia jelszava: Semper alte.k semper idem. S akármennyire ei — sőt megveti a Szovjetunió a cári hagyományt, ezt a hagyaté kot átvette, sőt magáévá tette Semper slter, semper idem! S való ban, ha élesen figyeljük éskövetjük a Szovjet-politika meandereit, le hetetlen nem meglepődnünk azo nosságán. Azt, amit a tiszai ha lászok dangubólásnak mondanak, a zsákmány körül egy helyben keringést, igazán mesterien értik Lenin tanítványai. Különböző jelszavak lobogója alatt mindig egy célra törnek. S ez a cél nem az, amit közönségesen nekik tulajdonítanak. Régen letettek arról, hogy az egész világot bolsevizálj&k, mint ahogy arra sem áhítoznak, hogy a cári álmokat megvalósítsák. Az uj Oroszország vezetői tizennyolc esztendő óta nem óhajtanak egye bet, mint azt, hogy az októberi forradalmat megvédjék s annak győzelmét biztosítsák, S hogy ezt a céljukat megvalósítsák, nem riadtak vissza semmitől. „Kérem, adja le szavazatomat azon felfogás mellett, hogy a forradalom sikerének érdekében még az imperialista haramiák, az angolok s a franciák segítségét is elfogadhatjuk" — sürgönyözte volt Lenin annakidején, 1918 februárjában Trockijnak BrestLitovskba. S ezt igazán nem sza badugy értelmeznünk, mint holmi elszólást, már az időpontnál fogva sem, amelyben elhangzott. De ugy kell vennünk, mint Lenin gondolatának kifejezését. S ezt a Lakásberendezés olcsón és nagy kedvező fizetési feltételekkel is kapható OPST bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25. sz. Kedvező fizetési feltételek leckét a szovjet-diplomácia — becsületére légyen mondva — alaposan megszívlelte. Akármilyen gyűlölet is égette a kapitalista államok gazdasági és társadalmi berendezése ellen, annyira soha el nem vakult, hogy ne tárgyaljon velük s az egyiket a má9ik ellen ki ne játssza. Nem átallotta barátságot szinlelni Németország iránt még akkor sem, amikor Noske a Spartakistékat halomra lövette 8 s Ebért kijelentette, hogy semmit nem utél jobban, mint a forradalmat. Nem rőstellelte alkuba bocsájtkozni a fasista Olaszországgal, sőt megfért egy gyékényen Pilsudskival, Churchillel és Poincaréval is, ha érdeke kívánta. Csakhogy megkímélje a szocialista állam zsenge palántáját a korai fagyoktól, semmi áldozatot nem talált nagynak és semmi megalkuvást lealázónak. Azaz — ez a dolog valója és velője — a szovjet diplomácia tizennyolc hosszú éven át a félelem pórázon táncolt és soha nem volt ura akaratának. Megfogadta Swift tanácsát: the faar is the pace-makor and the xöpeacemaker, a félelem mérte ki lépteit s az kényszeritette békére. A kívülállók, akik nem léttak, vagy nem akartak látni egyebet, mint a bolsevista propagandát és nem hallottak vagy nem akartak egyebet hallani, mint a nagyzoló szólamokat, csak elkésve vették észre, hogy a Szovjetunió — amennyiben fenn óhajt maradni — a békével van eljegyezve. Pedig az URSS többizben elárulta, mennyire szurkol attól, hogy a kényszerű métkaságot felbontsa. Alig kezdődtek meg Brest-Litovskban a tárgyalások, az uj Oroszország saját jó szántóból késznek nvilatkozik a balti államszilőnkok függetlenségét elismerni. Majd néhány héttel azután, amikor a német csapatok egészen Dvinskig nyomultak és a béke feltételeket a német tábornokok jelentősen megszigorították, Lenin minden autoritását a latba vetette, hogy a központi bizottság a német követeléseket elfogadja, mert különben a forradalom eredményei hamvukba lohadnak vala. Es hiába tiltakozott Bukharin és Joffe, hiába ugrált Dzserzsinszki és Trockij, az ő elgondolása gvőzött. 1920-ban viszont, amikor Budjonnij és Tuhacsevszkij seregei Varsó alatt megtorpantak, dicsőség ide, dicsőség oda, szégyen ide, szégyen oda, Moszkva azonnal behúzta a farkát, csakhogy véget szakítson egy olyan hadjáratnak, amely kockázatokkal járt. A rigai béke olyan határokat biztosított Lengyelországnak, amelyek százkilométerrel odább estek, mint azok, melyeket a Curzon-féle egyezmény cirkalmazott ki és Litvánia felé olyan folyosót nyitott részére, amelynek jelentősége csak később nyilvánult meg. Á távol Keleten is ugyanez az önlealázásig elfajuló mérséklet volt tapasztalható a Szovjetunió részéről. Emlékezzünk csak vissza arra a proklamációra, amelyet Karakón 1916ban Peking falain megjelentetett. E sz érint a Szovjetunió lemond a cári birodalom összes területi hódításairól, amelyeket Mandzsurióban elért és lemond nemcsak a boxer-lázadás nyomón Oroszország javára megítélt kártalanításról, de azon előjogokról is, melyeket elődje a mennyei birodalomtól kicsikart. Japánnal szemben meg egyenesen ugy viselkedett, mint ahogy az evangélium előírja. Kenyérrel dobáld vissza kő heSZOMJAS? MELEGE YAN? P 6-ért Ön is kaphc (P 15 helyett,) e« Készíttesse szóda vizét, üditő italaii habzóborát otthon hygienikusan, sajó üvegében ! Egy tu cat patron csere ii csak P 1.44. Siessen rendelé sét előjegyeztetni, mert csak rövid ideig kap ható az autosyphon fenti propaganda árban Közelebbi feltételek megtudhatók és a ké szülék beszerezhető : RÉTHY KÁROLY gyógyszerésznél, Békéscsaba lyett. Igaz, hogy a népbiztoson csaholtak a sárga imperializmus ellen, igaz, hogy Blücher a kardját csörtette, de .. : De szó nélnélkül tűrte a Szovjetunió, hogy Japán Mandzsúriát elhódítsa, Jeholt leigázza, Chakart jobbágyságba döntse. Szó nélkül tűrte, hogy a Japáp akeletkinai szárnyvonalat kisajátítsa olyan gálád módon, hogy bármely más kormány csak hadüzenettel felelhetett volna reája. Mindent feláldozott a békéért. Óh, nem azért, mintha a békét különösképen szeretné. Hanem azért, mert szüksége volt és szüksége van a békére, jobban mint a levegőre. Félretolva a preslige minden kísértéseit, amelyek tévútra csalogathatták volna, megmaradt a krétakörben, ahová Lenin állította és nem tántorodott el a céltól: felépíteni a jövő társadalmát és megvalósítani egy utópiát a földteke hatodén. Es mi lesz a permanens forradalommal, mit Lenin beígért és Trockij sürgetett? Hót, ami ezt illeti, téves lenne az a felfogás, hogy a szovjet urai lemondottak annak megvalósításáról. Semmi kétség az iránt, hogy a harmadik internacionálé ma is támogatja, mais szítja világszerte a fészkelődéseket. Hónalja aló nyúlt a német kommunista pártnak még akkor is, amikor puszi pajtása volt a berlini kormánynak. Tevékeny részt vett az általános sztrájkban, mely 1926 folyamén Angliát dúlta. Kínában a legnagyobb erőfeszítésekre vállalkozott. hogy a kuomintang balszárnyát a nyeregbe ültesse. És valószínűtlen, hogy megszűnjék galibát csinálni, aliol s amikor lehet. Ámde ugyanakkor nem téveszti szem elől Lenin oktatását. S ez abban csúcsosodik ki, hogy a világforradalom nem előfeltétele az orosz forradalom megmaradásának. Ép ellenkezőleg. Az orosz forradalom csak ugy juthat révbe, ha felhagy a gyujtogatással idegen portákon. Ebből a posztulátumból folyik Lenin szerint az is, hogy az orosz forradalom sorsát nem szabad egy háborúban kockára dobni csak akkor, ha a kapituláció a rendszer cáfolatéval lenne Négyszoba, komfortos, hallos, kertes úriház 9 közel a központban augusztus l-re kiadó. Érdeklődni lehet az Alföldi Bútorcsarnokban Andréssy-ut 14.