Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-07 / 31. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 február 16 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 17. A játékszenvedély a világbirodalomban Babits Mihály nyilatkozata — Dante portréja a kibicekről — Alig van modern iró, aki ne dolgozta volna fel munkájában az emberek játékszenvedélyéi — írók a játékasztalnál — Játékosok a klasszikusok vásznain — A játék irodalma A játékszenvedély ősi ösztöne az embernek és az irók, vagy művészek, akik az emberi élet apró megnyilvánulásainak, vagy nagy tragédiáknak a portréit adják, mór ősidők óta választják munkáik tárgyéul a játékot. Egyiptomi hieroglifékon éppen ugy találkozunk már a játékkal, mint JJomerosnél, vagy Horatiusnál. Áz Iliasban javéban folyik a táborban a kockajáték és Achilles rettentően dühös, mert ve»zit. Tacitus sokat ir arról, hogy a germánok között annyira elharapódzott a játékszenvedély, hogy közülök sokan, amikor mór mindenüket elveszítették, saját magukat teszik fel a kockára. Kapisztrán János prédikációiban rengeteg nyomát találjuk már a kártyának, de szó esik erről Pázmány Péternél Is. Németországban 1472-ben valóságos lexikon jelent meg a Játékokról és egy Győrött kiadott könyv évszázadokkal ezelőtt kétsíi zharminckettőre teszi egyedül a palié nce játszmák számát Zsolnay Vilmos hires könyvében amely a kártyajátékok törté netéről szól, forrásmunkául százhatvanhárom könyvet sorol fel. Én magam ennél jóval többet ismerek, hiszen a rulett szisztémáit magát többszóz munka tárgyalja. A világirodalom régi klasszikusai közül rengetegen használták mór fel a középkorban is témául az ember játékszenvedélyét. A modern irodalom halhatatlanjai között pedig nem akad egyetlen, akinek egyik, vagy másik mun kájában a játékról ne esnék szó. Babits Mihállyal, a magyar irodalomnak ezzel a kitűnőségével beszélgettem el erről a témáról. A kiváló iró ezt mondotta nekem! — Az ókor klasszikusai után Dantenél találunk elsőnek megkapó leírást a játékról. A „Purgatórium" hatodik énekében ezt írja: Amikor véget ért a kockajáték, a vesztes árván, béna hangulatban ül s próbálgatva dacosan dobál még . . . De a nyertes már indul vig csapatban, (egy előtte megy, más nyomon kiséri, harmadik oldalt bök, hogy ő is itt van) oda se fordul, mig ez s az dicséri, hogy szabaduljon, markukba dug olykor a tolongástól magát igy kiméli ... — A játékszenvedélynek és a iibicek hedának ez olyan ragyogó leírása, hogy Dosztojevszkij hires könyvében — Egyjátékos naplója — sem tudja megrázóbb leírását adni a roulettenburgi kaszinó tipikus életének. Azt ludjuk rrér, Egon Caesar Conte Corli irta meg a „Homburgiésmontecarlói varázsló" cimü könyvében, hogy Dosztojevszkij a'akjaít az éleiből vette, a játékos ő volt — korának egyik leghíresebb rulettjátékosa — a babuska pedig Kisselew Zsófia gréfoő, Kisselew Dimitrijevics Pál orosz generális felesége, a klasszikus szépségű Polockigrófnő leánya. Játékszenvedélye annyira e'fajult, hogy férje, aki később orosz követ ielt Pórizsben, el is vált tőle. Dosztojevszkij olyan találó és emberi módon irja le munkájában a játékkaszinók életét, hogy ha ma megyünk el akár Monté Carloha, akár Badenbe, ma sem tudunk olt ujat találni. Az oroszok közül Tolsztoj — maga is nagy játékos — és Puskin foglalkoznak még sokat a játékkal, hires aztán Prévost abbé Manón Leecaut cimü munkája, amelynek nevezetessége az, hogy a Hotel Transilvanianak nevezett párizsi ház, ahol annyit játszollak, Rákóczi Ferenc szállása volt. — A weirnari udvarnál Goefhenek is megvolt a maga rendes partija és a „Die Unschuldige" cimü verses regényében sokat szerepel a játék. A XVI. század nagy francia költője Villon — minden keresetét elkárlyázta — sokét ir a kártyáról, de ahova csak nézünk: Casanova emlékirataiban, Balzec Curlisanjaiban, a Tündöklések és Nyomorúságokban, Stendhall Rouge et noirjában, Henry Bernstein Baccaratjáben, Alfréd Savoir Bancojában, meg a többieknél rengetegszer fordul elő a rulett, baccarat, chemin de fer, meg az ártatlan kommersz játék. A magyar irodalom szintén gyakran dolgozza fel az emberek játékszenvedélyét. Jókai, aki maga is szenvedélyes tarokkozó voit — egyetlen napot se mulasztott el, hogy részt ne vegyen a régi szabadelvű pórt hires partiján —, azzal mentegette egyizben az estélig tartó pariit, hogy: „Egy regényt irok a játékosról, aki nyer és azért vagyok ennyire pontos, mert nem akarom, hogy Gyulai Pál megint ast vágja a szemembe, hogy nem dolgozom az élet után..." Földi Mihály Mámorosok cimü regényében, Ambrus Mydas királyában, Herczeg Ferenc Kivándorlók cimü drámájában. Földes Imre Nincs további és Fodor László Rulett cimü darabjában, Krúdy Gyula Vörös postakocsi-jában, Heltai Jenő, Szomaházy István, Bródy Sándor és Molnár Ferenc kisebb munkáiban rengetegszer találkozunk a játékkal, igaz, hogy ezek az irók maguK is nagy játékosok voltak. Molnár Ferencről mesélik, hogy valósógos vagyont vesztett mér alsósban. Szomaházy, Tábori Kornél, Korchmáros Nándor könyveket is irtak az egyes kártyajátékokról és a játékról és kevesen tudják, hogy az az első minden részletre kiterjedő kártyakönyv, amely Parlaghy Kálmánt tünteti fel Írójául, voltaképen — Porzsolt Kálmán munkája. Ady és Petőfi nem kártyáztak soha, Tompa Mihály partijairól ellenben találtam feljegyzéseket Karlsbadban, beszél a kártyáról „Hídavatás" cimü versében Arany János, mondván: ...és szól a fiu: kettő, vegy semmi és kérlya fordul, kértya mén, majd később: a kértya nem fest, a fiúnak vérgyöngy izzed ki homlokén... és Arany Jánosról is ludjuk, hogy szerette idejét tarokkal ellölteni... Amiként azonban az írókat megihlette a játék és a játékos, azonképpen gyakran találkozunk a játékszenvedéllyel a klasszikusok vásznain is. Talán leghíresebb eme képek közül Tintoretto hatalmas vászna a Keresztre feszítés. A Golgota árnyékában római zsoldosok vetnek kockát a Megváltó ruhájáért. Hermán Lipót, a kiváló magyar piktor mondotta nekem: — A francia mesterek közül számosan festették le a búcsúkat, ahol már jóval a játékkaszinók megnyitása előtt játszóttak egy, a mai ruletthez hasonló játékot. Tudjuk azt is, hogy az első kártyafigurákat is VI. Károly udvari piktora készítette, a flammand Teniers és a holland Brower, a XVII. századnak eme ki íünő festői, aztán Cezanne, Messonier, Daumier Brughell, a rcccoco kor Watteau-ja és Lancrét-je, az impresszionisták, keresték tárnájukat a játékosokban. A magyarok közül mindnyájan ismerjük Thorma János „Kérlyázók" cimü világhírű festméryét, Hollósy mesteri munkáját és Zichy finom rejzait. A legrégibb képes ábrázolás a játékról: A Szépművészeti Muzeumban Oroszlán doktor mutat nekem egy fotográfiát. Azt a vázát ábrázolja, amelyet Krisztus előtt a VI., vagy V. században készített Exekias görög vásafettő. Achilles és Ajax kockáznak. Ülnek az asztalnál, izgalom tükröződik az arcukon . . . Semmiben sem különböznek ők atlól a szmokingos úrtól, vagy erősen dekoltólt eslélyiruhás társaságbeli hölgylől, akik zsetonjaikatdobálják valamelyik alpesi tátékkaszinó rulettasztalára . . . Két és fél ezredév telt el azóta, hogy Exekies mester ezt a vázát megfestette . . . De a játékszenvedély nem változott semmit . . . Szinház A hattyú Molnár Ferenc szellemes vígjátékéra, vagy a kamaratársulat jó* előadásainak hirére a szokotlhoz képest szép számú közönség töltötte meg tegnap este a Városi Sztnház nézőterét. Az előadásban ismét a tempó* és a gördülékenység volt az, amit ki kell emelnünk, mert ezt nélkülözzük már régen a csabei színpadon és ebben hozott elsősorban értéket az Országos Kamaraszínház. A társulatnak nircsen kimondott amorózója s ha ezt a véleményünket az együttes háromnégy tagja is magéra veheti, ez éppen igazunk bizonyítéka. Ha hozzátesszük, hogy az életben általában ritkán olyan fessek, snőjdigak és kívülről belülről tetszetősen adjusztéltak az emberek, mint ahogy a szinpedról mulatják a világot, akkor ez a bonvivantmenlesség nem is hiány, hanem kis jóakarattal — tendenciának, szinházvezetői tendenciának is tarthatjuk. Ebben a pillanatban megszűnik kérdés lenni, hogy Henczi Sándor molnári elképzelésben játszotta a tanár férfiasan és emberien kemény alakját. Ebben a pillanatban ismét a kitűnő együttes felé fordul az érdeklődés és dicséret együtt is szól külön-külön Erőss Icának, Somogyi Rózsinak,, a jeles Hortobágyinak, Záchnak és mindenkinek, aki résztvett a romantikus hercegi mese csabai reprizén. Apróhirdetések Intelligens ügynökök (esetleg hölgyek is) magénfelek látogatáséra fix fizetéssel és jutalékkal felvétetnek. Rotter: Sándor és társa, katholikus bérpalota. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Ferenc József-tér 4. Telefon: 242. Előfizetési éra: 1 hóra 1.50, */« évre 450 P. Vidékre postén küldve 1 hóre 1.80, 7« évre 5.40 P BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztik : ERDÉLYI GYÖRGY dr, FISCHER "^.RENC dr. Szerkesztésért felel Erdélyi Györjfy dr. Kiadótulajdonos :~GRUBF« DEZSŐ A Corvina-nyomda nyomása Hirdetési dijak : milliméter soronkint & fill., vasárnap 7 fill. Tartam engedmény Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér, vastagon szede* szavak kétszeresen számítódnak. Notic soronkint 1 pengő.