Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-05 / 102. szám

1935 április 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle Irta: Lustig Géza Amióta Spengler, a hegeli filozófia s a porosz militarizmus zabi ivadéka, megirta álmoskönyvét Nyugat alkonyulatáról, azóta egymást érik a halottkémek Európa betegágyánál és sóváran lesik, mikor adja ki utolsó pőréjét. Isten ne vegye bünül, ezek az urak kicsit elsiették a dolgukat. Egyelőre még nem tarlunk ott, hogy sírásóról kelljen gondoskodnunk. Ám, viszont azt sem lehet tagadni, hogy szőmos nyavalya gyötri ezt a földrészt. Igy például, a háborodás tünetei igencsak csakran mutatkoznak rajta s ez érelmeszesedés rzintén elhatalmasodott fölötte. A legnagyobb baj az, hogy nem tudja, hányadén is áll. Mint holmi ütődött, sehogy sem akar észbe kppni. Hiába figyelmeztetik az ápolói, hogy ami volt, az elmúlt s hogy a primátusa odaveszett. Pedig mér évekkel ezelőtt kimutatta egy francia, Albert Demangeon a beste kurafi neve, hogy az ipari forradalom, mely Argentinéban, Brazíliában, Indiában, Japánban lejátszódott s az Egyesült Államokban, VB' mint a Szovjetunióban a climexra hágott, végkép fölborította az egyensúlyt s Európát a premier plánból, amelyet ideig-óráig bitorolnia sikerült, csúfosan kiszorította. Mindez azonban csak szófia beszédnek látszott, mert hiszen épen akkor, amikor Lucien Romier és Charles Pomaret már arról irt, hogy Amerika — ideértve annak nemcsak é*iaki, hanem déli részét is — früs'.ökre megeszi Európát, bec"3pott az istennyila az amerikai kap> a'i mus fellegvárába, a WallSlreetbe is. Hét igy áll a bél — gondolta magában a vén Európa! Hát nehéz kórságba esett a cégutódom is I És megkönnyebbülten lélekzett fel, akárcsak a csődbe jutott szatócs, aki kárörömmel ismétli: mindnyájan készen vagyunk Épen ezért igazán kapóra jött az a nagyszabású mü, amelyet André Siegfried, talán a legnagyobb élő publicisla, a napokban eresztett szélnek. Figyelmeztet ugyanis arra, hogy az ördögöt Belzebubbal kiűzni, régi nyavalyát ujjal gyógyítani nem lehet. Igaz, hogy Eu'ópa fáját ugyanazok a vértetvek pusztítják, mint a többi kontinensekét. Igaz, hogy ugyanazon orvosságok segítenének rajta, mint a többieken. Da figyelmeztet egyidejűleg arra is, hogy vannak bejok, amelyek csakis Európát sújtják és emésztik. Miként azt jó szemű diagnosták régóta megállapították és ami nyomban köztudomásúvá lesz, amint az általános válság elül. Amint az általános válcSg elül, közludomásuvő lesz, hogy a régi ip?ri államok uj versanytőrsak pergőtüzébe jutottak, olyan ^versenytársakéba, akikre nem számitoltak s akiknek javéra — az üzemi felszerelés korszerűségéről nem is szólva — egyfelől az alacsony munkabérazint, másfelől a nagybani termelés pőratlan előnyöket biztosit. André Siegfried tehát — igen helyesen — Európa jelenlegi senyvédését két oksoro79tból gombolyitja le. Az egyik az, amelyet általánosnak minőait, s amelyben szerepet játszik a világhőt u mellett ez egyetemleges Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25. sz. Kedvező fizetési feltételek Egy szál gyufával üzembehelyezhető a gyakorlatban kitűnően bevált Eladás petkóleumgőz-készülék. — Magyar győrtmőny I — Előmelegités, pumpőló8 nincs. Szag, korom, robbanás mentes. Tökéletes kivitelért győri garancia. Budapest, Andrássy-ut 50. szám alatt. (Oktogon-tér.) áresés. A másik az, amely szerinte kizőrólag Európára szorítkozik, s amely abban összeiül, hogy ez a földrész elveszítette a monopólium állást, mit edd'g élvezett. Hát ami igaz, ez igaz. Európa lecsúszott a..ól a viasszos póznőról, amelynek csúcsára felkapaszkodott. S bizony szomorú követni a nagypublicistát, amint hol éles gúnnyal, hol csendes lemondással elébünk rajzolva a vilőg arculatát, aminőnek a XX. század pitymalatőn mutatkozott. Európa korlátlanul uralkodott akkoron a földi réteken és ugylőtszott, igaza lészen Bacon-nek abban, hogy a tudással párosult kapzsiság lebírja az egész világot. Á tudással párosult kapzsiság először felkutatta, azután feldolgozta a nyersanyagokat, 8 a gyártmányokat boldogboldogtalannak a nyakába sózva, olyan tőkét halmozott, aminőről talán még Verrea sem álmodozott. A tudománnyal párosult kapzsiság, szóval Európa, gyarmatosította az összes földrészeket és minekutónna hajóhadával zőr alá vette az összes tengereket, nemzetközi jogot alkotott, amelynek segítségével mindenkire reá tukmálta a saját akaratát. Imigyen született meg egy olyan gazdasőgi rendszer, amely a munkamegosztás e'vét olyképan értelmezte, hogy Európát illeti a nyersanyag, a többi földrészeket a silány portéka, mely belőle készül. Semmi kétség I Ez a gazdasági rendszer nagyszerű volt és főként őszinte, annyival inkőbb, mert hiszen a liberalizmus a terjeszkedést, a morál a hóditőst szolgálta. É3 nagyszerű s főleg őszinte volt azért, mert Európát a szive gyökeréig áthatotta a ludat, hogy ez a rendszer — rendjén van. Kellett, kellhetett ennél jobb megosztős? Egyfelől az európai népek, mint arisztokrácia, amely a minősített munkát végzi, azt, amelyik busősan jövedelmez ; mősfelől az öszszes többi népek, mint proletariátus, amely a durva munkát végezi, azt, amelyik egy fityinget nem hajt. Sajna, ez a paradicsomi őllapot nem tartolt örökkélig, de még csak elég ideig sem. Először azok a területek szabadultak a járom nyűge alól, amelyeket fehérek népesítettek be: az angol, a portugál, a spanyol dominiumok. Ezeket követték — haud proximo intervallo — azok, amelyeket holmi alantasabb fajták leptek el, olyanok, amelyeknek pigmentjébe szint kevert az alkotó. S a világháború meggyorsította ezt a lappangó processust. Azzal, hogy az európai termelést meddő célok szolgálatába állította és igy megzavarta a régi gazdasági egyensúlyt, lehetővé tette, hogy a gyenge palánták fölcseperedjenek, azaz — iparosodjanak. S amikor a béke beütött, kitűnt, hogy az uj jövevények olyan fegyverekkel rendelkeznek, aminőkre Európa még nem, vagy mőr nem számiihat. Ezek voltak : Amerikában a termelés fokozőea, Ázsiában a termelés olcsósága. Az egyetemlegességig fajult harcban — irja klasszikus szabatossággal a francia publicista — két lüz közé szorultunk. Egyfelől a tul alacsony, másfelől pedig a tul magas bérek sanyargatnak bennünket s akér emerre, akér amarra fordulunk, mindenütt kiütközik a gyengénk. Tehőt, hogy Európa monopoliuma veszendőnek indult, az immár másíthatatlan adottság, ameyet palőstolni vagy csak kendőzni sem lehet. Ebből ugyan még semmi esetre sem következik az, hogy ítélete meg volna pecsételve. Vannak még mindig bizonyos előnyei, amelyeket — ha alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez — sikerrel dobhat a serpenyőbe. Ázsióval szemben a technikai, Amerikával szemben pedig a spirituális felsőbbség alkalmasint nem sokat ér és nem sokat nyom, ha Európa rövidesen meg nem oldja azt, ami a gazdasági válságból fakad és oda türemlík vissza: a szociális problémát. És itt nem szabad elfelejtenünk, hogy Európa monopol állása eltéphetetlenül összeforrott a civilizáció azon burokhártyájával, amit közönségesen kapitalizmus néven emlegetnek. A tények vilőgőnől ugyanis pillanatra sem lehetünk kétségben afelől, hogy az európai kapitalizmus szerencséje két arany forrósból tóplőlkozott. Az egyik volt az európai munka, amelynek segítségével roppant tőkék vőltak szabaddá; a másik volt a többi vilőgrészek munkája, amelynek segítségével Európa olcsón kisajátította a nyersanyagokat s drőgőn eladta a belőlük készült gyértmőnyokat. Ezen a kacsalőbon forgott az európai kapitalizmus véra, amely messze földeken biztosította annak uralmát. Az exotikus piacok állandó büvölése állandó alkalmat nyújtott az európai tőkének arra, hogy a munkától elorzo

:t hasznot pénzzé tehesse. És miközben állandó befektetések révén látszólag emelte az exotikus területek vásárló képességét, elfejetkezett arról, hogy saját munkásainak vásárló képességét szintén növelje. Igen ám, csakhogy a kacsalábon forgó várat egy szép napon megdöntölték a gyerekcipőből kinőtt földrészek. Az exotikus piacok bezárultak, mi több, azokat a befektetéseket, melyeket az ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT békéscsabai főügynöksége irodáját mőjus hó 1-évol Fersnc József-tér 10. alá (Fóbry-féle házj helyezi át. Telefon 156.