Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-05 / 102. szám

1935 április 3 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle Irta: Lustig Géza Amióta Spengler, a hegeli filo­zófia s a porosz militarizmus zabi ivadéka, megirta álmoskönyvét Nyugat alkonyulatáról, azóta egy­mást érik a halottkémek Európa betegágyánál és sóváran lesik, mikor adja ki utolsó pőréjét. Isten ne vegye bünül, ezek az urak ki­csit elsiették a dolgukat. Egyelőre még nem tarlunk ott, hogy sírásó­ról kelljen gondoskodnunk. Ám, viszont azt sem lehet tagadni, hogy szőmos nyavalya gyötri ezt a föld­részt. Igy például, a háborodás tünetei igencsak csakran mutat­koznak rajta s ez érelmeszesedés rzintén elhatalmasodott fölötte. A legnagyobb baj az, hogy nem tudja, hányadén is áll. Mint holmi ütő­dött, sehogy sem akar észbe kppni. Hiába figyelmeztetik az ápolói, hogy ami volt, az elmúlt s hogy a primátusa odaveszett. Pedig mér évekkel ezelőtt kimutatta egy fran­cia, Albert Demangeon a beste kurafi neve, hogy az ipari forra­dalom, mely Argentinéban, Brazí­liában, Indiában, Japánban leját­szódott s az Egyesült Államokban, VB' mint a Szovjetunióban a cli­mexra hágott, végkép fölborította az egyensúlyt s Európát a premier plánból, amelyet ideig-óráig bito­rolnia sikerült, csúfosan kiszorította. Mindez azonban csak szófia be­szédnek látszott, mert hiszen épen akkor, amikor Lucien Romier és Charles Pomaret már arról irt, hogy Amerika — ideértve annak nem­csak é*iaki, hanem déli részét is — früs'.ökre megeszi Európát, be­c"3pott az istennyila az amerikai kap> a'i mus fellegvárába, a Wall­Slreetbe is. Hét igy áll a bél — gondolta magában a vén Európa! Hát nehéz kórságba esett a cég­utódom is I És megkönnyebbülten lélekzett fel, akárcsak a csődbe jutott szatócs, aki kárörömmel ismétli: mindnyájan készen vagyunk Épen ezért igazán kapóra jött az a nagyszabású mü, amelyet André Siegfried, talán a legna­gyobb élő publicisla, a napokban eresztett szélnek. Figyelmeztet ugyanis arra, hogy az ördögöt Belzebubbal kiűzni, régi nyavalyát ujjal gyógyítani nem lehet. Igaz, hogy Eu'ópa fáját ugyanazok a vértetvek pusztítják, mint a többi kontinensekét. Igaz, hogy ugyan­azon orvosságok segítenének rajta, mint a többieken. Da figyelmeztet egyidejűleg arra is, hogy vannak bejok, amelyek csakis Európát sújtják és emésztik. Miként azt jó szemű diagnosták régóta megálla­pították és ami nyomban köztu­domásúvá lesz, amint az általános válság elül. Amint az általános válcSg elül, közludomásuvő lesz, hogy a régi ip?ri államok uj ver­sanytőrsak pergőtüzébe jutottak, olyan ^versenytársakéba, akikre nem számitoltak s akiknek javéra — az üzemi felszerelés korszerű­ségéről nem is szólva — egyfelől az alacsony munkabérazint, más­felől a nagybani termelés pőratlan előnyöket biztosit. André Siegfried tehát — igen helyesen — Európa jelenlegi senyvédését két oksoro­79tból gombolyitja le. Az egyik az, amelyet általánosnak minőait, s amelyben szerepet játszik a világ­hőt u mellett ez egyetemleges Lakásberendezés olcsón és nagy választékban kedvező fizetési feltéte­lekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25. sz. Kedvező fizetési feltételek Egy szál gyufával üzembehelyezhető a gyakor­latban kitűnően bevált Eladás petkóleumgőz-készülék. — Magyar győrtmőny I — Előmelegités, pumpő­ló8 nincs. Szag, korom, robbanás mentes. Tökéletes kivitelért győri garancia. Budapest, Andrássy-ut 50. szám alatt. (Oktogon-tér.) áresés. A másik az, amely szerinte kizőrólag Európára szorítkozik, s amely abban összeiül, hogy ez a földrész elveszítette a monopólium állást, mit edd'g élvezett. Hát ami igaz, ez igaz. Európa lecsúszott a..ól a viasszos póznő­ról, amelynek csúcsára felkapasz­kodott. S bizony szomorú követni a nagypublicistát, amint hol éles gúnnyal, hol csendes lemondással elébünk rajzolva a vilőg arculatát, aminőnek a XX. század pityma­latőn mutatkozott. Európa korlát­lanul uralkodott akkoron a földi réteken és ugylőtszott, igaza lé­szen Bacon-nek abban, hogy a tudással párosult kapzsiság lebírja az egész világot. Á tudással pá­rosult kapzsiság először felkutatta, azután feldolgozta a nyersanyago­kat, 8 a gyártmányokat boldog­boldogtalannak a nyakába sózva, olyan tőkét halmozott, aminőről talán még Verrea sem álmodozott. A tudománnyal párosult kap­zsiság, szóval Európa, gyarmatosí­totta az összes földrészeket és minekutónna hajóhadával zőr alá vette az összes tengereket, nem­zetközi jogot alkotott, amelynek segítségével mindenkire reá tuk­málta a saját akaratát. Imigyen született meg egy olyan gazda­sőgi rendszer, amely a munka­megosztás e'vét olyképan értel­mezte, hogy Európát illeti a nyers­anyag, a többi földrészeket a si­lány portéka, mely belőle készül. Semmi kétség I Ez a gazdasági rendszer nagyszerű volt és főként őszinte, annyival inkőbb, mert hi­szen a liberalizmus a terjeszke­dést, a morál a hóditőst szolgálta. É3 nagyszerű s főleg őszinte volt azért, mert Európát a szive gyö­keréig áthatotta a ludat, hogy ez a rendszer — rendjén van. Kellett, kellhetett ennél jobb megosztős? Egyfelől az európai népek, mint arisztokrácia, amely a minősített munkát végzi, azt, amelyik buső­san jövedelmez ; mősfelől az ösz­szes többi népek, mint proletariá­tus, amely a durva munkát végezi, azt, amelyik egy fityinget nem hajt. Sajna, ez a paradicsomi őllapot nem tartolt örökkélig, de még csak elég ideig sem. Először azok a területek szabadultak a járom nyűge alól, amelyeket fehérek né­pesítettek be: az angol, a portugál, a spanyol dominiumok. Ezeket kö­vették — haud proximo intervallo — azok, amelyeket holmi alanta­sabb fajták leptek el, olyanok, amelyeknek pigmentjébe szint ke­vert az alkotó. S a világháború meggyorsította ezt a lappangó pro­cessust. Azzal, hogy az európai terme­lést meddő célok szolgálatába ál­lította és igy megzavarta a régi gazdasági egyensúlyt, lehetővé tette, hogy a gyenge palánták föl­cseperedjenek, azaz — iparosod­janak. S amikor a béke beütött, kitűnt, hogy az uj jövevények olyan fegyverekkel rendelkeznek, aminőkre Európa még nem, vagy mőr nem számiihat. Ezek voltak : Amerikában a termelés fokozőea, Ázsiában a termelés olcsósága. Az egyetemlegességig fajult harcban — irja klasszikus szabatossággal a francia publicista — két lüz közé szorultunk. Egyfelől a tul alacsony, másfelől pedig a tul magas bérek sanyargatnak bennünket s akér emerre, akér amarra fordulunk, mindenütt kiütközik a gyengénk. Tehőt, hogy Európa monopo­liuma veszendőnek indult, az im­már másíthatatlan adottság, ame­yet palőstolni vagy csak kendőzni sem lehet. Ebből ugyan még semmi esetre sem következik az, hogy ítélete meg volna pecsételve. Van­nak még mindig bizonyos előnyei, amelyeket — ha alkalmazkodni tud a megváltozott körülmények­hez — sikerrel dobhat a serpe­nyőbe. Ázsióval szemben a tech­nikai, Amerikával szemben pedig a spirituális felsőbbség alkalma­sint nem sokat ér és nem sokat nyom, ha Európa rövidesen meg nem oldja azt, ami a gazdasági válságból fakad és oda türemlík vissza: a szociális problémát. És itt nem szabad elfelejtenünk, hogy Európa monopol állása eltéphetet­lenül összeforrott a civilizáció azon burokhártyájával, amit közönsége­sen kapitalizmus néven emleget­nek. A tények vilőgőnől ugyanis pillanatra sem lehetünk kétségben afelől, hogy az európai kapitaliz­mus szerencséje két arany forrós­ból tóplőlkozott. Az egyik volt az európai munka, amelynek segítsé­gével roppant tőkék vőltak sza­baddá; a másik volt a többi vilőg­részek munkája, amelynek segít­ségével Európa olcsón kisajátította a nyersanyagokat s drőgőn eladta a belőlük készült gyértmőnyokat. Ezen a kacsalőbon forgott az európai kapitalizmus véra, amely messze földeken biztosította an­nak uralmát. Az exotikus piacok állandó büvölése állandó alkal­mat nyújtott az európai tőkének arra, hogy a munkától elorzo :t hasznot pénzzé tehesse. És mi­közben állandó befektetések révén látszólag emelte az exotikus terü­letek vásárló képességét, elfejet­kezett arról, hogy saját munkásai­nak vásárló képességét szintén növelje. Igen ám, csakhogy a ka­csalábon forgó várat egy szép na­pon megdöntölték a gyerekcipő­ből kinőtt földrészek. Az exotikus piacok bezárultak, mi több, azo­kat a befektetéseket, melyeket az ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT békéscsabai főügynöksége irodáját mőjus hó 1-évol Fersnc József-tér 10. alá (Fóbry-féle házj helyezi át. Telefon 156.

Next

/
Thumbnails
Contents