Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-05 / 102. szám

öeKESMSfGVEI K0ZLONY 1935 május 5 európai kapitalizmus rajtuk esz­közölt, elvitték a fagyosszentek. I?y az európai kapitalizmus a belső piacra hátrált vissza, arra a belső piacra, amelynek vásárló képességét elhanyagolta, jól lehet az a négy-ötszázmillió dolgozó ember, aki zsúfoltan lakja, szíve­sen vásárolna, ha lenne néki mi­ből. Ebből adódik — uti figura docet — hogy Európa csak ak­kor kászolódik ki a süppedékből és csak akkor cáfolja meg a lő­csei kalendárium utódjait, ha el­szánja magát arra, hogy felhagy a soványító kúrával, amellyel tömegeit boldogítja. Ha szémbn vesszük, hogy az európai töme­gek szükségletei határtalanok és hogy munkaképességük jóvalla nagyobb, semmint munkalehetősé­gük, bátran kimondhatjuk a szen­tenciát. Európának csak egy lehet az orvossága : olyan gazdasági és társadalmi rend, amely lehető­vé teszi a felduzzadt szükségletek és a felduzzaszthaló munkaalkal­mak segítségével annak az üzemi felszerelésnek a kihasználását, amelynek garatjaiba a tengeren­túlról immár egy rongyos peták sem hullhat. És ha nem siet bevenni ezt az orvosságot, megácsolhatja a fejfá­ját. És reá vésetheti Tacitus hét­borzongató mondalát, amelyet Galba szájéba ad: Neglexi futu­rorum praesagia, tristia, manifesta 1 Ruhaf est ést é s vegytisztitást legolcsóbban vállal Nagy Sándor kelmefestő fj hZTLl Andrés-u. 27> A tüzesszemü ember rejtel­mes élete és titokzatos halála Volgyesi Terenc dr. elmondja a Békésmegyeí Közlöny­nek, hogyan élt, hogyan küzdött, miként szenvedett Petbcs Alfréd és miért kellett neki élete delén itt­baeyni a tavaszi napsütést A Karszt kietlen sziklái közölt, ott, ahol egykoron lombos erdők tölgyóriásainak tövén tavaszi hó­olvadáskor szerényen virágbafa­kadt az ibolya bimbója, azután messze Egyiptomban, ahol némán hallgató titokzatos aphinxek em­lékeztetnek madárfejü istenekre, él a skorpió. Mi nem ismerjük ezt a különös állatot, amit róla a gim­názium termé8zelrajzóráin a ta­nárunk elmesélt, elfelejtettük ré­ges-régen. Utasok, akik megfordultak ezen a vidéken, mondják, hogy a pa rasztoknak különös játékuk akad a skorpióval. Ha elfognak közü­lük egyet, beleteszik egy skatu­lyába, azután kimennek a falu szélén oda, ahol egy tisztás van, ott olajjal karikát rajzolnak a földre és a karika közepére oda­teszik a skorpiót. Istennek ez a szegény teremtése megpróbál me­nekülni. De nem tud eljutni, csak az olajkarika beleő oldaláig. Az olaj nem engedi. A skorpió két­ségbeesetten szalad össze-vissza, útját állja mindenütt az olaj. Ami­kor aztán látja, hogy nincsen menekvés, visszamegy a karika közepére, a farkán lévő fullánk­kal nyakonszurja magát — éa meghal . . . ... Ez a skorpió öngyilkos­sága . . . * Ezt a történetet Völgy esi Fa­lene dr., az ismert pesti idegor­vos mesélte el nekem, tegnap délután, amikor azért kerestem fel őt, hogy a tragikusvégü P«thes Atiréd életéről és ha­lálának titkáról Megnyílt Gerő József A kávéházi és kerthelyiségek nem tagok számára is nyitva állanak SZOMBATON ESTE NAGY HALVACSORA Országoshirü szegedi halászmester készíti a paprikás és rántott halat, jó idő esetén szabad tűzön, bográcsban a közönség előtt. Egy adag hal kenyérrel és turóscsuszávall'20P Purcsi Pepi tánc- jazz>zenekara és cigányzenekarmuzsikál Az Aurora hangversenye után friss színházi halvacsora Asztal és vacsorael'jegyzés telefonon is a Kereskedelmi Csarnok portásánál. 1 BÚTORT Jót és olcsót vásárolhat részletre is, nagy választék teljes lakásberendezésekben wr LEELOSY lakásberendező, mübuftorüzem Békéscsaba, Andrássy-ut 4. Üzem : Luther-ucca 17. vele elbeszélgessek. — A skorpió öngyilkosságáról — mondotta Völgyesi főorvos — szegény Pethessel 1920 ban be­szélgettünk, körülbelül akkor, ami kor ő hozzám került. A témát ő maga vetette fel és jó! emlék szem még azokra a szavakra is, amikkel keserű mosollyal befe­jezte a skorpió tragédiájának elő­adását. Azt mondí6: „Amikor az ember száméra nincs semerre se kiút, emíkor elérkezett a bajok maximumához, ekkor nem marad számára más megoldás, csak ami a skorpióé: az öngyilkosság." — Negyvenhét éves ember volt. Az ember rosszaságínak és a tudománynak az áldo­zata. — Az emberek, akik miatt meg kellett halnia, az ő részére nem csinállak mást. csak nehézsége­ket. Az élete örökös hajsza volt és életének derekán eljutott abba a karikába, ahol a skorpiónak nyakon kell szúrni magát a ful­lánkjával. — Én körülbelül tizenöt évvel ezelőtt kerültem vele össze. A há­borúban katonaorvos voltam és mint a budaprsli és szombathelyi tüzérosztályok orvoífonöke, a nem­zeti hadsereggel együtt vonultam be Budapestre. Engem nemcsak a háborúban, hanem mér a gimná­ziumban is elsősorban a hypnózis­kutatás érdekelt. Ez igen fárasztó idegmunkával járt és ennek követ­keztében egész csomó hypnotizáló orvost és nem orvost próbáltam ki a célból, hogy munkatársat sze­rezzek bennük. Szükségem volt rendelőmben olyan emberre, ami­lyen a röntgenorvoB számára a röntgenkisasszony, vagy az orto­pádorvos mellett a gyógymasszőr. Ott olyan embert kerestem, aki irányításom mellett a munka fizi­kai, fárasztó részét végzi el. Nehéz volt ilyen embert találni. Az egyik­nél az volt a baj, hogy moriini<ta, a mésik nem volt eléggé intelligens, Schenk Jenő pedig goromba volt a paciensekkel szemben, azokra rákiabált, őt nem lehetett használni. A hypnósissal való gyógyítás egészen mis, mint a színpadon való szórakoz­tató játék. megismerkedtem Pethessel — Egy csomó sikertelen próbál­kozás után ismertem meg Pethest. Egy vasárnap délelőtt lát'am őt a római parton vadevezősök közölt. Mindenféle szórakoztató mutat­ványt végzett. Emellett gyógyított is. Harminckét éves volt akkor, hét, később kilenc nyelven töké­letesen beszélt, intelligens ember volt, magam mellé vettem. Én uj területen dolgoztam. A hypnózist nemcsak idegesség és hisztéria ellen, hanem kifejezetten klinikai­lag beigazolt szervi betegségek eseteiben is alkalmaztam. Emellett a hypnózis-gyógymód iro­dalmi és gyakorlati kutatására specializáltam magam. Itt félmun­kát nem lehet végezni. Az ered­mények csakhamar a fejünkre nőt­tek. Súlyos szervi bénaság, agy­vérzéssk és ezek következményei, iszákosság, lámpaláz, Basedow­kór, tüdőtuberkolózis, daganatok okozta szenvedések is tökéletesen gyógyultak hypnózissal, a betegek­nek olyan tömege keresett fel ben­nünket, hogy három hónappal előre kellett a pácienseknek mBguKat előjegyezni. — És ekkor történt az első el­gáncsolás. Petbest feljelentették. Benurd egészségügyi miniszter elő­kelő szakkörök jelenlétében vizs­gálta felül együttműködésünket és mint harmadfokú hatóság a tiszti­orvos rendeletével szemben elren­delte, hogy zavartalanul végezhe­tem Pethessel együtt úttörő, gyó­gyító és tudományos munkéma*. Minthogy azonban a miniszter ezt a rendelkezését később különböző támadások hatása alatt Írásban részemre kiadni nem akarta, en­gem az a veszély fenyegetett, hogy közegészségügyi kihágás miatt elitéinek és ezért kénytelen voltam Pethest alkalmaztatásából elbocsájtani. Sokba kerül a diploma nosztrifikálása — Ennek a zseniális embernek hatalmas ak araiereje volt. Harminc­két éves fejjel letette az érettségit, Bécsben megszerezte az orvosi diplomát, közben azonban eltar­totta magét éa családját. A legki­válóbb idegspecialislává képezte ki magét. Idehaza még mindig ku­ruzslóként sserepelf. Nem ludla elérni, hogy mint arra jogosult orvos — gyógyíthasson. A diplo­mája nosztrifikálása rengeteg pénzbe kerüli. És az utolsó stáció­nál ujabb nehézségek merültek fal. Hátra volt még a „cselédköny­vezés". A gyakorlati klinikai mű­ködés, amely nélkül magyar orvosi diplomával még mindig nem lehet gyógyítani. Elérkezett az ember életét veszélyeztető bajok maxi­mumához. Mindenkin tudott segí­teni, csak magén nem. Az élettel meghasonlott emberek ezreit tar­totta vissza az öngyilkosságtól, adta vissza kedvüket az élethez, közben ő maga elvesztette az élet­kedvét és saját magát megmenteni nem tudta. — A lelki gyógymódok tudomá­nyával ma súlyos krízis van. Éle­sen szembeéllnak egymással az alkattani lelki gyógymód a lisztéra

Next

/
Thumbnails
Contents